Új alapokon a kártérítés áfa szempontú megítélése a hűségidős konstrukciók tekintetében

2019. 06. 13., 10:15

Az Európai Unió Bírósága közelmúltban meghozott ítélete új irányt jelöl ki a kártérítés áfa szempontú, évek óta alkalmazott értelmezésében a hűségidős konstrukciókra vonatkozóan.

A kártérítés kifizetése után nem kell áfá-t fizetni. Gyakorlati problémát okoz azonban, hogy a kártérítés fogalmát az áfa törvény nem határozza meg. Ebben az Európai Unió Bíróságának esetjoga, valamint a döntésekben megfogalmazott szempontok, rendezőelvek adnak támpontot, így részletes vizsgálatot igényel, hogy áfa szempontból mely kifizetések tekinthetők kártérítésnek. Ebből a szempontból annak sincs jelentősége, hogy egy ügyletet a résztvevők hogyan minősítenek a szerződésükben.

Az Uniós Bíróság eddig kialakított, és a magyar adóhatóság által is követett gyakorlata alapján egy kifizetést alapvetően akkor lehet kártérítésnek tekinteni, ha megfelel két feltételnek: hátrányos jogkövetkezményt állapít meg a szerződésszegő fél számára, és nem valamilyen szolgáltatásnyújtás, vagy termékértékesítés ellentételezéseként adják. E kimunkált gyakorlatot helyezi új megvilágításba a Bíróság friss ítélete a MEO portugál távközlési társaság ügyében.

E döntés értelmében ugyanis nem lehet kártérítésként kezelni azt az összeget, amit a felek előzetesen, a szerződés hűségidő lejárta előtti megszüntetése esetére kötöttek ki. Ez egyébként csak akkor van így, ha ez a kikötött érték megegyezik azzal az összeggel, ami a szolgáltatásért a hűségidő végéig járt volna. „Az ítélet különösen jelentős a kártérítés szankcionáló jellegének megítélésében. Ugyanis azt mondja ki, hogy ha gazdasági tartalma alapján a kikötött összegnek az a célja, hogy a társaság ugyanahhoz a bevételhez jusson, mintha a szerződés nem szűnt volna meg az eredetileg kikötött dátum előtt, akkor ez az összeg az ügylet ellenértékének minősül, még akkor is, ha egyébként azt a szerződésszegés megakadályozása miatt kötötték ki” – mondta el Fábián Dorottya, a Deloitte adóosztályának szenior menedzsere.

A szerződések megkötése esetén érdemes tehát kiemelt jelentőséget fordítani a megszüntetés esetére fizetendő díjak pontos meghatározására. „A Bíróság friss döntése értelmében ugyanis akár a fizetendő kompenzáció mértékén, illetve meghatározásán is múlhat annak áfa szempontú minősítése. Hogy egy példát említsünk: egyáltalán nem mindegy, hogy a kártérítés címén fizetendő összeg meghatározása átalány alapon, vagy az eredetileg járó ellenérték összegéből számítottan történik-e” – hangsúlyozta dr. Ablonczy Zsuzsanna, a Deloitte adóosztályának szenior tanácsadója.

Érdemes tehát fokozottan vizsgálni a szerződések megszüntetése esetére kikötött, szankciós jellegű kifizetések megállapításának módját, hiszen a nem megfelelő áfakezelés adókockázatot vonhat maga után.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS