A legfontosabb tudnivalókat dr. Pajor Dávid ügyvéd foglalta össze.
A Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállaló munkaviszonya háromféle módon szűnhet meg: felmondással („rendes felmondás”), azonnali hatályú felmondással („rendkívüli felmondás”), illetve közös megegyezéssel.
Közös eleme a munkaviszony-megszüntetés különböző formáinak, hogy annak írásba foglalása kötelező. A felmondó nyilatkozat közlésére olyan módon kell, hogy sor kerüljön, hogy az az információ változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a jognyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására utólag is alkalmas legyen, így célszerű például tértivevényes levélben megküldeni azt. A felmondás különböző formáit mind a munkáltató, mind a munkavállaló gyakorolhatja, a cikk végén található iratmintát munkáltató általi, azonnali hatályú felmondás gyakorlásához használhatjuk.
Azonnali hatályú felmondás alkalmazására a munkáltató részéről akkor nyílik lehetőség, ha a munkavállaló
Utóbbi két esetben a munkáltató nem köteles indokolni az elbocsátást. Az első két esetben a megszüntetés okának az indoklásból világosan ki kell tűnnie. Az indok valódiságának és okszerűségének bizonyítása egy esetleges jogvita során a munkáltatót terheli, annak utólagos módosítására nincs lehetőség. A munkavállaló kötelességszegésének szándékossága akkor állapítható meg, ha a munkavállaló előre látta cselekményének, vagy mulasztásának károsító következményeit, és azokat kívánta, vagy azokba belenyugodott. Ilyen kötelességszegésnek tekinthető például, ha a munkavállaló eltulajdonít, vagy szándékosan megrongál munkáltatója tulajdonába tartozó munkaeszközöket.
A súlyos gondatlanság esete a bírósági gyakorlat szerint a tudatos gondatlanságnak feleltethető meg: a munkavállaló előre látta magatartása lehetséges következményeit, de könnyelműen bízott azok elmaradásában, illetve ide sorolja a hanyagság kirívóan súlyos eseteit is, amikor a munkavállaló a magatartása következményeit azért nem látta előre, mert a tőle elvárható gondosságot elmulasztotta. Ilyen módon jár el például az a munkavállaló, aki a rábízott munkaterületet munkaidejének lejártával úgy hagyja el, hogy az annak biztonságát szolgáló intézkedéseket (pl. ajtózár, lakat, riasztóberendezés) elmulasztja megtenni.
Fontos figyelemmel lenni az azonnali hatályú felmondás gyakorlásának objektív és szubjektív határidejére is. Azonnali hatályú felmondás az annak alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni.
Azonnali hatályú felmondás gyakorlása esetén sem a felmondási idő, sem a végkielégítés szabályai nem alkalmazandók. Nem érvényesülnek ezen kívül a felmondási tilalmak sem.
A munkavállaló igényérvényesítési lehetőségeiről és annak határidejéről történő kioktatása szintén a megszüntető jognyilatkozat kötelező eleme. A munkavállaló által indított munkaügyi perekben a munkáltató székhelye szerint illetékes, illetve – választása szerint – a munkavállaló lakóhelye szerint illetékes törvényszék jár el.
Az információk tájékoztató jellegűek, nem minősülnek jogi tanácsadásnak. A jogalkalmazás kockázatát – beleértve az új jogszabályok alkalmazásából, az egységes gyakorlat hiányából, a hatósági eljárások elhúzódásából, kiszámíthatatlanságából eredő kockázatokat is – a felhasználó vállalja. A közzétett tartalom kapcsán javasolt ügyvéddel konzultálni a felhasználás előtt.
Letölthető iratminta:
Átadták a jászfényszarui ipari parkban a precíziós motoralkatrészeket gyártó Zhejiang Shuanghuan Driveline magyarországi leányvállalata, az Evoring üzemét.
Az első betonöntéssel a Paks II atomerőmű a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség besorolása alapján „épülő atomerőműnek” minősül.
