Mit jelent a készenléti jellegű munkakör?

2022. 08. 09., 10:23

Léteznek olyan munkakörök, amelyek nem igénylik a dolgozó folyamatos munkavégzését, vagy a munkavégzés az átlagosnál kisebb igénybevétellel jár. Ezekben az esetekben bizonyos feltételek fennállása mellett eltérő munkajogi szabályok vonatkoznak a készenléti jellegű munkakört ellátó munkavállalókra. Fontos tudni azt is, hogy a készenlét és a készenléti jellegű munkakör nem ugyanazt jelenti. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

Mit értünk készenléti jellegű munkakör alatt?

A Munka Törvénykönyve két esetet ismer, amikor a dolgozó által ellátott munkakör készenléti jellegű munkakörnek számít:

– a munkavállaló a feladatainak jellege miatt – hosszabb időszak alapulvételével – a rendes munkaidő legalább egyharmadában munkavégzés nélkül áll a munkáltató rendelkezésére, vagy

– a munkavégzés - különösen a munkakör sajátosságára, a munkavégzés feltételeire tekintettel - a munkavállaló számára az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétellel jár.

A fenti meghatározásokból is látszik, hogy nem lehet általánosságban kimondani valamely munkakörről, hogy készenléti jellegű-e. Ennek eldöntése mindig az adott munkakör körülményeinek alapos mérlegelését igényli. Például azért nem lesz készenléti jellegű a munkakör, mert a munkáltató munkaszervezési nehézségei miatt nem ad elegendő munkát a dolgozónak, ezért ténylegesen a munkaidejének harmadában nem végez munkát. Hasonló a helyzet, ha a munkavállaló azért nem végez munkát a munkaidő legalább harmadában, mert a munkáltató kevés megrendelést kapott.

A munkakör készenléti jellegénél mérlegelni kell a kérdéses munkakör valamennyi sajátosságát. Például figyelembe kell venni, hogy

– a munkakörrel milyen szintű mentális és/vagy fizikai megterhelés jár-e,

– mennyire rutinszerűek a munkafeladatok,

– vannak-e a feladatok elvégzését lényegesen könnyítő munkaeszközök,

– lehetséges-e a munkavégzéssel nem járó időszakokban a dolgozó számára a pihenés, ill.

többen végzik-e az adott munkafeladatot.

Készenléti jellegűnek minősülhet a fenti feltételek teljesülése esetén például a recepciós vagy portás munkakör, az őrzéssel kapcsolatos munkakörök, mint például a vagyonőr. Azonban hangsúlyozni kell, hogy egyik munkakört sem lehet általánosságban készenléti jellegűnek tekinteni. Mindig a konkrét eset körülményei döntik el, hogy a munkakör készenléti jellegű-e.

A készenléti jellegű munkakör speciális szabályai

A készenléti munkakör jellemzője, hogy a dolgozó számára alacsonyabb szintű igénybevételt jelent. Emiatt vannak olyan, elsősorban a munkaidővel, munkaidő beosztással kapcsolatos speciális szabályok, amelyek a munkavállaló számára kedvezőtlenek lehetnek.

A felek megállapodás alapján a teljes napi munkaidő legfeljebb napi 12 órára emelhető, az általános napi 8 órás teljes munkaidő helyett.

Ha a felek írásban megállapodnak, akkor készenléti jellegű munkakör esetén a dolgozó beosztás szerinti napi munkaideje – egyenlőtlen munkaidő beosztás esetén – legfeljebb 24 óra, heti munkaideje legfeljebb 72 óra lehet. Ez eltérő az általános szabályoktól, amely legfeljebb napi 12 órás munkaidőt és heti 48 órás beosztás szerinti munkaidőt enged meg. Az ilyen megállapodást a munkavállaló a naptári hónap utolsó napjára, munkaidőkeret esetén a munkaidőkeret utolsó napjára 15 napos határidővel felmondhatja. A munkavállalót a felmondás miatt nem érheti hátrány. Akkor sem érheti hátrány, ha nem akarja megkötni a munkáltatóval a megállapodást.

A készenléti jellegű munkakör esetén a munkaidőkeret tartama kollektív szerződés hiányában legfeljebb 6 hónap, illetve 26 hét lehet szemben az általános 4 hónappal, illetve 16 héttel.

A készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott dolgozó számára vasárnapra is elrendelhető rendes munkaidő. Ebben az esetben a munkavállalót az 50 %-os vasárnapi bérpótlék illeti meg.

Készenléti jellegű munkakör esetén a munkaközi szünet beleszámít a munkaidőbe. Így a munkavállalónak erre az időre jár munkabér.

Megkülönböztetés a készenléttől

A készenléti jellegű munkakör nem tévesztendő össze a készenléttel.

A készenlét azt jelenti, hogy a munkavállaló a beosztás szerinti napi munkaidején kívül, meghatározott időtartamban munkavégzés céljából rendelkezésre áll. Ennek lényege, hogy a dolgozó a készenlét ideje alatt köteles munkára képes állapotát megőrizni és szükség esetén a munkáltató utasítása szerint munkát végezni.

Készenlét esetén a rendelkezésre állás helyét a munkavállaló határozza meg. Ezt úgy kell megtennie, hogy a munkáltató utasítása esetén haladéktalanul rendelkezésre álljon. Tehát készenlét esetén a munkavállaló nem is köteles a munkahelyen tartózkodni, ha szükség esetén a munkavégzésre így is rendelkezésre tud állni. A készenlét ideje alatt önmagában nem történik munkavégzés, csak ha erre a munkáltató utasítást ad.

 

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS