A rokonokkal szemben fennálló tartási kötelezettség leggyakoribb, mindenki által ismert példája a gyermek tartására vonatkozó kötelezettség. A rokontartási kötelezettség azonban más esetekben is fennállhat, bár a gyermektartásnál jóval ritkábban, például a nagykorú gyermeknek a szülővel szemben is fennállhat tartási kötelezettsége. A „szülőtartással” kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.
A nagykorú gyermeknek a szülő felé fennálló tartási kötelezettsége a rokonoknak, különösen a közeli rokonoknak az egymással szemben fennálló támogatási kötelezettségéből ered. A rászoruló szülő támogatásának, segítésének kötelezettsége megjelenik az Alaptörvényben és a Polgári Törvénykönyvben is.
A szülő akkor jogosult a tartásra, ha magát önhibáján kívül nem képes eltartani. A nagykorú gyermek a feltételek fennállása esetén sem köteles a szülő tartására, ha a szülőnek van tartásra kötelezhető házastársa, volt házastársa vagy volt élettársa.
A szülő tartásra való rászorultságánál az összes körülményt mérlegelni kell. Így különösen az életkorát, munkaképességét, egészségi állapotát, jövedelmi és vagyoni viszonyait. E körülmények alapján lehet eldönteni, hogy saját maga eltartására képes-e vagy sem.
A rászorultság önmagában nem jogosítja a szülőt a tartásra. További feltétel, hogy a szülő önhibáján kívül került rászorult helyzetbe. Amennyiben a szülő saját hibájából került olyan helyzetbe, hogy tartásra szorul, akkor a gyermeke nem kötelezhető a tartására. Az önhiba hiánya tekintetében azt kell értékelni, hogy a szülő milyen magatartást tanúsított, illetve kellett volna tanúsítania annak érdekében, hogy saját megélhetését biztosítsa. Például meg kell nézni, hogy a szülőnek módja van-e munkaviszonyt létesíteni, van-e egyéb jövedelme vagy olyan vagyona, aminek hasznosításával biztosítani tudná a megélhetését.
Nem jogosult a szülő a tartásra akkor sem, ha a tartásra érdemtelen. Ha a szülő a gyermekével szemben fennálló tartási, gondozási és nevelési kötelezettségének eleget tett, a gyermek a vele szemben tanúsított kirívóan súlyos olyan magatartás esetén hivatkozhat a szülő érdemtelenségére, amely miatt a szülő tartása a gyermektől nem várható el.
A tartásnak a szülő oldalán fennálló feltételei esetén, a nagykorú gyermek akkor kötelezhető a tartásra, ha képes a tartási kötelezettségének eleget tenni. Amennyiben a szülő tartásával a gyermek a saját szükséges tartását veszélyeztetné, akkor nem köteles a szülő tartására. Szintén mentesül a szülő tartása alól, ha ezzel más, a szülőt megelőzően tartásra jogosult személy tartását veszélyeztetné. Ilyen eset például, ha a nagykorú gyermek a saját gyermekének vagy házastársának a szükséges tartását veszélyeztetné a szülő tartásával.
Amennyiben a tartásra jogosult szülőnek több nagykorú gyermeke van, akkor a gyermekek közösen kötelesek a tartást biztosítani. Közöttük a tartási kötelezettség a kereseti, jövedelmi, vagyoni viszonyaik és teljesítőképességük arányában oszlik meg. Ha több nagykorú gyermek közül az egyik mentesül a tartási kötelezettség alól, akkor a többiek kötelesek a tartás teljesítésére.
Ha a tartásra jogosult szülő nagykorú gyermeke mentesül a tartási kötelezettség alól, de neki van olyan nagykorú gyermeke, aki a nagyszülő tartására kötelezhető, akkor a nagykorú unoka köteles a nagyszülő tartásáról gondoskodni.
A szülőtartást elsősorban pénzben kell teljesíteni, amelyet időszakonként (rendszerint havonta) előre kell megfizetni. A bíróság indokolt esetben a tartás más módját, például természetben nyújtott tartást is elrendelhet, ha azt a felek bármelyike kéri, és a felek körülményeire tekintettel indokolt. Ennek további feltétele, hogy ez ellen a másik fél sem tiltakozik.
A pénzben fizetendő tartásdíj összegét a szülő indokolt szükségletei és a tartásra kötelezett teljesítőképessége alapján kell határozott összegben megállapítani. A szükségletek körében az indokolt megélhetési költségeket (lakhatás, étkezés, ruházkodás stb.) kell figyelembe venni. Ha a szülő tartásra való rászorultságának oka összefügg azzal, hogy a szülő gondozásra szorul (pl. idős kora, betegsége, fogyatékossága miatt), akkor a tartásdíj összegének megállapításánál a gondozásának és ápolásának a költségeire is tekintettel kell lenni.
A szülő tartására kötelezett nagykorú gyermek által fizetendő tartásdíj nem lehet több mint a gyermek jövedelmének a fele.
A tartásdíj fizetését rendszerint határozatlan időre állapítják meg.
Arra is van lehetőség, hogy a bíróság meghatározott időtartamra vagy meghatározott feltétel bekövetkeztéig rendelje el a tartásdíj fizetését. Erre akkor kerülhet sor, ha feltehető, hogy a szülő rászorultsága meghatározott idő elteltével vagy feltétel bekövetkeztével megszűnik.
Ha a szülő rászorultsága megszűnt, akkor köteles ezt a bíróságnak bejelenteni. Ez a helyzet például akkor, ha munkába tudott állni és jövedelme elegendő a megélhetésének biztosításához. A tartás megszüntetését a tartásra kötelezett gyermek is kérheti a bíróságtól, amennyiben már nem állnak fenn tartási kötelezettségének feltételei, például már nem képes a tartásra. Akkor is kérheti, ha a szülő elmulasztotta annak bejelentését, hogy rászorultsága megszűnt.
dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
Nekem nagyon tetszik, annyira, hogy kiálltam mellette főszerkesztőnkkel szemben is, aki szerint csak szokványos ipari képlettel van dolgunk.
A Paksi Atomerőműben befejezték a 2. blokk ez évre tervezett karbantartását és éves főjavítását. Az üzemeltető szakemberek felterhelték a blokkot.