Tanulmányi szerződést kötni látszólag egyszerű, a Munka törvénykönyve meghatározza ehhez a kereteket. Meg kell állapodni, hogy a munkavállaló részt vesz egy képzésen, amelyet a munkáltató támogat. Cserébe a munkavállaló egy előre meghatározott ideig nem szünteti meg munkaviszonyát. De mire érdemes még ezen kívül is figyelni? A legfontosabb tudnivalókat az RSM Legal foglalta össze.
A Munka Törvénykönyve (Mt.) számos kérdés eldöntését a felekre hagyja és jó esetben is csak keretet határoz meg a tanulmányi szerződés feltételeire vonatkozóan. Kellemetlen, ha a munkáltató és a munkavállaló akkor szembesül egy képzéshez kapcsolódóan a megkötött tanulmányi szerződés hiányosságaival, ha már jogokat kell érvényesíteni – kezdi friss bejegyzését dr. Vakulya Csaba, az RSM Legal jogi szakértője. Ezért a teljesség igénye nélkül összegyűjtöttünk a fontosabb pontokat, amelyek felett tapasztalataink szerint, jellemzően átsiklanak a munkaadók és alkalmazottak amikor tanulmányi szerződést kötnek.
Az alábbiakra figyeljen, ha tanulmányi szerződést köt!
1. Tanulmányi szerződés és a tanulmányok időtartama
Egy tanulmányi szerződésben meghatározott képzettség megszerzését követő elköteleződés időtartama nem kell, hogy megegyezzen a tanulmányok időtartamával. A Munka Törvénykönyve mindössze annyit rögzít, hogy a munkavállalónak a támogatás időtartamával arányos ideig kell fenntartania a munkaszerződést, feltéve, hogy az nem hosszabb, mint 5 év.
2. A munkáltató nem csak pénzzel támogathatja a képzés megszerzését
A munkáltató által a tanulmányi szerződés keretében nyújtandó támogatás nem feltétlenül jelent anyagi támogatást. Támogatás lehet a szabadság vagy valamilyen erőforráshoz való hozzáférés biztosítása is.
3. Munkáltató által előírt képzésre nem köthető tanulmányi szerződés
Viszonylag köztudott tény, de érdemes felhívnunk a figyelmet arra is, hogy ha a munkáltató kötelezi a munkavállalót a képzés elvégzésére, akkor nem csak tanulmányi szerződés nem köthető, de minden a képzéssel kapcsolatban felmerült költséget is meg kell téríteni a munkavállaló részére.
4. A tanulmányi szerződés betartásához kapcsolódó biztosítékok
A tanulmányi szerződés betartását nem csak a nyújtott támogatás visszakövetelésével lehet nyomatékosabbá tenni, hanem kötbér kikötésével is. Erről azonban a munkáltatónak és a munkavállalónak kifejezetten meg kell állapodnia, ennek hiányában a kötbér nem lesz a szerződés része.
5. Milyen időszakot kell figyelembe venni?
Problémát okozhat, ha a felek nem állapodnak meg arról, hogy a tanulmányi szerződés keretében milyen időszakokat kell a munkaviszony fenntartása során figyelembe venni. Könnyen előfordulhat, hogy a munkavállaló a végzettség megszerzését követően szülési szabadságra megy vagy hosszabb ideig keresőképtelen. Ezek a periódusok megfelelő rendelkezések hiányában mind beletartozhatnak abba az időszakba, amikor a munkaviszonyt fenn kell tartani.
6. Határozott idejű munkaviszony melletti tanulmányi szerződés
Amikor a munkáltató olyan munkavállalóval köt munkaszerződést, akinek határozott idejű munkaviszonya van, akkor érdemes kiszámolni, hogy mikor várható a képzettség megszerzése. Előfordulhat, hogy a tanulmányi szerződésben meghatározott „munkaviszony fenntartási időszak” alatt a munkaviszony megszűnik, különösen, ha a munkavállaló a képzés befejezésével valamilyen ok miatt késlekedik. Ezek a helyzetek azonban előre tervezéssel elkerülhetőek.
7. Tanulmányi szerződés munkaviszony nélkül?
Esetenként felmerül, hogy a felek valamilyen időtényező miatt már a munkaviszony előtt tanulmányi szerződést kötnének. Erre azonban a magyar munkajog keretein belül nincs lehetőség. Nem kizárt azonban, hogy az egymással munkaviszonyban nem álló felek a jogrendszer lehetőségeit kihasználva egy a tanulmányi szerződéshez hasonló jogviszonyt létesítsenek.
8. Tanulmányi szerződés gyakorlat megszerzésére, betanításra is köthető
A bírói gyakorlat szerint tanulmányi szerződés gyakorlat megszerzésére, betanításra is köthető, nem csak egy jól körülhatárolható képzés elvégzéséhez. Bár ezzel a lehetőséggel nem árt óvatosnak lenni, mert az ilyen típusú tapasztalat megszerzése csak bizonyos körülmények fennállása esetén lehet tárgya egy tanulmányi szerződésnek.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.