Sok kérdés merül fel a gyógyszergyártókra kivetett új különadóval kapcsolatban

2023. 01. 09., 16:41

2022. december 23-án megjelent, majd másnap hatályba is lépett a kormány 582/2022. számú rendelete az extraprofit adókról szóló 197/2022. számú kormányrendelet módosításáról – amely kiterjeszti a nyári különadó-szabályozást többek között a gyógyszergyártók számára is. Bár a szabályok első ránézésre egyértelműnek tűnhetnek, számos gyakorlati kérdés merül fel a különadó kötelezettség megállapítása kapcsán.

A módosító rendelet értelmében különadó fizetési kötelezettség terheli a TEÁOR 21.10 (Gyógyszeralapanyag-gyártás) és a TEÁOR 21.20 (Gyógyszerkészítmény gyártás) szakágazat szerinti tevékenységet végző társaságokat. A különadó átmeneti jelleggel, a 2022-es és 2023-as adóévek tekintetében került bevezetésre.

Sávos adózás a nettó árbevétel alapján

A különadó alapja a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény szerinti (az adóévi éves beszámoló alapján meghatározott) nettó árbevétel – amely tekintetében fontos megjegyezni, hogy nem tartalmazza a jogdíjból (törvényben foglalt definíciónak megfelelő) származó ellenérték összegét.

A különadó mértéke sávonként progresszívan, az alábbiak szerint változik:

  • 50 milliárd forintot meg nem haladó éves nettó árbevétel esetén 1 százalékos az adókulcs
  • 50 milliárd forintot meghaladó, de 150 milliárd forintot meg nem haladó éves nettó árbevétel esetén 3 százalékos az adókulcs
  • 150 milliárd forintot meghaladó éves nettó árbevétel esetén 8 százalékos az adókulcs

Az időzítést tekintve a 2022. adóévre vonatkozó különadót az adózó a 2023. adóév ötödik hónapjának huszadik napjáig szükséges, hogy megállapítsa, bevallja és megfizesse. A 2023. adóév vonatkozásában pedig már különadó-előleg megállapítása, bevallása és megfizetése is szükséges lesz, amelyet a 2023. adóév tizenegyedik hónapjának huszadik napjáig kell majd teljesíteni. A 2023-as adóévre vonatkozó különadót pedig ezen adóévet követő ötödik hónap 20. napjáig kell megállapítani, bevallani, valamint – az előlegként meg nem fizetett adó összegének erejéig – megfizetni.

Sok a felmerülő kérdés

„Tekintve, hogy az adóalanyok köre az általuk végzett tevékenység TEÁOR-besorolása alapján kerül meghatározásra, felmerül a kérdés, hogy önmagában az érintett tevékenységek cégnyilvántartásban történő szerepeltetése adófizetési kötelezettséget keletkeztet-e azon társaságok számára, amelyek ténylegesen nem végzik a vonatkozó gyártási tevékenységet” – foglalja össze az első felvetést Fábián Dorottya, a Deloitte Magyarország egészségügyi iparágra fókuszáló csoportjának vezetője.

A rendelet megfogalmazása a tartalmi szempontú értelmezést támasztja alá, tehát, hogy csak a ténylegesen gyógyszerkészítmény/gyógyszeralapanyag-gyártást végző vállalkozások esnek adókötelezettség alá.

„Hivatalos értelmezés és gyakorlat hiányában azonban a kérdés továbbra is bizonytalan. Ezenfelül nem látható előre, hogy a hatóságok milyen módon fogják ellenőrizni az adókötelezettség fennállását és milyen módon kell igazolniuk a cégeknek, hogy az adott adóévben ténylegesen nem végeztek gyártási tevékenységet” – teszi hozzá Bella Márió, a Deloitte Magyarország egészségügyi iparágra fókuszáló csoportjának szenior menedzsere.

Tekintve, hogy a különadó a gyógyszerkészítményeket és gyógyszeralapanyagokat gyártó cégeket célozza, kérdésként merül fel, hogy a vegyes – tehát adókötelezettséget keletkeztető gyártási és egyéb, például kereskedelmi, logisztikai – tevékenységet végző vállalkozások is a teljes nettó árbevételük után kötelesek-e az adót megfizetni.

A rendelet jelenlegi szövege arra enged következtetni, hogy a különadó alapjának meghatározása során nincs lehetősége az adózónak szegmentálni árbevételét az általa végzett különféle tevékenységei között.

A fentieken túl, egyes üzleti modellek esetében további gyakorlati kérdések merülhetnek még fel a bérgyártás, eltérő üzleti éves adózók, valamint a rendelet területi hatálya kapcsán. A bizonytalanságokra figyelemmel javasolt minden olyan vállalkozásnak, amelyet érinthet az adókötelezettség áttekinteni a tevékenységét.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 06. 17., 22:50
epizód: 2024 / 12   |   hossz: 24:28
Minden nyári szünetben diákok tízezrei jelennek meg a munkaerőpiacon, hogy pénzt gyűjtsenek és szakmai tapasztalatokat szerezzenek. A 25 év alattiak számára elérhető szja-kedvezmény révén sokan mentesülnek az adófizetés alól, ám a foglalkoztatás jogviszonya eltérő adózási kötelezettségeket róhat rájuk, amiből baj lehet, ha nem figyelnek rá. Horváthné Szabó Beáta, a Moore Hungary adótanácsadó szakértője nemcsak ezeket a szabályokat veszi sorra, de bemutatja az iskolaszövetkezeten keresztüli foglalkoztatás, valamint a külföldön tanuló vagy külföldi diákok hazai munkavégzésének kritériumait is.
A hazai utasbiztosítási piac egyik legalapvetőbb problémáinak egyike az, hogy az ügyfelek még mindig túl sokat akarnak spórolni rajta, holott a nyaralás költségének csak elhanyagolható töredékét teszi ki – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor jelezte: a legolcsóbb és az 1–2 ezer forinttal többért kötött prémium biztosítás szolgáltatásai között óriási különbség tátong, és erre az utolsó pillanatban – mert bizony akkor kötjük – már nem biztos, hogy felfigyelünk.
Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS