Mit jelent a készenléti jellegű munkakör?

2022. 08. 09., 10:23

Léteznek olyan munkakörök, amelyek nem igénylik a dolgozó folyamatos munkavégzését, vagy a munkavégzés az átlagosnál kisebb igénybevétellel jár. Ezekben az esetekben bizonyos feltételek fennállása mellett eltérő munkajogi szabályok vonatkoznak a készenléti jellegű munkakört ellátó munkavállalókra. Fontos tudni azt is, hogy a készenlét és a készenléti jellegű munkakör nem ugyanazt jelenti. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

Mit értünk készenléti jellegű munkakör alatt?

A Munka Törvénykönyve két esetet ismer, amikor a dolgozó által ellátott munkakör készenléti jellegű munkakörnek számít:

– a munkavállaló a feladatainak jellege miatt – hosszabb időszak alapulvételével – a rendes munkaidő legalább egyharmadában munkavégzés nélkül áll a munkáltató rendelkezésére, vagy

– a munkavégzés - különösen a munkakör sajátosságára, a munkavégzés feltételeire tekintettel - a munkavállaló számára az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétellel jár.

A fenti meghatározásokból is látszik, hogy nem lehet általánosságban kimondani valamely munkakörről, hogy készenléti jellegű-e. Ennek eldöntése mindig az adott munkakör körülményeinek alapos mérlegelését igényli. Például azért nem lesz készenléti jellegű a munkakör, mert a munkáltató munkaszervezési nehézségei miatt nem ad elegendő munkát a dolgozónak, ezért ténylegesen a munkaidejének harmadában nem végez munkát. Hasonló a helyzet, ha a munkavállaló azért nem végez munkát a munkaidő legalább harmadában, mert a munkáltató kevés megrendelést kapott.

A munkakör készenléti jellegénél mérlegelni kell a kérdéses munkakör valamennyi sajátosságát. Például figyelembe kell venni, hogy

– a munkakörrel milyen szintű mentális és/vagy fizikai megterhelés jár-e,

– mennyire rutinszerűek a munkafeladatok,

– vannak-e a feladatok elvégzését lényegesen könnyítő munkaeszközök,

– lehetséges-e a munkavégzéssel nem járó időszakokban a dolgozó számára a pihenés, ill.

többen végzik-e az adott munkafeladatot.

Készenléti jellegűnek minősülhet a fenti feltételek teljesülése esetén például a recepciós vagy portás munkakör, az őrzéssel kapcsolatos munkakörök, mint például a vagyonőr. Azonban hangsúlyozni kell, hogy egyik munkakört sem lehet általánosságban készenléti jellegűnek tekinteni. Mindig a konkrét eset körülményei döntik el, hogy a munkakör készenléti jellegű-e.

A készenléti jellegű munkakör speciális szabályai

A készenléti munkakör jellemzője, hogy a dolgozó számára alacsonyabb szintű igénybevételt jelent. Emiatt vannak olyan, elsősorban a munkaidővel, munkaidő beosztással kapcsolatos speciális szabályok, amelyek a munkavállaló számára kedvezőtlenek lehetnek.

A felek megállapodás alapján a teljes napi munkaidő legfeljebb napi 12 órára emelhető, az általános napi 8 órás teljes munkaidő helyett.

Ha a felek írásban megállapodnak, akkor készenléti jellegű munkakör esetén a dolgozó beosztás szerinti napi munkaideje – egyenlőtlen munkaidő beosztás esetén – legfeljebb 24 óra, heti munkaideje legfeljebb 72 óra lehet. Ez eltérő az általános szabályoktól, amely legfeljebb napi 12 órás munkaidőt és heti 48 órás beosztás szerinti munkaidőt enged meg. Az ilyen megállapodást a munkavállaló a naptári hónap utolsó napjára, munkaidőkeret esetén a munkaidőkeret utolsó napjára 15 napos határidővel felmondhatja. A munkavállalót a felmondás miatt nem érheti hátrány. Akkor sem érheti hátrány, ha nem akarja megkötni a munkáltatóval a megállapodást.

A készenléti jellegű munkakör esetén a munkaidőkeret tartama kollektív szerződés hiányában legfeljebb 6 hónap, illetve 26 hét lehet szemben az általános 4 hónappal, illetve 16 héttel.

A készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott dolgozó számára vasárnapra is elrendelhető rendes munkaidő. Ebben az esetben a munkavállalót az 50 %-os vasárnapi bérpótlék illeti meg.

Készenléti jellegű munkakör esetén a munkaközi szünet beleszámít a munkaidőbe. Így a munkavállalónak erre az időre jár munkabér.

Megkülönböztetés a készenléttől

A készenléti jellegű munkakör nem tévesztendő össze a készenléttel.

A készenlét azt jelenti, hogy a munkavállaló a beosztás szerinti napi munkaidején kívül, meghatározott időtartamban munkavégzés céljából rendelkezésre áll. Ennek lényege, hogy a dolgozó a készenlét ideje alatt köteles munkára képes állapotát megőrizni és szükség esetén a munkáltató utasítása szerint munkát végezni.

Készenlét esetén a rendelkezésre állás helyét a munkavállaló határozza meg. Ezt úgy kell megtennie, hogy a munkáltató utasítása esetén haladéktalanul rendelkezésre álljon. Tehát készenlét esetén a munkavállaló nem is köteles a munkahelyen tartózkodni, ha szükség esetén a munkavégzésre így is rendelkezésre tud állni. A készenlét ideje alatt önmagában nem történik munkavégzés, csak ha erre a munkáltató utasítást ad.

 

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2022. 09. 19., 10:49
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége és a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége szervezésében 2022. szeptember elején Budapesten tanácskozott a genfi székhelyű Munkaadók Nemzetközi Szövetségének Európai és Közép-Ázsia csoportja. A konferencián, amelyre 35 országból érkeztek küldöttek, a VOSZ-t dr. Kovács Patrik és Barabás Tamás társelnökök, valamint Varga Julianna nemzetközi és oktatási igazgató képviselte, aki egyben az esemény egyik szervezője is volt. A rendezvényről őt kérdeztük.
2022-09-27 12:17:00
Tíz nappal a határidő előtt 115 ezren választották az új katát a korábbi 400 ezerből, és 125 ezer új átalányadózó jelent meg, azaz „összesen a katások fele már rendezte a saját sorsát” – tájékoztatott Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára.
2022-09-27 09:17:16
A hazai biztosítási piac díjbevétele 2022 első felében elérte a 785 milliárd forintot, ami közel 15 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának szintjét. A pozitív képet árnyalja, hogy jelentősen megugrott a kárkifizetések mértéke.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2022. 09. 23., 12:05
epizód: 2022 / 9   |   hossz: 18:38
Milyen a gazdaság, a vállalkozások helyzete Covid után, a háború és az energiaválság árnyékában? Mekkora sokkokat okozott az elmúlt pár év? Nyílnak-e kivezető utak az európai és a magyar gazdaság előtt? Hogyan segítheti a kilábalást az államilag támogatott Széchenyi Hitel MAX program? A kérdésekre Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója válaszol.
2022. 07. 26., 10:30
epizód: 2022 / 8   |   hossz: 20:30
Milyen új utakat nyitott az internet a csalók előtt? Hogyan azonosíthatjuk vállalkozóként az átverési kísérleteket? Mikor kell szakértőhöz, esetleg egyenesen a rendőrséghez fordulnunk? És mitől menthet meg bennünket egy kis önképzés? Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd olyan céges csalásokra is felhívja a figyelmet, amelyek még a hozzáértők előtt sem feltétlenül nyilvánvalóak.
2022. 06. 26., 09:15
epizód: 2022 / 7   |   hossz: 21:02
Milyen volt a Hannoveri Technológiai Kiállítás és Vásár a Covid után, de háborús időben? Hol tart az ipar 4.0 napjainkban, melyek a digitalizáció legfontosabb új irányai? Mit jelent a virtuális üzembe helyezés? Hogyan hat az automatizálás a munkaerő-piacra? Hogyan szimulálható a Marsra szállás? Mit jelent Európa egyik legnagyobb ipavállalatának, hogy kivonul az orosz piacról, ahol 1851 óta jelen volt? A kérdésekre Jeránek Tamás, a Siemens Zrt. vezérigazgatója válaszol.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS