Milyen hatással lehet a koronavírus a szerződésekre?

2020. 03. 20., 16:15

Az elmúlt hetek és az elkövetkező hónapok központi témája a koronavírus járvány. Sok szó esik a fertőzés terjedéséről, a megfékezésére tett intézkedésekről, és a beláthatatlan gazdasági következményeket is egyre többen latolgatják. A koronavírus és az annak kapcsán tett intézkedések messze ható következményekkel járnak a gazdaságra, azon belül pedig a gazdasági élet alapvető elemét képező szerződésekre is. Sok esetben a szerződések teljesítésének elmaradásához vagy lehetetlenné válásához vezetnek a járvány miatt előállt körülmények. Lehet-e ilyen esetben a járványhelyzetre hivatkozni? A kérdésre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.

Vis maior helyzetet teremt-e a koronavírus?

A vis maior széles körben használt fogalom, bár a Polgári Törvénykönyvben e kifejezést nem találhatjuk meg. Ugyanakkor a jogtudomány és a bírósági gyakorlat szerint vis maiorként értelmezett helyzetekre tartalmaz megfelelő szabályozást a Polgári Törvénykönyv.

A bírósági gyakorlat szerint a vis maior egy ellenállhatatlan, elháríthatatlan külső erő vagy esemény. Olyan tényező, amely a szerződés teljesítését lehetetlenné teszi.

Nem mondható ki, hogy a koronavírusra és az azzal kapcsoltban elrendelt intézkedésekre általánosságban bárki hivatkozhat, ha a szerződéses kötelezettségét nem teljesíti. Mindig meg kell vizsgálni a konkrét esetet és annak körülményeit, hogy eldönthető legyen, lehet-e hivatkozni a járványhelyzetre.

Elsődlegesen érdemes megnézni, hogy az érintett szerződés tartalmaz-e rendelkezéseket a vis maior helyzetekre. Magyarországon ez nem általánosan jellemző. Amennyiben vannak a szerződésben az ilyen helyzetre vonatkozó kikötések, akkor ezeket kell követni.

Érdemes utánanézni annak is, hogy van-e valamilyen különleges, az adott szerződésre alkalmazható jogi szabályozás a vírushelyzetre tekintettel. Várhatóan az ilyen szabályok is szaporodni fognak, különösen, ha elhúzódik a járvány. Példának lehet hozni azt a friss döntést, amely az év végéig felfüggesztette a már megkötött hitelszerződésekből származó fizetési kötelezettségeket mind a magánszemélyek, mind a vállalkozások tekintetében.

A szerződés lehetetlenülése

Ha sem szerződéses rendelkezés, sem külön jogszabály nincs, akkor a vis maior helyzetre a Polgári Törvénykönyv szabályait kell alkalmazni.

Előfordulhat, hogy a koronavírussal járó intézkedések folytán a szerződés teljesítése lehetetlenné válik. A lehetetlenülést viszonylag szigorúan szokták értelmezni. Elsősorban akkor beszélhetünk a szerződés teljesítésének lehetetlenné válásáról, ha a szerződés már késedelemmel sem teljesíthető. Például, ha egy rendezvényt kellett volna megrendezni egy meghatározott időpontban, de a koronavírus járvány elleni intézkedések körében elrendelt rendezvény tilalom miatt erre nem kerülhetett sor, akkor lehetetlenülésről beszélünk. Ezzel ellentétben, nem lehetetlenül a szerződés, ha például egy szállítási feladat a közlekedési korlátozások, határellenőrzés miatt a vállalt határidőben ugyan nem teljesíthető, de késedelemmel igen.

Ha a szerződéses szolgáltatás lehetetlenné vált, akkor a szerződés megszűnik. Ekkor a feleknek egymással el kell számolniuk. Ha a teljesítés lehetetlenné válásáért egyik fél sem felelős, a szerződés megszűnésének időpontját megelőzően nyújtott szolgáltatás pénzbeni ellenértékét meg kell téríteni. Ha viszont a pénz kifizetésére már sor került, de a pénzért teljesítendő ellenszolgáltatást a másik fél nem teljesítette, akkor a pénz visszajár.

Mentesülhetünk-e a szerződésszegés miatti felelősség alól a koronavírusra hivatkozással?

Az esetek jelentős részében a koronavírus nem okozza a szerződés teljesítésének lehetetlenné válását. Ahhoz azonban vezethet, hogy a szerződést nem sikerül a szerződésben foglaltaknak megfelelően teljesíteni. Ennek legjellemzőbb esetei, ha a fél a szerződést késedelmesen teljesíti vagy nem teljesíti. Ebben az esetben szerződésszegésről beszélünk. A szerződésszegésért felelős fél pedig köteles megtéríteni a másik félnek a szerződésszegés következtében okozott kárt.

A szerződésszegés kártérítési következményei alól csak akkor van lehetőség a mentesülésre, ha a szerződésszegést a szerződésszegő és ezzel kárt okozó fél

  • ellenőrzési körén kívül eső körülmény okozta,
  • amely a szerződéskötés időpontjában előre nem volt látható, és
  • nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje, vagy a kárt elhárítsa.

A koronavírus és az ezzel kapcsolatos korlátozások rendszerint a szerződő felek ellenőrzési körén kívül eső körülmények. Azonban a mentesüléshez az is kell, hogy e körülmények és a szerződés megszegése között világos okozati összefüggés legyen. Ilyen lehet például a vírus miatti közlekedési korlátozások következtében megnövekedett menetidő.

Fontos, hogy mentesülni csak akkor lehet, ha a szerződésszegést okozó körülmény a szerződéskötés időpontjában nem volt előre látható. Ha a szerződéses kötelezettséget a fél olyan időben vállalta, amikor előre kellett látnia a nehézségeket (pl. Kínából vállalt beszerzést, amikor az ottani gyárak már bezártak), akkor a szerződésszegés következményei alól nem mentesülhet.

A mentesülés harmadik feltétele, hogy a kárt okozó féltől nem volt elvárható, hogy elhárítsa az akadályozó körülményt. Itt természetesen nem a koronavírus elhárításáról van szó, hanem az azzal járó akadályozó körülmények lehetséges elkerüléséről. Például a betegség gyanújával kötelező karanténba került dolgozó megfelelő helyettesítésével.

Meg kell még jegyezni, hogy a fenti szigorú mentesítési feltételek a 2014. március 15-től kötött szerződésekre vonatkoznak. Az ezt megelőzően kötött szerződések esetén a régi Polgári Törvénykönyv kedvezőbb mentesülési feltételei érvényesülnek. A régi szabály szerint a fél mentesül a szerződésszegéssel okozott kár alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben elvárható volt.

 

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-15 13:10:00
2024 márciusában tovább emelkedtek a lakbérek, országosan 0,8, Budapesten 1,8 százalékkal nőttek egy hónap alatt – derül ki a KSH–ingatlan.com-lakbérindex friss adataiból.
2024-04-15 10:10:10
A K&H kkv bizalmi index tavaly év végén látott javulása az idei első negyedévben ismét megtorpant: 4 pontos csökkenéssel mínusz10 ponton áll a mutató, ami így már közel két éve a negatív tartományban van.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

Az élesztőről kevesen tudják, hogy nem valami furcsa vegyi anyag, hanem zseniális kis élőlény: a sarjadzógombák közé tartozik és gyakorlatilag mindenütt ott van a környezetünkben. Aki már készített cefrét, kelesztett tésztát vagy véletlenül megerjesztett egy gyümölcslét a konyhapulton, direkt vagy véletlenül már találkozott vele.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS