Az elmúlt hetek és az elkövetkező hónapok központi témája a koronavírus járvány. Sok szó esik a fertőzés terjedéséről, a megfékezésére tett intézkedésekről, és a beláthatatlan gazdasági következményeket is egyre többen latolgatják. A koronavírus és az annak kapcsán tett intézkedések messze ható következményekkel járnak a gazdaságra, azon belül pedig a gazdasági élet alapvető elemét képező szerződésekre is. Sok esetben a szerződések teljesítésének elmaradásához vagy lehetetlenné válásához vezetnek a járvány miatt előállt körülmények. Lehet-e ilyen esetben a járványhelyzetre hivatkozni? A kérdésre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.
Vis maior helyzetet teremt-e a koronavírus?
A vis maior széles körben használt fogalom, bár a Polgári Törvénykönyvben e kifejezést nem találhatjuk meg. Ugyanakkor a jogtudomány és a bírósági gyakorlat szerint vis maiorként értelmezett helyzetekre tartalmaz megfelelő szabályozást a Polgári Törvénykönyv.
A bírósági gyakorlat szerint a vis maior egy ellenállhatatlan, elháríthatatlan külső erő vagy esemény. Olyan tényező, amely a szerződés teljesítését lehetetlenné teszi.
Nem mondható ki, hogy a koronavírusra és az azzal kapcsoltban elrendelt intézkedésekre általánosságban bárki hivatkozhat, ha a szerződéses kötelezettségét nem teljesíti. Mindig meg kell vizsgálni a konkrét esetet és annak körülményeit, hogy eldönthető legyen, lehet-e hivatkozni a járványhelyzetre.
Elsődlegesen érdemes megnézni, hogy az érintett szerződés tartalmaz-e rendelkezéseket a vis maior helyzetekre. Magyarországon ez nem általánosan jellemző. Amennyiben vannak a szerződésben az ilyen helyzetre vonatkozó kikötések, akkor ezeket kell követni.
Érdemes utánanézni annak is, hogy van-e valamilyen különleges, az adott szerződésre alkalmazható jogi szabályozás a vírushelyzetre tekintettel. Várhatóan az ilyen szabályok is szaporodni fognak, különösen, ha elhúzódik a járvány. Példának lehet hozni azt a friss döntést, amely az év végéig felfüggesztette a már megkötött hitelszerződésekből származó fizetési kötelezettségeket mind a magánszemélyek, mind a vállalkozások tekintetében.
A szerződés lehetetlenülése
Ha sem szerződéses rendelkezés, sem külön jogszabály nincs, akkor a vis maior helyzetre a Polgári Törvénykönyv szabályait kell alkalmazni.
Előfordulhat, hogy a koronavírussal járó intézkedések folytán a szerződés teljesítése lehetetlenné válik. A lehetetlenülést viszonylag szigorúan szokták értelmezni. Elsősorban akkor beszélhetünk a szerződés teljesítésének lehetetlenné válásáról, ha a szerződés már késedelemmel sem teljesíthető. Például, ha egy rendezvényt kellett volna megrendezni egy meghatározott időpontban, de a koronavírus járvány elleni intézkedések körében elrendelt rendezvény tilalom miatt erre nem kerülhetett sor, akkor lehetetlenülésről beszélünk. Ezzel ellentétben, nem lehetetlenül a szerződés, ha például egy szállítási feladat a közlekedési korlátozások, határellenőrzés miatt a vállalt határidőben ugyan nem teljesíthető, de késedelemmel igen.
Ha a szerződéses szolgáltatás lehetetlenné vált, akkor a szerződés megszűnik. Ekkor a feleknek egymással el kell számolniuk. Ha a teljesítés lehetetlenné válásáért egyik fél sem felelős, a szerződés megszűnésének időpontját megelőzően nyújtott szolgáltatás pénzbeni ellenértékét meg kell téríteni. Ha viszont a pénz kifizetésére már sor került, de a pénzért teljesítendő ellenszolgáltatást a másik fél nem teljesítette, akkor a pénz visszajár.
Mentesülhetünk-e a szerződésszegés miatti felelősség alól a koronavírusra hivatkozással?
Az esetek jelentős részében a koronavírus nem okozza a szerződés teljesítésének lehetetlenné válását. Ahhoz azonban vezethet, hogy a szerződést nem sikerül a szerződésben foglaltaknak megfelelően teljesíteni. Ennek legjellemzőbb esetei, ha a fél a szerződést késedelmesen teljesíti vagy nem teljesíti. Ebben az esetben szerződésszegésről beszélünk. A szerződésszegésért felelős fél pedig köteles megtéríteni a másik félnek a szerződésszegés következtében okozott kárt.
A szerződésszegés kártérítési következményei alól csak akkor van lehetőség a mentesülésre, ha a szerződésszegést a szerződésszegő és ezzel kárt okozó fél
A koronavírus és az ezzel kapcsolatos korlátozások rendszerint a szerződő felek ellenőrzési körén kívül eső körülmények. Azonban a mentesüléshez az is kell, hogy e körülmények és a szerződés megszegése között világos okozati összefüggés legyen. Ilyen lehet például a vírus miatti közlekedési korlátozások következtében megnövekedett menetidő.
Fontos, hogy mentesülni csak akkor lehet, ha a szerződésszegést okozó körülmény a szerződéskötés időpontjában nem volt előre látható. Ha a szerződéses kötelezettséget a fél olyan időben vállalta, amikor előre kellett látnia a nehézségeket (pl. Kínából vállalt beszerzést, amikor az ottani gyárak már bezártak), akkor a szerződésszegés következményei alól nem mentesülhet.
A mentesülés harmadik feltétele, hogy a kárt okozó féltől nem volt elvárható, hogy elhárítsa az akadályozó körülményt. Itt természetesen nem a koronavírus elhárításáról van szó, hanem az azzal járó akadályozó körülmények lehetséges elkerüléséről. Például a betegség gyanújával kötelező karanténba került dolgozó megfelelő helyettesítésével.
Meg kell még jegyezni, hogy a fenti szigorú mentesítési feltételek a 2014. március 15-től kötött szerződésekre vonatkoznak. Az ezt megelőzően kötött szerződések esetén a régi Polgári Törvénykönyv kedvezőbb mentesülési feltételei érvényesülnek. A régi szabály szerint a fél mentesül a szerződésszegéssel okozott kár alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben elvárható volt.
dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
Sikeresen megtartotta két Michelin-csillagos minősítését a tatai Platán és a budapesti Stand étterem, további nyolc vendéglátóhely pedig (köztük egy újonnan) egy Michelin-csillagot nyert el idén.
A tartály legösszetettebb formájú csonkzónái elkészültek; a csonkgyűrűk és a további fő elemek egyenként elvégzett minőségügyi átvétele után azok további megmunkálására és a tartály összeállítására az AEM-Technologies volgodonszki gyárában kerül sor.