Az elmúlt hetek és az elkövetkező hónapok központi témája a koronavírus járvány. Sok szó esik a fertőzés terjedéséről, a megfékezésére tett intézkedésekről, és a beláthatatlan gazdasági következményeket is egyre többen latolgatják. A koronavírus és az annak kapcsán tett intézkedések messze ható következményekkel járnak a gazdaságra, azon belül pedig a gazdasági élet alapvető elemét képező szerződésekre is. Sok esetben a szerződések teljesítésének elmaradásához vagy lehetetlenné válásához vezetnek a járvány miatt előállt körülmények. Lehet-e ilyen esetben a járványhelyzetre hivatkozni? A kérdésre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.
Vis maior helyzetet teremt-e a koronavírus?
A vis maior széles körben használt fogalom, bár a Polgári Törvénykönyvben e kifejezést nem találhatjuk meg. Ugyanakkor a jogtudomány és a bírósági gyakorlat szerint vis maiorként értelmezett helyzetekre tartalmaz megfelelő szabályozást a Polgári Törvénykönyv.
A bírósági gyakorlat szerint a vis maior egy ellenállhatatlan, elháríthatatlan külső erő vagy esemény. Olyan tényező, amely a szerződés teljesítését lehetetlenné teszi.
Nem mondható ki, hogy a koronavírusra és az azzal kapcsoltban elrendelt intézkedésekre általánosságban bárki hivatkozhat, ha a szerződéses kötelezettségét nem teljesíti. Mindig meg kell vizsgálni a konkrét esetet és annak körülményeit, hogy eldönthető legyen, lehet-e hivatkozni a járványhelyzetre.
Elsődlegesen érdemes megnézni, hogy az érintett szerződés tartalmaz-e rendelkezéseket a vis maior helyzetekre. Magyarországon ez nem általánosan jellemző. Amennyiben vannak a szerződésben az ilyen helyzetre vonatkozó kikötések, akkor ezeket kell követni.
Érdemes utánanézni annak is, hogy van-e valamilyen különleges, az adott szerződésre alkalmazható jogi szabályozás a vírushelyzetre tekintettel. Várhatóan az ilyen szabályok is szaporodni fognak, különösen, ha elhúzódik a járvány. Példának lehet hozni azt a friss döntést, amely az év végéig felfüggesztette a már megkötött hitelszerződésekből származó fizetési kötelezettségeket mind a magánszemélyek, mind a vállalkozások tekintetében.
A szerződés lehetetlenülése
Ha sem szerződéses rendelkezés, sem külön jogszabály nincs, akkor a vis maior helyzetre a Polgári Törvénykönyv szabályait kell alkalmazni.
Előfordulhat, hogy a koronavírussal járó intézkedések folytán a szerződés teljesítése lehetetlenné válik. A lehetetlenülést viszonylag szigorúan szokták értelmezni. Elsősorban akkor beszélhetünk a szerződés teljesítésének lehetetlenné válásáról, ha a szerződés már késedelemmel sem teljesíthető. Például, ha egy rendezvényt kellett volna megrendezni egy meghatározott időpontban, de a koronavírus járvány elleni intézkedések körében elrendelt rendezvény tilalom miatt erre nem kerülhetett sor, akkor lehetetlenülésről beszélünk. Ezzel ellentétben, nem lehetetlenül a szerződés, ha például egy szállítási feladat a közlekedési korlátozások, határellenőrzés miatt a vállalt határidőben ugyan nem teljesíthető, de késedelemmel igen.
Ha a szerződéses szolgáltatás lehetetlenné vált, akkor a szerződés megszűnik. Ekkor a feleknek egymással el kell számolniuk. Ha a teljesítés lehetetlenné válásáért egyik fél sem felelős, a szerződés megszűnésének időpontját megelőzően nyújtott szolgáltatás pénzbeni ellenértékét meg kell téríteni. Ha viszont a pénz kifizetésére már sor került, de a pénzért teljesítendő ellenszolgáltatást a másik fél nem teljesítette, akkor a pénz visszajár.
Mentesülhetünk-e a szerződésszegés miatti felelősség alól a koronavírusra hivatkozással?
Az esetek jelentős részében a koronavírus nem okozza a szerződés teljesítésének lehetetlenné válását. Ahhoz azonban vezethet, hogy a szerződést nem sikerül a szerződésben foglaltaknak megfelelően teljesíteni. Ennek legjellemzőbb esetei, ha a fél a szerződést késedelmesen teljesíti vagy nem teljesíti. Ebben az esetben szerződésszegésről beszélünk. A szerződésszegésért felelős fél pedig köteles megtéríteni a másik félnek a szerződésszegés következtében okozott kárt.
A szerződésszegés kártérítési következményei alól csak akkor van lehetőség a mentesülésre, ha a szerződésszegést a szerződésszegő és ezzel kárt okozó fél
A koronavírus és az ezzel kapcsolatos korlátozások rendszerint a szerződő felek ellenőrzési körén kívül eső körülmények. Azonban a mentesüléshez az is kell, hogy e körülmények és a szerződés megszegése között világos okozati összefüggés legyen. Ilyen lehet például a vírus miatti közlekedési korlátozások következtében megnövekedett menetidő.
Fontos, hogy mentesülni csak akkor lehet, ha a szerződésszegést okozó körülmény a szerződéskötés időpontjában nem volt előre látható. Ha a szerződéses kötelezettséget a fél olyan időben vállalta, amikor előre kellett látnia a nehézségeket (pl. Kínából vállalt beszerzést, amikor az ottani gyárak már bezártak), akkor a szerződésszegés következményei alól nem mentesülhet.
A mentesülés harmadik feltétele, hogy a kárt okozó féltől nem volt elvárható, hogy elhárítsa az akadályozó körülményt. Itt természetesen nem a koronavírus elhárításáról van szó, hanem az azzal járó akadályozó körülmények lehetséges elkerüléséről. Például a betegség gyanújával kötelező karanténba került dolgozó megfelelő helyettesítésével.
Meg kell még jegyezni, hogy a fenti szigorú mentesítési feltételek a 2014. március 15-től kötött szerződésekre vonatkoznak. Az ezt megelőzően kötött szerződések esetén a régi Polgári Törvénykönyv kedvezőbb mentesülési feltételei érvényesülnek. A régi szabály szerint a fél mentesül a szerződésszegéssel okozott kár alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben elvárható volt.
dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
A legutóbbi kivitelezési fázisban több mint kétezer köbméter beton került az 5. blokki nukleáris sziget épületeinek alaplemezébe – számolt be a paks2.hu.