Milyen hatással lehet a koronavírus a szerződésekre?

2020. 03. 20., 16:15

Az elmúlt hetek és az elkövetkező hónapok központi témája a koronavírus járvány. Sok szó esik a fertőzés terjedéséről, a megfékezésére tett intézkedésekről, és a beláthatatlan gazdasági következményeket is egyre többen latolgatják. A koronavírus és az annak kapcsán tett intézkedések messze ható következményekkel járnak a gazdaságra, azon belül pedig a gazdasági élet alapvető elemét képező szerződésekre is. Sok esetben a szerződések teljesítésének elmaradásához vagy lehetetlenné válásához vezetnek a járvány miatt előállt körülmények. Lehet-e ilyen esetben a járványhelyzetre hivatkozni? A kérdésre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.

Vis maior helyzetet teremt-e a koronavírus?

A vis maior széles körben használt fogalom, bár a Polgári Törvénykönyvben e kifejezést nem találhatjuk meg. Ugyanakkor a jogtudomány és a bírósági gyakorlat szerint vis maiorként értelmezett helyzetekre tartalmaz megfelelő szabályozást a Polgári Törvénykönyv.

A bírósági gyakorlat szerint a vis maior egy ellenállhatatlan, elháríthatatlan külső erő vagy esemény. Olyan tényező, amely a szerződés teljesítését lehetetlenné teszi.

Nem mondható ki, hogy a koronavírusra és az azzal kapcsoltban elrendelt intézkedésekre általánosságban bárki hivatkozhat, ha a szerződéses kötelezettségét nem teljesíti. Mindig meg kell vizsgálni a konkrét esetet és annak körülményeit, hogy eldönthető legyen, lehet-e hivatkozni a járványhelyzetre.

Elsődlegesen érdemes megnézni, hogy az érintett szerződés tartalmaz-e rendelkezéseket a vis maior helyzetekre. Magyarországon ez nem általánosan jellemző. Amennyiben vannak a szerződésben az ilyen helyzetre vonatkozó kikötések, akkor ezeket kell követni.

Érdemes utánanézni annak is, hogy van-e valamilyen különleges, az adott szerződésre alkalmazható jogi szabályozás a vírushelyzetre tekintettel. Várhatóan az ilyen szabályok is szaporodni fognak, különösen, ha elhúzódik a járvány. Példának lehet hozni azt a friss döntést, amely az év végéig felfüggesztette a már megkötött hitelszerződésekből származó fizetési kötelezettségeket mind a magánszemélyek, mind a vállalkozások tekintetében.

A szerződés lehetetlenülése

Ha sem szerződéses rendelkezés, sem külön jogszabály nincs, akkor a vis maior helyzetre a Polgári Törvénykönyv szabályait kell alkalmazni.

Előfordulhat, hogy a koronavírussal járó intézkedések folytán a szerződés teljesítése lehetetlenné válik. A lehetetlenülést viszonylag szigorúan szokták értelmezni. Elsősorban akkor beszélhetünk a szerződés teljesítésének lehetetlenné válásáról, ha a szerződés már késedelemmel sem teljesíthető. Például, ha egy rendezvényt kellett volna megrendezni egy meghatározott időpontban, de a koronavírus járvány elleni intézkedések körében elrendelt rendezvény tilalom miatt erre nem kerülhetett sor, akkor lehetetlenülésről beszélünk. Ezzel ellentétben, nem lehetetlenül a szerződés, ha például egy szállítási feladat a közlekedési korlátozások, határellenőrzés miatt a vállalt határidőben ugyan nem teljesíthető, de késedelemmel igen.

Ha a szerződéses szolgáltatás lehetetlenné vált, akkor a szerződés megszűnik. Ekkor a feleknek egymással el kell számolniuk. Ha a teljesítés lehetetlenné válásáért egyik fél sem felelős, a szerződés megszűnésének időpontját megelőzően nyújtott szolgáltatás pénzbeni ellenértékét meg kell téríteni. Ha viszont a pénz kifizetésére már sor került, de a pénzért teljesítendő ellenszolgáltatást a másik fél nem teljesítette, akkor a pénz visszajár.

Mentesülhetünk-e a szerződésszegés miatti felelősség alól a koronavírusra hivatkozással?

Az esetek jelentős részében a koronavírus nem okozza a szerződés teljesítésének lehetetlenné válását. Ahhoz azonban vezethet, hogy a szerződést nem sikerül a szerződésben foglaltaknak megfelelően teljesíteni. Ennek legjellemzőbb esetei, ha a fél a szerződést késedelmesen teljesíti vagy nem teljesíti. Ebben az esetben szerződésszegésről beszélünk. A szerződésszegésért felelős fél pedig köteles megtéríteni a másik félnek a szerződésszegés következtében okozott kárt.

A szerződésszegés kártérítési következményei alól csak akkor van lehetőség a mentesülésre, ha a szerződésszegést a szerződésszegő és ezzel kárt okozó fél

  • ellenőrzési körén kívül eső körülmény okozta,
  • amely a szerződéskötés időpontjában előre nem volt látható, és
  • nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje, vagy a kárt elhárítsa.

A koronavírus és az ezzel kapcsolatos korlátozások rendszerint a szerződő felek ellenőrzési körén kívül eső körülmények. Azonban a mentesüléshez az is kell, hogy e körülmények és a szerződés megszegése között világos okozati összefüggés legyen. Ilyen lehet például a vírus miatti közlekedési korlátozások következtében megnövekedett menetidő.

Fontos, hogy mentesülni csak akkor lehet, ha a szerződésszegést okozó körülmény a szerződéskötés időpontjában nem volt előre látható. Ha a szerződéses kötelezettséget a fél olyan időben vállalta, amikor előre kellett látnia a nehézségeket (pl. Kínából vállalt beszerzést, amikor az ottani gyárak már bezártak), akkor a szerződésszegés következményei alól nem mentesülhet.

A mentesülés harmadik feltétele, hogy a kárt okozó féltől nem volt elvárható, hogy elhárítsa az akadályozó körülményt. Itt természetesen nem a koronavírus elhárításáról van szó, hanem az azzal járó akadályozó körülmények lehetséges elkerüléséről. Például a betegség gyanújával kötelező karanténba került dolgozó megfelelő helyettesítésével.

Meg kell még jegyezni, hogy a fenti szigorú mentesítési feltételek a 2014. március 15-től kötött szerződésekre vonatkoznak. Az ezt megelőzően kötött szerződések esetén a régi Polgári Törvénykönyv kedvezőbb mentesülési feltételei érvényesülnek. A régi szabály szerint a fél mentesül a szerződésszegéssel okozott kár alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben elvárható volt.

 

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Egyetlen vállalkozás sem építi fel önmagát, és a legfőbb erőforrása a vezető, aki – pláne egy új üzlet megalapozása közben – sajátos támogatást igényel. A többféle vállalkozás- és vezetőfejlesztő tréninget szervező SEED Alapítvány az ügyvezető igazgató szerint még frissebb módszerekkel, gyakorló vállalkozókkal mentorálja a kezdőket. Lakatosné Lukács Zsuzsanna ebben az epizódban világít rá, hányféle teendő van egy üzleti ötlettel, mire az működő vállalkozássá alakul. Ezen az úton tereli végig az újdonsült cégeket a RajtUp programjuk is.
Ebben az epizódban Pataki Tamás, a Canon Business Development Managere segítségével mutatjuk be, hogy milyen eszközök és mesterséges intelligencia megoldások lehetnek az orvosok segítségére – már nem is a jövőben, hanem akár napjainkban. Az elöregedő társadalmakban egyre több pácienst kell ellátnia az egészségügynek, így olyan technológiák nélkül, amiket például a Canon Medical Solutions képalkotó rendszerei nyújtanak, egyre nehezebb megfelelő számú és pontosságú diagnózist felállítani. De mi köze mindennek a ReCaptcha internet-felhasználó azonosításhoz és az önvezető autókhoz? Ez is kiderül a beszélgetésből.
2023. 10. 25., 09:33
epizód: 2023 / 16   |   hossz: 24:08
Az országos munkaerőhiány nagyon jól leszűkíthető adott gazdasági szegmensekre, és nem feltétlenül az elvándorlás okozza - mondta a BizniszPlusz podcastnak Somodi Bettina. A Beck and Partners nemzetközi HR tanácsadó cég üzletágvezetője szerint egy jó szabályozással a külföldi munkavállalók is szépen belesimulhatnának a rendszerbe, és kellenek, mert a nehéz fizikai munkahelyeket a magyarok már évek óta nem töltik be. A szakemberrel azt is megfejtettük, miért és milyen szempontok fontosak a ma már jóval bátrabban váltó munkaerőnek, különösen a fiataloknak.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

A gamay a jelek szerint 129-szer izgalmasabb fajta a portugizinél, még akkor is, ha anno Merész Fülöp, Burgundia hercege hitvány fajtának titulálta és irtotta, mintha gyomnövény volna.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS