Mit érdemes tudni a bizományi szerződésről?

Mire használjuk a bizományi szerződést?

A bizományos a bizományi szerződés keretében lényegében közvetítő tevékenységet végez megbízója és egy harmadik személy között. Elsősorban adásvételi szerződések megkötése a bizományos feladata, azonban előfordul az is, hogy másfajta szerződést kell tető alá hoznia.

A bizományi szerződés esetén a bizományos a megkötendő szerződést a saját nevében, de megbízója javára köti meg. Ez az egyik jelentős különbség az egyszerű megbízáshoz képest. Megbízás esetén, ha a megbízottat szerződéskötésre is feljogosították, akkor a szerződést a megbízója nevében köti a harmadik személlyel. Ezzel ellentétben a bizomány esetén a megkötendő szerződés (pl. adásvétel) a bizományos és a harmadik személy között jön létre, de a megbízó javára.

Tevékenységét a bizományos természetesen nem ingyen végzi, fáradozásaiért bizományi díjban részesül. Főszabály szerint a bizományos akkor számíthat bizományi díjra, ha sikerül megkötnie az adásvételi szerződést a bizományi szerződésben foglalt feltételek (pl. vételár) szerint. A díj akkor is jár a bizományosnak, ha olyan okból kifolyólag nem jár sikerrel, amely a megbízójához köthető.

Vételi és eladási bizomány

A bizományi szerződést leggyakrabban adásvételi szerződés megkötésére használják. Beszélhetünk vételi és eladási bizományról.

• Vételi bizomány esetén az adásvétel megtörténtével a bizományos szerez tulajdont a dolgon. Ahhoz, hogy a megbízó végül ténylegesen tulajdonosa legyen a dolognak az szükséges, hogy a bizományos később az elszámolás során átruházza a megbízóra a megvásárolt dolgot.
• Ha eladási bizományról beszélünk, akkor a bizományosnak joga van eladni a dolgot úgy is, hogy az nem képezte az ő tulajdonát. Ebben az esetben a bizományosnak kötelessége a bevételt eljuttatni a megbízójához.

Fontos megjegyezni, hogy bizományi szerződést csak ingó dolog adásvételére lehet kötni, ingatlan adásvételére nem. Bizomány címén az ingatlan-nyilvántartásba tulajdonjogszerzést bejegyezni nem lehet.

Szerződéskötés eltérő feltételekkel

Előfordulhat, hogy nem válnak be a megbízó számításai, és a remélt, bizományosi szerződésben meghatározottnál csak alacsonyabb áron sikerül vevőt találnia a bizományosnak. Ebben az esetben a bizományos rosszul jár, hiszen a remélt és a valós ár közötti különbséget meg kell fizetnie a megbízója részére.

Ez alól a szigorú szabály alól abban az esetben mentesülhet a bizományos, ha három feltétel teljesül. A bizományosnak bizonyítania kell, hogy

• az adásvételi szerződést a megállapított áron megkötni nem lehetett (pl. az ár irreálisan magas volt), és
• az eladással a megbízót kártól óvta meg, és
• nem tudta a megbízót idejében értesíteni.

Ha a bizományos a bizományi szerződésben rögzített feltételektől (pl. az ártól) lényegesen eltér, köteles az eltérésről a megbízót értesíteni. A megbízó az értesítés alapján jogosult az adásvételi szerződést visszautasítani. Kivételt képez, ha a bizományos a szerződésben meghatározott árnál drágábban vásárolt, de az értékkülönbözetet megtéríti.

Előfordulhat, hogy a bizományos nem csak sikerrel teljesítette feladatát, de még a meghatározott árnál is kedvezőbben köti meg a szerződést. Az így nyert összeget azonban nem tarthatja meg, azt a megbízónak kell adnia.

Beléphet-e a bizományos a harmadik személy helyére?

A bizományost belépési jog illeti meg. Ez azt jelenti, hogy ő maga is megkötheti az adásvételt a megbízójával a harmadik személy helyébe lépve. E jog csak akkor illeti meg a bizományost, ha a szóban forgó dolog értékét egyértelműen, nyilvános adatok alapján meg tudják állapítani.

A bizományosnak azonban ekkor sem a saját magára, hanem a megbízóra nézve legkedvezőbb feltételek mellett kell megkötnie a szerződést. Ha belépési jogával élt, a bizományosnak értesítenie kell a megbízót arról, hogy maga kötött szerződést. A bizományosnak a bizományosi díj akkor is jár, ha a szerződést a megbízóval maga köti meg.

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda