Mikor vehető igénybe „harmadik” személy a szerződés teljesítéséhez?

2022. 10. 25., 16:17

A szerződésben vállalt kötelezettségeket sok esetben nem személyesen teljesíti az, aki a kötelezettséget vállalta. Egyáltalán joga van a szerződő félnek harmadik személy által teljesíteni a kötelezettségét a másik fél engedélye nélkül? Mennyiben lesz felelős a közreműködő személy tevékenységéért? A kérdésekre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.

Ki lesz közreműködő személy egy szerződés teljesítésében?

Abban az esetben beszélhetünk a szerződés teljesítésében való közreműködésről, ha a szerződésben vállalt kötelezettséget nem személyesen az teljesíti, aki a szerződésben erre kötelezettséget vállalt. A közreműködő személy pedig az a harmadik személy, akit a fél igénybe vesz annak érdekében, hogy például a szerződésben a másik fél részére vállalt feladatot ellássa, eredményt produkálja, vagy a szolgáltatást nyújtsa. A közreműködő személy tehát nincs közvetlen szerződéses kapcsolatban a másik féllel. Csak azzal a féllel áll szerződéses kapcsolatban, akinek a teljesítésében közreműködik.

Előfordulhat az is, hogy valaki nem a szerződésből folyó kötelezettségének teljesítéséhez vesz igénybe másik személyt, hanem a szerződés alapján őt illető jogának gyakorlásához.

Nem minősül közreműködőnek, akinek a tevékenysége valamilyen módon megjelenik az elvégzett munkában, szolgáltatásban, de nincs semmilyen szerződéses kapcsolatban a szolgáltatást vállaló féllel.

A közreműködő személy igénybevételének leggyakoribb esete, amikor a vállalkozó az általa vállalt munka elvégzéséhez alvállalkozót vesz igénybe. Közreműködő az is, akit már az alvállalkozó vesz igénybe az általa vállalt alvállalkozói munka elvégzéséhez. Vagyis az alvállalkozó alvállalkozója. Például, ha egy alvállalkozó az épület alapozásának elkészítését vállalja a fővállalkozó felé, és az alap kiásásához az alvállalkozó is saját alvállalkozót vesz igénybe, míg ő maga a betonozást végzi el. Ilyen esetben az alvállalkozói láncolat minden tagja közreműködőnek minősül a fővállalkozó szempontjából, aki az egész lakóház kivitelezését vállalta.

Közreműködő személy igénybevétele sok más szerződés esetén is előfordul. Például a megbízásban vállalt ügy ellátásához a megbízott is igénybe vehet közreműködőt. Az adásvételi szerződésnél a vételár kifizetéséhez kölcsönt nyújtó pénzintézet a vevő közreműködője a szerződés teljesítésében.

Mikor vehető igénybe közreműködő személy?

A Polgári Törvénykönyv általánosságban nem állít korlátot a közreműködő igénybevétele elé. Főszabály szerint a fél szabadon vehet igénybe közreműködőt a szerződés teljesítése, illetve szerződéses jogai gyakorlása során.

Természetesen a felek a szerződésben kiköthetik, hogy a fél közreműködőt nem vehet igénybe. Arra is van lehetőség, hogy a közreműködő igénybevételét feltételekhez kössék. Ilyen lehet például a másik fél előzetes engedélye.

Jogszabály is rendelkezhet arról, hogy valamely szerződésnél közreműködőt nem, vagy csak hozzájárulás esetén lehet igénybe venni. Például a Polgári Törvénykönyv a kutatási szerződésnél előírja, hogy a kutató közreműködőt a megrendelő hozzájárulása esetén vehet igénybe. A hozzájárulásra akkor nincs szükség, ha a közreműködő személy igénybevétele a kutatás jellegével együtt jár.

Nem lehet közreműködőt igénybe venni abban az esetben sem, ha a szerződésben foglalt szolgáltatás jellegéből ez következik. E feltétel fennállását csak az adott konkrét szolgáltatás és a szerződés egyéb körülményei alapján, esetileg lehet eldönteni. Ide tartozhatnak az olyan szolgáltatások, amelyet csak a kötelezett tud teljesíteni a szolgáltatás jellege alapján. Például, ha a megrendelő a zeneszerzőtől egy zenemű komponálását rendeli meg. Ilyenkor a szolgáltatás jellege alapján joggal várható el, hogy a zeneszerző saját maga, az ő saját tehetsége alapján, és a rá jellemző egyedi módon alkossa meg a művet.

Felelősség a közreműködőért

Ki felelős azért, ha a közreműködő nem teljesít, vagy nem megfelelően teljesít? A közreműködő magatartásáért a közreműködőt igénybevevő fél úgy felel, mintha saját maga járt volna el.

Az a fél, aki a közreműködőt igénybe vette nem hivatkozhat a vele szerződő féllel szemben arra, hogy a közreműködő nem teljesített megfelelően. Tehát nem háríthatja a felelősséget a közreműködőre. Saját maga nem mentesülhet a felelősség alól erre hivatkozva.

Ha a kötelezettnek a közreműködő igénybevételére nem is volt joga, felelős mindazokért a károkért is, amelyek e személy igénybevétele nélkül nem következtek volna be.

Természetesen a közreműködőt igénybe vevő fél a saját kárát és egyéb igényeit szintén érvényesítheti a közreműködőjével szemben. Például akkor, ha a közreműködő a vele kötött szerződést megszegte.

 

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 10. 10., 10:10
A munkaviszony többféleképpen szűnhet meg. Lehet munkáltatói vagy munkavállalói felmondás, de a felek közös megegyezéssel is dönthetnek a munkakapcsolat végéről. Olyan is lehetséges, hogy felmondás közös megegyezéssel? Vagy itt már valami nem stimmel? – teszi fel (és válaszolja meg) a kérdést dr. Kocsis Ildikó ügyvéd, vitarendezési szakjogász.
2024-10-10 21:50:00
A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) – az EU helyreállítási alapjának, a NextGenerationEU-nak a központi eleme – továbbra is eredményesen működik. A végrehajtása gyorsul, és folyamatos reformokat és beruházásokat ösztönöz a tagállamokban – olvasható az Európai Bizottság közleményében.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS