A végrendeletben az örökhagyó rendszerint arról rendelkezik, hogy ki vagy kik legyenek az örökösei. Az örökösöknek általában osztozni kell a hagyaték terheiben is, így például az örökhagyót terhelő tartozásokban. Van azonban kivétel! Mit jelent, ha a végrendeletben hagyomány szerepel? A kérdésekre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.
Mit jelent a végrendeletben rendelt hagyomány?
Hagyományról akkor beszélünk, ha az örökhagyó a végrendeletében a hagyatékban lévő valamely vagyontárgyat anélkül juttatja egy meghatározott személynek, hogy ez a juttatás öröklésnek minősülne. A hagyomány fontos jellemzője, hogy aki a hagyományt kapja, vagyis a hagyományos, nem részesül a hagyatéki terhekben is. Csak az adott vagyontárgy száll át rá és nem általánosságban véve lesz örököse az elhunytnak.
Mi lehet hagyomány?
Megkülönböztetünk úgynevezett dologi hagyomány és kötelmi hagyományt.
A hagyományrendelés vonatkozhat meghatározott vagyontárgyra. Ezt dologi hagyománynak hívjuk.
Az is lehetséges, hogy az örökhagyó az örökösét arra kötelezi, hogy a hagyományosnak meghatározott vagyoni jellegű szolgáltatást teljesítsen. Ez gyakran meghatározott pénzösszeg kifizetését jelenti. A vagyoni szolgáltatásra vonatkozó hagyományt hívjuk kötelmi hagyománynak. Ilyenkor a hagyományos tehát nem meghatározott vagyontárgyat kap, hanem az örökössel szemben lényegében egy követeléshez jut, amelyet az örökösnek teljesítenie kell.
Milyen típusai vannak a hagyománynak?
Az imént ismertetett dologi és kötelmi hagyományon kívül beszélhetünk még előhagyományról, alhagyományról, és utóhagyományról is.
Az örökhagyó az örököse részére is rendelhet hagyományt. Az örökös javára rendelt hagyományt nevezzük előhagyománynak. Az előhagyomány leggyakrabban meghatározott hagyatéki vagyontárgyra vonatkozik. Az is lehetséges, hogy az örökhagyó az örökös részére teljesítendő vagyoni jellegű szolgáltatást rendel, amelynek teljesítésére másik örökösét kötelezi. Az előhagyomány lényege, hogy az örököst (hagyományost) az örökrészén felül illeti meg. Ezt az örökrészt megelőzően kell kiadni a részére.
Alhagyományról akkor beszélünk, ha az örökhagyó a hagyományost terhelte meg további hagyományrendeléssel. Ilyenkor tehát nem az örökös, hanem a hagyományos köteles további szolgáltatást teljesíteni az alhagyományos javára. Például, ha az örökhagyó a végrendeletében úgy rendelkezik, hogy az örököse fizessen ki az örökhagyó nagynénjének a hagyatékból 5 millió forintot (hagyomány), ugyanakkor a nagynéninek meghagyja, hogy a pénzből finanszírozza a gyermeke egyetemi tandíját (alhagyomány). Alhagyomány mindig csak kötelmi jellegű lehet, tehát valamilyen vagyoni szolgáltatásra vonatkozhat.
Az örökhagyó úgy is rendelkezhet, hogy a hagyományban valamely eseménytől vagy időponttól az addigi jogosultat más váltsa fel. Ezt nevezik utóhagyománynak. A leggyakoribb példája ennek, ha az örökhagyó meghagyja, hogy a hagyományos halála esetén őt az utóhagyományos váltsa fel.
dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
Kávéval töltik meg az Akváriumot október 8-án.
Befejezték annak a tíz kútnak a kialakítását a Zaporizzsjai Atomerőmű közelében, amelyekkel az erőmű hűtővízellátása hosszú távon megoldható – tájékoztatott a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség.