A rokonokkal szemben fennálló tartási kötelezettség leggyakoribb, mindenki által ismert példája a gyermek tartására vonatkozó kötelezettség. A rokontartási kötelezettség azonban más esetekben is fennállhat, bár a gyermektartásnál jóval ritkábban, például a nagykorú gyermeknek a szülővel szemben is fennállhat tartási kötelezettsége. A „szülőtartással” kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.
A nagykorú gyermeknek a szülő felé fennálló tartási kötelezettsége a rokonoknak, különösen a közeli rokonoknak az egymással szemben fennálló támogatási kötelezettségéből ered. A rászoruló szülő támogatásának, segítésének kötelezettsége megjelenik az Alaptörvényben és a Polgári Törvénykönyvben is.
A szülő akkor jogosult a tartásra, ha magát önhibáján kívül nem képes eltartani. A nagykorú gyermek a feltételek fennállása esetén sem köteles a szülő tartására, ha a szülőnek van tartásra kötelezhető házastársa, volt házastársa vagy volt élettársa.
A szülő tartásra való rászorultságánál az összes körülményt mérlegelni kell. Így különösen az életkorát, munkaképességét, egészségi állapotát, jövedelmi és vagyoni viszonyait. E körülmények alapján lehet eldönteni, hogy saját maga eltartására képes-e vagy sem.
A rászorultság önmagában nem jogosítja a szülőt a tartásra. További feltétel, hogy a szülő önhibáján kívül került rászorult helyzetbe. Amennyiben a szülő saját hibájából került olyan helyzetbe, hogy tartásra szorul, akkor a gyermeke nem kötelezhető a tartására. Az önhiba hiánya tekintetében azt kell értékelni, hogy a szülő milyen magatartást tanúsított, illetve kellett volna tanúsítania annak érdekében, hogy saját megélhetését biztosítsa. Például meg kell nézni, hogy a szülőnek módja van-e munkaviszonyt létesíteni, van-e egyéb jövedelme vagy olyan vagyona, aminek hasznosításával biztosítani tudná a megélhetését.
Nem jogosult a szülő a tartásra akkor sem, ha a tartásra érdemtelen. Ha a szülő a gyermekével szemben fennálló tartási, gondozási és nevelési kötelezettségének eleget tett, a gyermek a vele szemben tanúsított kirívóan súlyos olyan magatartás esetén hivatkozhat a szülő érdemtelenségére, amely miatt a szülő tartása a gyermektől nem várható el.
A tartásnak a szülő oldalán fennálló feltételei esetén, a nagykorú gyermek akkor kötelezhető a tartásra, ha képes a tartási kötelezettségének eleget tenni. Amennyiben a szülő tartásával a gyermek a saját szükséges tartását veszélyeztetné, akkor nem köteles a szülő tartására. Szintén mentesül a szülő tartása alól, ha ezzel más, a szülőt megelőzően tartásra jogosult személy tartását veszélyeztetné. Ilyen eset például, ha a nagykorú gyermek a saját gyermekének vagy házastársának a szükséges tartását veszélyeztetné a szülő tartásával.
Amennyiben a tartásra jogosult szülőnek több nagykorú gyermeke van, akkor a gyermekek közösen kötelesek a tartást biztosítani. Közöttük a tartási kötelezettség a kereseti, jövedelmi, vagyoni viszonyaik és teljesítőképességük arányában oszlik meg. Ha több nagykorú gyermek közül az egyik mentesül a tartási kötelezettség alól, akkor a többiek kötelesek a tartás teljesítésére.
Ha a tartásra jogosult szülő nagykorú gyermeke mentesül a tartási kötelezettség alól, de neki van olyan nagykorú gyermeke, aki a nagyszülő tartására kötelezhető, akkor a nagykorú unoka köteles a nagyszülő tartásáról gondoskodni.
A szülőtartást elsősorban pénzben kell teljesíteni, amelyet időszakonként (rendszerint havonta) előre kell megfizetni. A bíróság indokolt esetben a tartás más módját, például természetben nyújtott tartást is elrendelhet, ha azt a felek bármelyike kéri, és a felek körülményeire tekintettel indokolt. Ennek további feltétele, hogy ez ellen a másik fél sem tiltakozik.
A pénzben fizetendő tartásdíj összegét a szülő indokolt szükségletei és a tartásra kötelezett teljesítőképessége alapján kell határozott összegben megállapítani. A szükségletek körében az indokolt megélhetési költségeket (lakhatás, étkezés, ruházkodás stb.) kell figyelembe venni. Ha a szülő tartásra való rászorultságának oka összefügg azzal, hogy a szülő gondozásra szorul (pl. idős kora, betegsége, fogyatékossága miatt), akkor a tartásdíj összegének megállapításánál a gondozásának és ápolásának a költségeire is tekintettel kell lenni.
A szülő tartására kötelezett nagykorú gyermek által fizetendő tartásdíj nem lehet több mint a gyermek jövedelmének a fele.
A tartásdíj fizetését rendszerint határozatlan időre állapítják meg.
Arra is van lehetőség, hogy a bíróság meghatározott időtartamra vagy meghatározott feltétel bekövetkeztéig rendelje el a tartásdíj fizetését. Erre akkor kerülhet sor, ha feltehető, hogy a szülő rászorultsága meghatározott idő elteltével vagy feltétel bekövetkeztével megszűnik.
Ha a szülő rászorultsága megszűnt, akkor köteles ezt a bíróságnak bejelenteni. Ez a helyzet például akkor, ha munkába tudott állni és jövedelme elegendő a megélhetésének biztosításához. A tartás megszüntetését a tartásra kötelezett gyermek is kérheti a bíróságtól, amennyiben már nem állnak fenn tartási kötelezettségének feltételei, például már nem képes a tartásra. Akkor is kérheti, ha a szülő elmulasztotta annak bejelentését, hogy rászorultsága megszűnt.
dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
Kapacitásbővítés, kutatás-fejlesztés, valamint munkavállalói képzés is szerepel abban a közel 200 millió euró értékű beruházássorozatban, amelyet gyöngyösi és csömöri telephelyein indít a fogyasztási cikkeket gyártó amerikai vállalat.
Orbán Viktor washingtoni sajtótájékoztatóján bejelentette: az amerikai szankciós akadályokat átadtuk a múltnak.