Tartozásrendezés egyezség útján: megoldás a hitelezőnek és az adósnak is

Tartozásrendezés egyezségkötéssel

Az egyezség lényege, hogy az adós és a hitelező a tartozást úgy rendezik, hogy közös megegyezéssel megállapodnak a tartozás kifizetésének feltételeiben. Természetesen a megegyezésben szerepelnie kell, hogy mekkora összeget és milyen ütemezés szerint kell kifizetni a hitelező részére. A fizetendő összeg a felek megállapodásától függ. Amennyiben a hitelezők reményt látnak arra, hogy belátható időn belül az adós a tartozásának egy részét ki tudja fizetni, akkor több esetben hajlandóak engedni a követelésükből.A fizetés történhet egy összegben vagy rendszeres részletekben, például havonta.

Az egyezség egyik előnye, hogy a megállapodás szerinti fizetés esetén az ügy lezárul, és a tartozás megszűnik anélkül, hogy pereskedésre, illetve bírósági végrehajtásra kerülne sor. Ez mindkét fél költségeinek csökkentését eredményezi.  

Sok tényezőtől függ, hogy milyen egyezséget lehet kötni a hitelezőkkel. A tartozás jellegének és a hitelező üzletpolitikájának is nagy szerepe van abban, hogy a tartozásrendezés keretében például az adós milyen összeg elengedését tudja elérni. Más elbírálás alá eshet egy olyan tartozás, amelynek van biztosítéka (pl. egy jelzáloggal terhelt ingatlan), mint egy olyan tartozás, ahol bizonytalan, hogy az adóstól be lehet-e hajtani valamit, és milyen időn belül.

Természetesen az adósnak érdemes áttekinteni a saját jogi helyzetét is. Olyan esetben, ha a hitelező követelése egyébként alaptalan lenne, nem feltétlenül áll az adós érdekében az egyezségkötés. Az ügy békés lezárása érdekében azonban ilyenkor is fennáll az egyezségkötés lehetősége.

Mit tehetünk, ha a követelést másra engedményezik?

Gyakran előfordul, hogy egyes hitelezők, például pénzintézetek az adósok tartozásait követeléskezelő cégek részére engedményezik. Az engedményezés lényege, hogy a hitelező a követelését – rendszerint ellenérték fejében – másik személyre ruházza át. Ezzel a követelés átszáll az engedményesre. Így az adós a jövőben ennek a személynek tartozik az átruházott követeléssel. A követelés átruházása törvényesen megtehető, ehhez az adós engedélye sem szükséges.

Amennyiben az adós arról kap értesítést, hogy a követelést engedményezték, akkor ezentúl már a követelés megszerzőjéhez kell fordulnia, ha egyezséget kíván kötni.

Fontos, hogy ha a követelés engedményezése előtt a tartozás rendezésére már egyezség jött létre a hitelezővel, akkor ez a megállapodás azt is köti, aki engedményezéssel megszerzi a tartozást.

A követelés kivásárlása

Előfordulhat, hogy a hitelező valamilyen okból nem hajlik az egyezségre. Ugyanakkor nem zárkózna el az elől, hogy a követelését másnak továbbadja, azaz a fentiek szerint engedményezze. E harmadik személy, aki a követelést megvásárolja, lehet olyan személy is, aki az adós érdekében vásárolja meg a követelést. Ebben az esetben rendszerint szükséges az adós és a követelésvásárló között egy előzetes megállapodás, amelyben rögzítik, hogy amennyiben a kivásárlás sikerül, mi lesz a tartozás sorsa. Így megállapodhatnak abban, hogy a követelésvásárló az adós által fizetett összeg fejében például a fennmaradó tartozást elengedi.

Érdemes azonban szem előtt tartani, hogy az üzletszerű követelésvásárlás olyan pénzügyi tevékenység, amely a Magyar Nemzeti Bank engedélyéhez kötött. Ha például az adós egyik ismerőse egy alkalommal segít az adósnak a követelés kivásárlásával, az még nem ütközik jogszabályba. Azonban ismételten, nyereségszerzés céljából csak engedéllyel lehet követelésvásárlási tevékenységet folytatni.

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda