Óvatosan az áfával! – Sok a buktató a kialakult helyzetben

2020. 06. 08., 19:30

A járványügyi helyzet miatti távolságtartás, valamint a személyes érintkezések hiánya miatt számos olyan helyzettel kell szembesülniük a vállalkozásoknak, amelyek kérdéseket vethetnek fel és akár kockázatot is jelenthetnek az általános forgalmi adóval kapcsolatban, legyen szó például a kiszállítás igazolásáról közösségi ügyletek esetén, a papír alapú számlák elektronikus továbbításáról, vagy akár behajthatatlan követelések kapcsán az elektronikus úton közölt fizetési felszólításról.

Közösségi adómentes termékértékesítés

A közösségi termékértékesítés adómentességének egyik fontos kritériuma, hogy az eladott termék elhagyja az ország területét. A kiszállítás, valamint a termék vevő általi átvételének igazolására az egyik leggyakrabban, az adóhatóság által elfogadott dokumentum a vevő által aláírt CMR fuvarokmány. A kialakult helyzetben azonban könnyen előfordulhat, hogy a felek elővigyázatosságból nem a CMR dokumentum aláírásával kívánják az áru átvételét dokumentálni, hanem valamilyen egyéb, elektronikus csatornán történő visszaigazolást használnak ilyen célra. Az is elképzelhető, hogy egy ilyen döntésre nem pusztán elővigyázatosságból, hanem a távmunka, valamint a postai kézbesítések korlátozásai miatt kényszerülnek a felek. Természetesen nem kizárt, hogy az adóhatóság a CMR-en kívül más, akár elektronikusan létrehozott dokumentumot is elfogad az adómentesség feltételeinek alátámasztására. Ugyanakkor ezt javasolt esetről-esetre mérlegelni és előzetesen megerősítést kérni az adóhatóságtól ezzel kapcsolatban.

Áfa-levonási jog tárgyi feltétele

A járványügyi helyzet érzékenyen érinti a papír alapú számlák továbbítását is a vevők részére. A távmunka következtében és a postai kézbesítések kiszámíthatatlansága miatt ugyanis sok vállalkozás az egyébként papír alapú számláit – nyomtatás, aláírás majd visszaszkennelést követően – emailen keresztül továbbítja a vevők részére valamilyen elektronikus, jellemzően PDF formátumban.

Ez a helyzet újból felszínre hozza azt a régóta bizonytalan kérdéskört, hogy vajon az ilyen módon befogadott számla milyen hatással van a vevő áfa-levonási jogára, megilleti-e egyáltalán ilyen esetekben, valamint szükséges-e a számla eredeti példányát később postai úton is eljuttatni a vevő részére? Továbbá, ezzel kapcsolatban az is felmerül, hogy a feleknek mennyiben kell megfelelniük az elektronikus számlázás, illetve archiválás speciális követelményeinek. „A hivatalos adóhatósági értelmezés szerint ugyanis, az e-mailben továbbított és a vevő által ilyen módon befogadott számla főszabályként elektronikus számlának minősül, kivéve például, ha a felek az elektronikusan megküldött dokumentumot csak tájékoztatás céljára szánják és a számla eredeti példánya postai úton is továbbításra kerül egy későbbi időpontban. A potenciális kockázatok elkerülése érdekében javasolt ezeket a helyzeteket is részletesen vizsgálni” – mondta el dr. Tancsa Zoltán, a Deloitte adóosztályának partnere.

Adóalap-csökkentés behajthatatlan követelések jogcímén

Szintén további kihívások elé állíthatja az adózókat a járványügyi helyzet a behajthatatlan követelésekkel kapcsolatban. A behajthatatlanná vált követelések jogcímén történő adóalap-csökkentés kapcsán ugyanis az adózónak többek között bizonyítania kell azt, hogy minden tőle telhető intézkedést megtett a követelése behajtása érdekében. Így például a számlakibocsátó társaságnak igazolnia szükséges, hogy megfelelő tartalmú, tértivevényes fizetési felszólításokat küldött az adósának. Ebben az esetben kérdésként merül fel, hogy miként kellene az adózónak eljárnia akkor, ha a járványügyi helyzetre tekintettel nem tudja, vagy nem tudta postai úton, tértivevénnyel megküldeni az adósának a fizetési felszólításokat.

Kézenfekvőnek tűnik ilyen esetekre a fizetési felszólítások elektronikus úton történő megküldése, ugyanakkor ezekben az esetekben az adózónak sokkal nagyobb körültekintéssel kell eljárni. Szükséges ugyanis alátámasztani, hogy például az az e-mail cím, amire a fizetési felszólításokat megküldte, a megküldéskor élő és az adóshoz tartozó e-mail cím volt.  Abban az esetben, ha az adózó nem tudja megfelelően igazolni, hogy a fizetési felszólítások elektronikus úton történő megküldése során a megfelelő e-mail címre küldte ki a fizetési felszólításokat, úgy akár el is eshet a behajthatatlan követelések jogcímén történő későbbi adóalap-csökkentés lehetőségétől, sőt adott esetben az adóhatóság még jogosulatlan visszaigénylésnek is minősíthető az adózó adóalap-csökkentését, amely bírságkockázattal jár. „Emiatt mindenképpen célszerű egy olyan folyamatot kialakítani, amelynek eredményeképpen az adózó később igazolni tudja, hogy kellő körültekintéssel járt el a fizetési felszólítások elektronikus úton történő megküldése során, és amennyiben az adós a fizetési felszólításokat nem vette át, az neki fel nem róható okból történt” – tette hozzá Fábián Dorottya, a Deloitte adóosztályának igazgatója.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS