Új alapokon a kártérítés áfa szempontú megítélése a hűségidős konstrukciók tekintetében

2019. 06. 13., 10:15

Az Európai Unió Bírósága közelmúltban meghozott ítélete új irányt jelöl ki a kártérítés áfa szempontú, évek óta alkalmazott értelmezésében a hűségidős konstrukciókra vonatkozóan.

A kártérítés kifizetése után nem kell áfá-t fizetni. Gyakorlati problémát okoz azonban, hogy a kártérítés fogalmát az áfa törvény nem határozza meg. Ebben az Európai Unió Bíróságának esetjoga, valamint a döntésekben megfogalmazott szempontok, rendezőelvek adnak támpontot, így részletes vizsgálatot igényel, hogy áfa szempontból mely kifizetések tekinthetők kártérítésnek. Ebből a szempontból annak sincs jelentősége, hogy egy ügyletet a résztvevők hogyan minősítenek a szerződésükben.

Az Uniós Bíróság eddig kialakított, és a magyar adóhatóság által is követett gyakorlata alapján egy kifizetést alapvetően akkor lehet kártérítésnek tekinteni, ha megfelel két feltételnek: hátrányos jogkövetkezményt állapít meg a szerződésszegő fél számára, és nem valamilyen szolgáltatásnyújtás, vagy termékértékesítés ellentételezéseként adják. E kimunkált gyakorlatot helyezi új megvilágításba a Bíróság friss ítélete a MEO portugál távközlési társaság ügyében.

E döntés értelmében ugyanis nem lehet kártérítésként kezelni azt az összeget, amit a felek előzetesen, a szerződés hűségidő lejárta előtti megszüntetése esetére kötöttek ki. Ez egyébként csak akkor van így, ha ez a kikötött érték megegyezik azzal az összeggel, ami a szolgáltatásért a hűségidő végéig járt volna. „Az ítélet különösen jelentős a kártérítés szankcionáló jellegének megítélésében. Ugyanis azt mondja ki, hogy ha gazdasági tartalma alapján a kikötött összegnek az a célja, hogy a társaság ugyanahhoz a bevételhez jusson, mintha a szerződés nem szűnt volna meg az eredetileg kikötött dátum előtt, akkor ez az összeg az ügylet ellenértékének minősül, még akkor is, ha egyébként azt a szerződésszegés megakadályozása miatt kötötték ki” – mondta el Fábián Dorottya, a Deloitte adóosztályának szenior menedzsere.

A szerződések megkötése esetén érdemes tehát kiemelt jelentőséget fordítani a megszüntetés esetére fizetendő díjak pontos meghatározására. „A Bíróság friss döntése értelmében ugyanis akár a fizetendő kompenzáció mértékén, illetve meghatározásán is múlhat annak áfa szempontú minősítése. Hogy egy példát említsünk: egyáltalán nem mindegy, hogy a kártérítés címén fizetendő összeg meghatározása átalány alapon, vagy az eredetileg járó ellenérték összegéből számítottan történik-e” – hangsúlyozta dr. Ablonczy Zsuzsanna, a Deloitte adóosztályának szenior tanácsadója.

Érdemes tehát fokozottan vizsgálni a szerződések megszüntetése esetére kikötött, szankciós jellegű kifizetések megállapításának módját, hiszen a nem megfelelő áfakezelés adókockázatot vonhat maga után.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-09-11 10:30:00
46 milliós forintos forgalmat tárt fel a NAV egy privát Facebook-csoportban, amelynek adminisztrátora márkás (Calvin Klein, Gucci, Nike stb.) ruhákat, kiegészítőket árult, csak éppen az adózásról „feledkezett meg” (adószáma sem volt).
2026-09-10 11:40:00
Szeptember 10-től „Pénztárgép Portál” néven érhető el a NAV korábbi KOBAK-portálja. Az új név egyértelműbben jelzi a felület szerepét: itt intézhetők az online és az e-pénztárgépekhez kapcsolódó ügyek és itt lehet kézzel teljesíteni a szeptember 1-jén elindult nyugtaadat-szolgáltatást is.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.
Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS