Munkabéren felüli juttatások, költséghatékony ösztönzési formák

2023. 01. 12., 17:41

A jó munkaerő bevonzása, megtartása és motiválása a legtöbb munkáltatót továbbra is komoly kihívás elé állítja.

A vállalkozások jelentős része már most is nyújt valamilyen munkabéren felüli juttatást a dolgozóinak. A megfelelően megválasztott juttatások kiemelhetik, a vállalkozás profiljához testreszabott juttatások megkülönböztethetik a vállalkozást a többi munkáltató közül a piacon, segíthetnek a munkaerő megtartásában és ösztönzésében is. „Ezek a juttatások továbbá segíthetik a vállalkozást egyrészt költségmegtakarítás elérésben is, például egy adóhatékony juttatási forma alkalmazásával, másrészt különböző vállalati célok teljesülése kapcsán olyan juttatási elemek bevezetésével, amelyek a vállalkozás hosszútávú ambícióit is támogatják” – hangsúlyozza Baranyi Gábor, a Deloitte Magyarország adóosztályának partnere.

Érdemes lehet tehát a jelenlegi helyzetben megvizsgálni, hogy van-e lehetőség új juttatási elemek bevezetésére vagy a meglévő juttatások átalakítására a fenti szempontok figyelembevételével.

Kedvező adózási feltételek mellett nyújtható juttatások

Egyes esetekben a juttatásokon keresztül kedvezőbb adóterhek mellett lehet értéket juttatni a munkavállalók részére, a jogalkotó ugyanis bizonyos juttatások tekintetében adózási kedvezményeket biztosít.

A céges juttatásokat adózási szempontból – a legköltségesebb munkabért nem említve – három külön csoportba lehet sorolni. Ezek, növekvő adóteher szerinti sorrendben, a következők: adómentes juttatások, béren kívüli juttatások, egyes meghatározott juttatások.

  • Adómentes juttatás: a juttatás költsége megegyezik a munkavállaló részére juttatott („nettó”) értékkel. Ide tartozik például óvodai-bölcsődei díj térítése, a kulturális szolgáltatásra vagy sportrendezvényre szóló belépők a minimálbér értékéig, illetve a védőoltások és járványügyi szűrővizsgálatok. Az adómentes juttatások közé sorolható továbbá az otthoni munkavégzés támogatásához kapcsolódó, úgynevezett rezsiátalány is, amelyet olyan költségre lehet fordítani, ami az otthoni munkavégzéshez kapcsolódik, pl. fűtés és a minimálbér 10 százalékig adómentes juttatásnak minősül.
  • Béren kívüli juttatás: ide tartozik alapvetően a Széchenyi-pihenőkártya törvényben meghatározott keretösszegen belüli SZÉP kártya juttatás. A juttatás értékén 15 százalék személyi jövedelemadó, valamint 13 százalék szociális hozzájárulási adó merül fel, az utóbbi a munkáltatót terheli.
  • Egyes meghatározott juttatás: az adóalap a juttatás értékének 1,18-szorosa, melyen ugyancsak 15 százalék személyi jövedelemadó és 13 százalék szociális hozzájárulási adó merül fel, ami a munkáltatót terheli. Ide tartozik például a SZÉP kártya esetében a kedvezményesen adózó értékhatárt meghaladó juttatás, a reprezentáció és üzleti ajándékok vagy a céges telefon magáncélú használata. De bizonyos feltételek fennállása esetén ide tartozhat a munkavállalók részére biztosított csoportos egészségbiztosítás is.

A nem pénzben biztosított juttatások rendszerének (ismertebb nevén: „cafeteria”) átdolgozása vagy kialakítása során érdemes figyelemmel lenni a fentiekre is, azzal, hogy egy már meglévő juttatási rendszer átdolgozása bizonyos esetekben munkajogi kérdéseket is felvethet.

Hosszú távú ösztönző programok

A munkavállalói lojalitás növelésének módszerei közé tartoznak a munkavállalók részére biztosított különféle ösztönző programok.

Az ilyen ösztönző juttatások esetében a megszerzés feltétele általában, hogy a munkavállaló egy jövőbeni időpontban még a cég alkalmazottja legyen. Az ösztönző juttatások lehetnek rövid távúak (például éves bónusz/prémium) és hosszú távúak (például 2-3 éves részvényjuttatási programok).

A rövid és hosszú távú ösztönző programok keretében szerzett juttatások összege jellemzően, mint munkaviszonyból származó jövedelem adóznak. „Azonban a részvényjuttatási programok esetében érdemes megjegyezni, hogy több olyan juttatási forma/körülmény is elképzelhető, amikor az adókötelezettségek az általános munkabérhez képest kedvezőbben alakulhatnak. Ilyen lehet például egy Munkavállalói Résztulajdonosi Programon (MRP) keresztül biztosított juttatás, vagy egy olyan globális részvényjuttatási program, amelyben a részvényeket a külföldi társaság juttatja a munkavállalók részére” – hívja fel a figyelmet Kövesdy Zoltán, a Deloitte Magyarország adóosztályának menedzsere.

A fentiek alapján látható, hogy egy munkavállalói csomag milyen sokrétű is lehet, az egyes elemek pedig milyen adókezelést igényelhetnek. HR szempontból is megfontolandó olyan egyedi elemek nyújtása, amelyek megkülönböztethetik a munkáltatót a munkaerőpiacon, amelyek egyúttal igazodhatnak a társaság employer branding stratégiájához. Továbbá javasolt a munkavállalói igények figyelembevétele mellett a juttatási csomagok kezelésének rendszeres felülvizsgálata is.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 24., 11:10
Az Európai Parlament 2024. április 24-én elfogadta a platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javításáról szóló irányelvét. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szemán Péter, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners munkajogi csoportjának vezetője foglalta össze.
2024-05-27 12:10:11
A belügyminiszter május 24-i kezdettel az ország teljes területére kihirdette a tartósan vízhiányos időszakot a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének kezdeményezését követően.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...

  Rovathírek: GUSTO

Izgalmas fejlesztések a Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Karán: elektronikus szem, elektronikus orr és többféle szemkamera is helyet kapott az újonnan kialakított laboratóriumban.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS