Uniós áfareform: változnak a vevői készlet egyszerűsítés szabályai

2019. 12. 04., 14:01

Fontos és jelentős változások jönnek európai uniós szinten a vevői készletekkel kapcsolatban. Több egyszerűsítés is lesz, ezeknek azonban szigorúbb adminisztráció a velejárója – hvja fel a figyelmet a Deloitte.

A nemzetközi termékkereskedelem velejárója, hogy egy társaságnak a helyi szabályok függvényében valamennyi, beszerzéssel vagy értékesítéssel érintett államban keletkezhet áfakötelezettsége. A külföldön teljesítendő áfabevallás és fizetés kötelezettsége tipikusan akkor merül fel, ha a terméket először külföldi raktárban tárolják, majd később kerül értékesítésre.

Számos olyan speciális áfaszabály van azonban, melyek nemzetközi termékügyletekre alkalmazandók, és ezek segítségével adott esetben csökkenthetők a vállalkozás oldalán felmerülő adminisztratív és adóterhek is. A külföldön, de másik EU-tagállamban, adott vevő kiszolgálására fenntartott raktár esetében a vevői készlet-szabályok segíthetnek abban, hogy elkerülhető legyen az áfaregisztráció abban a tagállamban, ahova áruszállítás történik.

A vevői készletre vonatkozó egyszerűsítésre Magyarországon jelenleg is lehetőség van, 2020 január 1-jétől azonban minden EU tagállam számára kötelező lesz az alkalmazása egységes feltételek mellett – a magyar szabályok is módosulni fognak a tagállamok közötti összhang megteremtése érdekében.

Az egyik legfontosabb változás miatt többé nem lesz az egyszerűsítés alkalmazásának kimondott feltétele, hogy a raktárat a vevői készlet útján terméket beszerző fél tulajdonolja vagy bérelje. A módosítás várhatóan kiszélesíti a vevői készlet alkalmazását Magyarországon, figyelemmel arra, az eddigi konszignációs raktárak (melyek jellemzően az eladó irányítása alatt állnak és annak oldalán áfa kötelezettségeket keletkeztetnek) a működés feltételeinek részletes vizsgálatával akár átalakíthatók lesznek vevői készletté.

Szintén jelentős változás, hogy míg a jelenlegi szabályozás a Közösségen belüli termékértékesítés és termékbeszerzés teljesítési időpontját a fizikai kitároláshoz köti, az új szabályok alapján a termék feletti tulajdonosként történő rendelkezési jog átszállása lesz releváns. „Míg a fizikai kitárolás objektív, az adóalanyok által a szerződéses feltételek útján nem befolyásolható időpont, a rendelkezési jog átszállásának időpontja szabadabban alakítható lehet, így lehetővé válhat a vevői készlet rugalmasabb alkalmazása” – mutatott rá dr. Schütt Attila, a Deloitte adóosztályának menedzsere.

A rugalmasabb alkalmazáshoz azonban szigorúbb adminisztratív és jelentési kötelezettségek társulnak. A módosítás meghatározza a vevői készlettel kapcsolatos nyilvántartás kötelező tartamát mindkét fél részére. „Ezen kívül a termék továbbítását, értékesítését, valamint az értékesítés körülményeiben bekövetkezett egyes változásokat is kötelező lesz mind az Összesítő Nyilatkozatban, mind pedig a vevői készlet nyilvántartásban megjeleníteni, ami kiemelt figyelmet igényel majd az átállás ideje alatt” – tette hozzá dr. Tancsa Zoltán, a Deloitte adóosztályának partnere.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-24 12:10:00
A világ legnagyobb elektromos autógyártójának számító, kínai BYD szegedi óriásberuházásával immár véglegessé vált, hogy hazánk hosszú idő óta először nem kullogni fog az események után, hanem diktálni fogja egy nagy globális technológiai forradalom tempóját – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a vállalat február 23-i autóátadó ünnepségén.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS