Termékexport adómentessége: fontos döntést hozott az Európai Bíróság

2019. 05. 29., 13:13

Az Európai Unió Bíróságának a közelmúltban közzétett döntése alapján az exportértékesítés adómentességének nem feltétele a kiviteli vámeljárás lefolytatása. Az ítélet fontos változást hozhat az exportáló hazai cégek számára is.

Az Európai Unió Bíróságának közelmúltbeli döntésében, mely az exportértékesítés áfamentességének igazolása tárgyában született, rögzítette, hogy az értékesítések adómentessége alapvetően három feltételen alapul: a termék tulajdonjoga átszálljon a vevőre, igazolható legyen, hogy a terméket feladták vagy elszállították a Közösség területén kívülre, és a termék ennek következtében ténylegesen el is hagyja a Közösség területét.

„Az ítéletben foglaltak a hazai szabályok értelmezésében is jelentős változást eredményezhetnek tekintettel arra, hogy a magyar Áfa törvény úgy rendelkezik, hogy az exportértékesítések esetén az adómentesség feltétele, hogy a kiléptető vámhatóság igazolja, hogy a termék elhagyta a Közösség területét” – mutatott rá dr. Schütt Attila, a Deloitte Magyarország adó- és jogi osztályának menedzsere.

A Bíróság ítélete alapján a mentesség alkalmazása nem tehető függővé a kiviteli vámeljárás lefolytatásától, ha egyébként az export feltételeinek teljesülése ilyen eljárás hiányában is igazolható. Ez alapján az Áfa törvény rendelkezése, amely szerint a mentesség feltétele a kiléptetés tényének vámhatóság általi igazolása (melynek gyakorlati feltétele a kiviteli vámeljárás lefolytatása) olyan többletfeltételt jelenthet a mentesség igazolására, amely a Közösségi jogba ütközhet.

„Az adóhatóság az elmúlt években következetesen csak a kiléptető vámhatóság által kiadott igazolás birtokában fogadta el az export adómentesség alkalmazását. A mostani ítélet lehetőséget teremt arra, hogy a vállalkozások ennek hiányában is hivatkozhassanak az adómentességre, ha a Bíróság által rögzített feltételek teljesültek” – mondta el dr. Tancsa Zoltán, a Deloitte Magyarország adó- és jogi osztályának partnere.

Fontos megjegyezni, hogy az ítélet kizárólag az áfamentesség feltételeinek teljesülése szempontjából vizsgálta a vámeljárás szükségességét, tehát abban az esetben, ha a kiviteli eljárás lefolytatása más jogszabály alapján kötelező, a fentiek nem mentesítenek az esetleges további szankciók alól.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 06. 17., 15:10
Bár még közel félmillió társas vállalkozás működik Magyarországon, a májusi adatok szerint folytatódik a cégstruktúra átrendeződése. A mikrovállalkozások tűnnek el legnagyobb számban, miközben a nagyobb cégek pozíciója – ha lassan is – erősödik.

  Rovathírek: HIPA

A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.
Már minden tízedik magyar dolgozott külföldön, főleg Németországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában vagy Franciaországban, és a legfőbb motiváció a pénzkereseti lehetőség, de közben sokakat vonz a nyelvi, kulturális tapasztalat és a szakmai fejlődés is – mondta el a Profession.hu felmérésének eredményei alapján Dencső Blanka. Az állásportál piackutatási és üzletfejlesztési szakértője ebben az epizódban bemutatja, milyen érdekes trendek alakultak ki a magyarok külföldi munkavállalási kedve kapcsán, illetve mennyien és hogyan küzdöttek meg a honvággyal és a nyelvi nehézségekkel, vagy milyen módon kamatoztatják itthon a külföldön szerzett tapasztalatokat.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS