Az Európai Unió Bíróságának a közelmúltban közzétett döntése alapján az exportértékesítés adómentességének nem feltétele a kiviteli vámeljárás lefolytatása. Az ítélet fontos változást hozhat az exportáló hazai cégek számára is.
Az Európai Unió Bíróságának közelmúltbeli döntésében, mely az exportértékesítés áfamentességének igazolása tárgyában született, rögzítette, hogy az értékesítések adómentessége alapvetően három feltételen alapul: a termék tulajdonjoga átszálljon a vevőre, igazolható legyen, hogy a terméket feladták vagy elszállították a Közösség területén kívülre, és a termék ennek következtében ténylegesen el is hagyja a Közösség területét.
„Az ítéletben foglaltak a hazai szabályok értelmezésében is jelentős változást eredményezhetnek tekintettel arra, hogy a magyar Áfa törvény úgy rendelkezik, hogy az exportértékesítések esetén az adómentesség feltétele, hogy a kiléptető vámhatóság igazolja, hogy a termék elhagyta a Közösség területét” – mutatott rá dr. Schütt Attila, a Deloitte Magyarország adó- és jogi osztályának menedzsere.
A Bíróság ítélete alapján a mentesség alkalmazása nem tehető függővé a kiviteli vámeljárás lefolytatásától, ha egyébként az export feltételeinek teljesülése ilyen eljárás hiányában is igazolható. Ez alapján az Áfa törvény rendelkezése, amely szerint a mentesség feltétele a kiléptetés tényének vámhatóság általi igazolása (melynek gyakorlati feltétele a kiviteli vámeljárás lefolytatása) olyan többletfeltételt jelenthet a mentesség igazolására, amely a Közösségi jogba ütközhet.
„Az adóhatóság az elmúlt években következetesen csak a kiléptető vámhatóság által kiadott igazolás birtokában fogadta el az export adómentesség alkalmazását. A mostani ítélet lehetőséget teremt arra, hogy a vállalkozások ennek hiányában is hivatkozhassanak az adómentességre, ha a Bíróság által rögzített feltételek teljesültek” – mondta el dr. Tancsa Zoltán, a Deloitte Magyarország adó- és jogi osztályának partnere.
Fontos megjegyezni, hogy az ítélet kizárólag az áfamentesség feltételeinek teljesülése szempontjából vizsgálta a vámeljárás szükségességét, tehát abban az esetben, ha a kiviteli eljárás lefolytatása más jogszabály alapján kötelező, a fentiek nem mentesítenek az esetleges további szankciók alól.
A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.
A tagállamok atomenergiával kapcsolatos terveinek megvalósításához jelentős, 2050-ig mintegy 241 milliárd euró összegű beruházásra lesz szükség, amiből részben a meglévő reaktorok élettartamát hosszabbíthatják meg, részben pedig új nagyméretű reaktorokat építhetnek – állapította meg az Európai Bizottság.