Több oka is lehet annak, hogy valaki nem örökölhet. Például, ha az örökhagyó előtt meghal vagy lemondott az öröklésről. Kiesik az öröklésből az a személy is, aki az öröklésre érdemtelenné vált. Mit jelent az érdemtelenség és melyek a következményei? A kérdésre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.
Az érdemtelenség esetei
Csak szándékos magatartás jöhet szóba e körben, a gondatlanság nem vezet érdemtelenséghez. Az viszont közömbös, hogy az örökhagyó életét vesztette-e. Tehát az örökhagyó megölésére tett sikertelen kísérlet következménye is az érdemtelenség. Nem csak a cselekményt ténylegesen elkövető személy tekintendő érdemtelennek, hanem az is, aki őt erre felbujtotta, vagy bűnsegédként vett részt a cselekményben.
Az előző esettől ez annyiban különbözik, hogy a támadás nem az örökhagyó személye, hanem az örökös vagy a hagyatékban más címen részesülő személy ellen irányul. A támadásnak célzatosnak kell lennie, tehát a cselekményt az érintett azért követi el, hogy a hagyatékban részesülhessen.
Ezt az esetet nem egy személy, hanem lényegében a végakarat elleni támadásnak tekinthetjük. Ebben a körben sokféle magatartás szóba jöhet, például a végrendelet megsemmisítése, vagy az örökhagyó végrendelet készítésében való meggátolása.
Lényeges, hogy a bírósági gyakorlat szerint csak az örökhagyó életében tanúsított magatartás vezethet érdemtelenséghez. Például a végrendelet örökhagyó halála utáni megsemmisítése nem valósít meg érdemtelenséget.
Az érdemtelenség következményei
Az érdemtelenség következménye, hogy az érdemtelen személy kiesik az öröklésből. Az öröklésből való kiesés azt jelenti, hogy úgy kell tekinteni, mintha az öröklés tekintetében e személy nem létezne, azaz nem örökölhet. A kiesés nem terjed ki e személy leszármazóira, ha ők nem érdemtelenek.
Az érdemtelenség miatt kiesett személy nem jogosult törvényes képviselőként a helyébe lépő személy örökségének kezelésére sem. Például, ha az érdemtelenség miatt kieső szülő helyett annak kiskorú gyermeke örököl, e szülő nem jogosult gyermeke nevében az örökölt vagyon kezelésére sem.
Hivatkozás az érdemtelenségre
Például a végrendeleti örökös érdemtelenségére hivatkozat, aki az ő kiesése esetén törvényes örökösként örökölné a végrendeletben foglalt hagyatékot.
Például a végrendeletben hagyományosként megjelölt személy érdemtelenségére hivatkozat az az örökös, akit a végrendeletben a hagyomány teljesítésére kötelezett az örökhagyó. Hagyománynak nevezzük, ha az örökhagyó a végrendeletben az örökösét például arra kötelezi, hogy meghatározott személynek (a hagyományosnak) vagyoni szolgáltatást teljesítsen.
Nincs kizárva, hogy az örökhagyó vagy más sértett személy megbocsátja azt a cselekedetet, ami az öröklésre való érdemtelenséget valósít meg. Ezért nem vehető figyelembe az érdemtelenség, ha az arra vezető magatartást – bárki ellen irányult – az örökhagyó vagy az, aki ellen irányult, megbocsátotta.
dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
Kapacitásbővítés, kutatás-fejlesztés, valamint munkavállalói képzés is szerepel abban a közel 200 millió euró értékű beruházássorozatban, amelyet gyöngyösi és csömöri telephelyein indít a fogyasztási cikkeket gyártó amerikai vállalat.
Gyorsabban haladnak a tervezettnél a paksi atomerőmű bővítésének munkálatai, így már a december 15-én kezdődő héten el tudják kezdeni a szakemberek az első beton öntését közvetlenül megelőző műszaki feladatok végrehajtását – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter december 9-én Moszkvában.