Mikor vehető igénybe „harmadik” személy a szerződés teljesítéséhez?

2022. 10. 25., 16:17

A szerződésben vállalt kötelezettségeket sok esetben nem személyesen teljesíti az, aki a kötelezettséget vállalta. Egyáltalán joga van a szerződő félnek harmadik személy által teljesíteni a kötelezettségét a másik fél engedélye nélkül? Mennyiben lesz felelős a közreműködő személy tevékenységéért? A kérdésekre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.

Ki lesz közreműködő személy egy szerződés teljesítésében?

Abban az esetben beszélhetünk a szerződés teljesítésében való közreműködésről, ha a szerződésben vállalt kötelezettséget nem személyesen az teljesíti, aki a szerződésben erre kötelezettséget vállalt. A közreműködő személy pedig az a harmadik személy, akit a fél igénybe vesz annak érdekében, hogy például a szerződésben a másik fél részére vállalt feladatot ellássa, eredményt produkálja, vagy a szolgáltatást nyújtsa. A közreműködő személy tehát nincs közvetlen szerződéses kapcsolatban a másik féllel. Csak azzal a féllel áll szerződéses kapcsolatban, akinek a teljesítésében közreműködik.

Előfordulhat az is, hogy valaki nem a szerződésből folyó kötelezettségének teljesítéséhez vesz igénybe másik személyt, hanem a szerződés alapján őt illető jogának gyakorlásához.

Nem minősül közreműködőnek, akinek a tevékenysége valamilyen módon megjelenik az elvégzett munkában, szolgáltatásban, de nincs semmilyen szerződéses kapcsolatban a szolgáltatást vállaló féllel.

A közreműködő személy igénybevételének leggyakoribb esete, amikor a vállalkozó az általa vállalt munka elvégzéséhez alvállalkozót vesz igénybe. Közreműködő az is, akit már az alvállalkozó vesz igénybe az általa vállalt alvállalkozói munka elvégzéséhez. Vagyis az alvállalkozó alvállalkozója. Például, ha egy alvállalkozó az épület alapozásának elkészítését vállalja a fővállalkozó felé, és az alap kiásásához az alvállalkozó is saját alvállalkozót vesz igénybe, míg ő maga a betonozást végzi el. Ilyen esetben az alvállalkozói láncolat minden tagja közreműködőnek minősül a fővállalkozó szempontjából, aki az egész lakóház kivitelezését vállalta.

Közreműködő személy igénybevétele sok más szerződés esetén is előfordul. Például a megbízásban vállalt ügy ellátásához a megbízott is igénybe vehet közreműködőt. Az adásvételi szerződésnél a vételár kifizetéséhez kölcsönt nyújtó pénzintézet a vevő közreműködője a szerződés teljesítésében.

Mikor vehető igénybe közreműködő személy?

A Polgári Törvénykönyv általánosságban nem állít korlátot a közreműködő igénybevétele elé. Főszabály szerint a fél szabadon vehet igénybe közreműködőt a szerződés teljesítése, illetve szerződéses jogai gyakorlása során.

Természetesen a felek a szerződésben kiköthetik, hogy a fél közreműködőt nem vehet igénybe. Arra is van lehetőség, hogy a közreműködő igénybevételét feltételekhez kössék. Ilyen lehet például a másik fél előzetes engedélye.

Jogszabály is rendelkezhet arról, hogy valamely szerződésnél közreműködőt nem, vagy csak hozzájárulás esetén lehet igénybe venni. Például a Polgári Törvénykönyv a kutatási szerződésnél előírja, hogy a kutató közreműködőt a megrendelő hozzájárulása esetén vehet igénybe. A hozzájárulásra akkor nincs szükség, ha a közreműködő személy igénybevétele a kutatás jellegével együtt jár.

Nem lehet közreműködőt igénybe venni abban az esetben sem, ha a szerződésben foglalt szolgáltatás jellegéből ez következik. E feltétel fennállását csak az adott konkrét szolgáltatás és a szerződés egyéb körülményei alapján, esetileg lehet eldönteni. Ide tartozhatnak az olyan szolgáltatások, amelyet csak a kötelezett tud teljesíteni a szolgáltatás jellege alapján. Például, ha a megrendelő a zeneszerzőtől egy zenemű komponálását rendeli meg. Ilyenkor a szolgáltatás jellege alapján joggal várható el, hogy a zeneszerző saját maga, az ő saját tehetsége alapján, és a rá jellemző egyedi módon alkossa meg a művet.

Felelősség a közreműködőért

Ki felelős azért, ha a közreműködő nem teljesít, vagy nem megfelelően teljesít? A közreműködő magatartásáért a közreműködőt igénybevevő fél úgy felel, mintha saját maga járt volna el.

Az a fél, aki a közreműködőt igénybe vette nem hivatkozhat a vele szerződő féllel szemben arra, hogy a közreműködő nem teljesített megfelelően. Tehát nem háríthatja a felelősséget a közreműködőre. Saját maga nem mentesülhet a felelősség alól erre hivatkozva.

Ha a kötelezettnek a közreműködő igénybevételére nem is volt joga, felelős mindazokért a károkért is, amelyek e személy igénybevétele nélkül nem következtek volna be.

Természetesen a közreműködőt igénybe vevő fél a saját kárát és egyéb igényeit szintén érvényesítheti a közreműködőjével szemben. Például akkor, ha a közreműködő a vele kötött szerződést megszegte.

 

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 06., 16:25
Szeptember 27-től új fogyasztóvédelmi előírások léptek életbe Magyarországon az Európai Unió EmpCo irányelve nyomán. A szabályozás 12 új tétellel bővíti az automatikusan jogsértőnek tekintett tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok feketelistáját, és konkrétabb kommunikációs sztenderdeket vár el a zöld állítások kapcsán.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.
Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS