Munkahelyi, üzemi étkeztetés adómértéke: a legfontosab tudnivalók

2021. 06. 03., 15:15

A legfontosabb tudnivalókat az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 82. § (1)-(2) bekezdése, valamint a 3. számú melléklet II. rész 3. pontja alapján a Pénzügyminisztérium és a NAV szakértői foglalták össze.

Az Áfa tv. 82. § (2) bekezdése és a 3. számú melléklet II. rész 3. pontja alapján az étkezőhelyi vendéglátásban az étel- és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalom (TESZOR’15 56.10-ből) adómértéke az adó alapjának 5 százaléka.

Az ügylet akkor tartozik a kedvezményes adómérték alá, ha a következő feltételek együttesen teljesülnek: 

  • az Áfa tv. szerinti szolgáltatásnyújtás valósul meg,
  • ez a szolgáltatás a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) besorolási rendje szerint a TESZOR’15 56.10 alá tartozik, mely lehet TESZOR’15 56.10.11 Ételszolgáltatás teljes kiszolgálással (a 2019. június 30-áig alkalmazandó besorolás szerint SZJ 55.30.11 Éttermi, cukrászdai szolgáltatás); TESZOR’15 56.10.12 Ételszolgáltatás vasúti étkezőkocsiban, hajón (a 2019. június 30-áig alkalmazandó besorolás szerint SZJ 55.30.12 Étkeztetés járművön); TESZOR’15 56.10.13 Önkiszolgáló ételszolgáltatás (a 2019. június 30-áig alkalmazandó besorolás szerint SZJ 55.30.13 Önkiszolgáló étkeztetés); TESZOR’15 56.10.19 Egyéb ételszolgáltatás (a 2019. június 30-áig alkalmazandó besorolás szerint SZJ 55.30.14 Egyéb étkezőhelyi szolgáltatás)
  • a szolgáltatás étel- és/vagy helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalomra vonatkozik.

Az üzemi étkeztetés statisztikai besorolása TESZOR’15 56.29.20, így az üzemi vagy munkahelyi étkeztetés, ha jellegét tekintve szolgáltatásnyújtásnak is minősül az áfa rendszerében, a fentiekből következően nem tartozhat az 5 százalékos adómérték alá, az az általános, 27 százalékos adókulccsal adózik.

A KSH az egyes vendéglátóipari egységek tevékenysége vonatkozásában az alábbi jellemzők alapján végzi el az üzemi/munkahelyi étkeztetést is végzők tevékenységének besorolását:

  • kinek nyújt szolgáltatást, mely személyekből áll a vendégkör, milyen keresletet kíván kielégíteni;
  • szerződéses kapcsolatban állnak-e a munkáltatóval, a munkáltató maga üzemelteti-e a vendéglátó egységet;
  • a vendéglátó egység honnan közelíthető meg.

A besorolás a fenti elhatároló szempontok alapján az alábbi egységeket különbözteti meg:

A zárt vendéglátó egység olyan zárt vendéglátó egység,

  • amelynek fő célja/rendeltetése munkavállalók étkeztetése,
  • amely például irodaházban, vagy valamely munkáltató székhelyén/telephelyén működik, és ahová az utcáról nincs lehetőség belépni, így külsős személy alapvetően nem veheti igénybe az éttermi szolgáltatást,
  • amelyet a munkáltató üzemeltet, vagy a munkáltató (vagy akár az irodaház üzemeltetője) szerződéssel rendelkezik a vendéglátóegységet üzemeltető személlyel a munkavállalók étkeztetésére vonatkozóan

az étkeztetési szolgáltatásra vonatkozóan TESZOR’15 56.29.20 Üzemi étkeztetés (korábban SZJ’03 55.51.10 Munkahelyi étkeztetés) besorolást kap.

Ha a vendéglátó egység ezt a besorolást kapja, az ott nyújtott étkeztetési szolgáltatás 27 százalékos adómértékkel adózik.

A nyitott vendéglátó egység olyan nyitott vendéglátó egység,

  • amelynek a szolgáltatását bárki igénybe veheti,
  • amely szabad, korlátozás nélküli bejárással, például utcáról nyíló bejárattal rendelkezik,
  • amely – bár akár egy irodaházban működik, de – nem rendelkezik szerződéssel egyetlen munkáltatóval sem (és az irodaház üzemeltetőjével sem) a munkavállalók étkeztetésére vonatkozóan

az étkeztetési szolgáltatásra vonatkozóan TESZOR’15 56.10 Éttermi és mozgó vendéglátás (korábban az SZJ’03 55.30 Étkezőhelyi vendéglátás kategórián belül a megfelelő) besorolást kap.

Ha a vendéglátó egység ezt a besorolást kapja, akkor az a szolgáltatásnyújtása, mely étel- és/vagy helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalomra vonatkozik, 5 százalékos adókulccsal adózik.

A vegyes (nyitott és zárt) vendéglátó egység olyan vegyes (nyitott és zárt) vendéglátó egység,

  • amelynek elsődleges célja a munkavállalók étkeztetése, de emellett, másodsorban „külsős” személyek étkeztetését is végzi,
  • amely például az irodaházból és közvetlenül az utcáról is megközelíthető,
  • amelyet a munkáltató üzemeltet, vagy a munkáltató szerződéssel rendelkezik a vendéglátóegységet üzemeltető személlyel a munkavállalók étkeztetésére vonatkozóan

az étkeztetési szolgáltatásra vonatkozóan kétféle besorolást kap:

  • az üzemi étkeztetési tevékenységreTESZOR’15 56.29.20 Üzemi étkeztetés (korábban SZJ’03 55.51.10 Munkahelyi étkeztetés),
  • a külsős személyek számára nyújtott étkeztetési szolgáltatásraTESZOR’15 56.10 Éttermi és mozgó vendéglátás (korábban az SZJ’03 55.30 Étkezőhelyi vendéglátás kategórián belül a megfelelő).

Ha a vegyes vendéglátó egység mind az étkezőhelyi vendéglátásra, mind az üzemi/munkahelyi étkeztetésre megkapja a vonatkozó besorolási kódot, a helyes adókulcs meghatározásához azt kell vizsgálni, hogy meg tudja-e különböztetni az egyes vendégeket aszerint, hogy munkavállalók vagy „külsős” vendégek.

Ha kétséget kizáróan el tudja különíteni a munkavállalókat a „külsős” vendégektől [például azon az alapon, hogy bizonyos időintervallumban munkavállalók nem, kizárólag „külsős” vendégek étkezhetnek, vagy olyan módon, hogy a munkavállalók kártya/igazolvány felmutatása mellett étkeznek (például kedvezmény igénybevétele érdekében, vagy a fizetés történik alkalmazotti kártyával)], ebben az esetben

  • a „külsős” vendégek részére nyújtott, étel- és/vagy helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalomra vonatkozó szolgáltatásnyújtásra a kedvezményes, 5 százalékos adómérték alkalmazható,
  • a munkavállalók részére nyújtott étkeztetési szolgáltatás pedig 27 százalékos adókulccsal adózik.

Ha a vendégek egyértelmű elkülönítése nem megoldható, akkor minden vendég részére nyújtott étkeztetési szolgáltatás 27 százalékos adómértékkel adózik.

Pénzügyminisztérium Fogyasztási és Forgalmi Adók Főosztály
NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS