Mit jelent, ha a végrendeletben hagyomány szerepel?

2020. 10. 27., 10:00

A végrendeletben az örökhagyó rendszerint arról rendelkezik, hogy ki vagy kik legyenek az örökösei. Az örökösöknek általában osztozni kell a hagyaték terheiben is, így például az örökhagyót terhelő tartozásokban. Van azonban kivétel! Mit jelent, ha a végrendeletben hagyomány szerepel? A kérdésekre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.

Mit jelent a végrendeletben rendelt hagyomány?

Hagyományról akkor beszélünk, ha az örökhagyó a végrendeletében a hagyatékban lévő valamely vagyontárgyat anélkül juttatja egy meghatározott személynek, hogy ez a juttatás öröklésnek minősülne. A hagyomány fontos jellemzője, hogy aki a hagyományt kapja, vagyis a hagyományos, nem részesül a hagyatéki terhekben is. Csak az adott vagyontárgy száll át rá és nem általánosságban véve lesz örököse az elhunytnak.

Mi lehet hagyomány?

Megkülönböztetünk úgynevezett dologi hagyomány és kötelmi hagyományt.

A hagyományrendelés vonatkozhat meghatározott vagyontárgyra. Ezt dologi hagyománynak hívjuk.

Az is lehetséges, hogy az örökhagyó az örökösét arra kötelezi, hogy a hagyományosnak meghatározott vagyoni jellegű szolgáltatást teljesítsen. Ez gyakran meghatározott pénzösszeg kifizetését jelenti. A vagyoni szolgáltatásra vonatkozó hagyományt hívjuk kötelmi hagyománynak. Ilyenkor a hagyományos tehát nem meghatározott vagyontárgyat kap, hanem az örökössel szemben lényegében egy követeléshez jut, amelyet az örökösnek teljesítenie kell.

Milyen típusai vannak a hagyománynak?

Az imént ismertetett dologi és kötelmi hagyományon kívül beszélhetünk még előhagyományról, alhagyományról, és utóhagyományról is.

  • Az előhagyomány

Az örökhagyó az örököse részére is rendelhet hagyományt. Az örökös javára rendelt hagyományt nevezzük előhagyománynak. Az előhagyomány leggyakrabban meghatározott hagyatéki vagyontárgyra vonatkozik. Az is lehetséges, hogy az örökhagyó az örökös részére teljesítendő vagyoni jellegű szolgáltatást rendel, amelynek teljesítésére másik örökösét kötelezi. Az előhagyomány lényege, hogy az örököst (hagyományost) az örökrészén felül illeti meg. Ezt az örökrészt megelőzően kell kiadni a részére.

  • Az alhagyomány

Alhagyományról akkor beszélünk, ha az örökhagyó a hagyományost terhelte meg további hagyományrendeléssel. Ilyenkor tehát nem az örökös, hanem a hagyományos köteles további szolgáltatást teljesíteni az alhagyományos javára. Például, ha az örökhagyó a végrendeletében úgy rendelkezik, hogy az örököse fizessen ki az örökhagyó nagynénjének a hagyatékból 5 millió forintot (hagyomány), ugyanakkor a nagynéninek meghagyja, hogy a pénzből finanszírozza a gyermeke egyetemi tandíját (alhagyomány). Alhagyomány mindig csak kötelmi jellegű lehet, tehát valamilyen vagyoni szolgáltatásra vonatkozhat.

  • Az utóhagyomány

Az örökhagyó úgy is rendelkezhet, hogy a hagyományban valamely eseménytől vagy időponttól az addigi jogosultat más váltsa fel. Ezt nevezik utóhagyománynak. A leggyakoribb példája ennek, ha az örökhagyó meghagyja, hogy a hagyományos halála esetén őt az utóhagyományos váltsa fel.

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 05. 12., 10:40
Enyhe drágulás jellemzi mind az országos, mind a budapesti albérletpiacot a KSH-ingatlan.com lakbérindexe szerint. Áprilisban az előző hónaphoz képest országos átlagban 0,9, a fővárosban 1,3 százalékkal emelkedtek a bérleti díjak, éves összevetésben országosan 7,6, Budapesten 8,6 százalékos volt a drágulás.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2025. 05. 04., 10:25
epizód: 2025 / 9   |   hossz: 29:18
A cégvezetői és értékesítői tréningeken, illetve mentorprogramokon túl azt az összetett feladatot is vállalni kell, hogy fejlesszük, ne csak a gazdasági szereplők, hanem az egész társadalom fizikai és mentális egészségét – vallja Turcsán Emese, az Einstein Akadémia (érdekes módon kriminálpedagógiára szakosodott szociálpedagógus) alapítója és vezetője. Beszélgetésünk apropóját az akadémia mellett életre hívott Einstein Alapítvány, illetve a kibontakozóban lévő Kék Zóna Projekt adta. Előbbi fiatal tehetségek felkarolására és díjazására jött létre, míg utóbbi hazánkban akarja kialakítani a hosszú, kiegyensúlyozott életet élő emberek közösségét – egészen átfogó kutatásokkal és gyakorlatokkal.
2025. 04. 21., 20:15
epizód: 2025 / 8   |   hossz: 27:33
Bár a dolgozók nem kizárólag a bér miatt állnak tovább a munkahelyükről, kár lenne tagadni, hogy a nem versenyképes fizetés a legfőbb oka annak, ha új állás után néznek. Sinka Judit, a Jobtain Munkaerő-kölcsönző HR vezetője ebben az epizódban elárulja, hogy a felméréseik szerint hazánkban mennyivel nő a bérigény, és hogy van-e realitása a fizetések emelkedésének a 2025-re várható gazdasági körülmények, illetve a várható infláció mellett. A szakértő arra is választ ad, hogy a magasabb béren kívül még milyen módszerekkel lehet megtartani a tehetséges dolgozókat.
Nem sokkal a lakásbiztosítási kampány után máris látszanak a legfontosabb piaci változások. Az ügyfelek jobb szolgáltatásokat és akár jelentősen alacsonyabb díjakat érhetnek el, ha legalább annyira figyelnek a lakásbiztosításukra, mint a kgfb-re. Erre Besnyő Márton, a Netrisk ügyvezető igazgatója szerint óriási szükség is van, hiszen sokan akár 10 évig érintetlenül hagyják a meglévő biztosításukat, ami idővel alkalmatlanná válik arra, hogy fedezze a károk mai helyreállítási költségeit. További tanulság, hogy évi pár ezer forinttal többért milyen remek kiegészítő szolgáltatásokhoz lehet hozzáférni.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS