Mikor vehető igénybe „harmadik” személy a szerződés teljesítéséhez?

2022. 10. 25., 16:17

A szerződésben vállalt kötelezettségeket sok esetben nem személyesen teljesíti az, aki a kötelezettséget vállalta. Egyáltalán joga van a szerződő félnek harmadik személy által teljesíteni a kötelezettségét a másik fél engedélye nélkül? Mennyiben lesz felelős a közreműködő személy tevékenységéért? A kérdésekre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.

Ki lesz közreműködő személy egy szerződés teljesítésében?

Abban az esetben beszélhetünk a szerződés teljesítésében való közreműködésről, ha a szerződésben vállalt kötelezettséget nem személyesen az teljesíti, aki a szerződésben erre kötelezettséget vállalt. A közreműködő személy pedig az a harmadik személy, akit a fél igénybe vesz annak érdekében, hogy például a szerződésben a másik fél részére vállalt feladatot ellássa, eredményt produkálja, vagy a szolgáltatást nyújtsa. A közreműködő személy tehát nincs közvetlen szerződéses kapcsolatban a másik féllel. Csak azzal a féllel áll szerződéses kapcsolatban, akinek a teljesítésében közreműködik.

Előfordulhat az is, hogy valaki nem a szerződésből folyó kötelezettségének teljesítéséhez vesz igénybe másik személyt, hanem a szerződés alapján őt illető jogának gyakorlásához.

Nem minősül közreműködőnek, akinek a tevékenysége valamilyen módon megjelenik az elvégzett munkában, szolgáltatásban, de nincs semmilyen szerződéses kapcsolatban a szolgáltatást vállaló féllel.

A közreműködő személy igénybevételének leggyakoribb esete, amikor a vállalkozó az általa vállalt munka elvégzéséhez alvállalkozót vesz igénybe. Közreműködő az is, akit már az alvállalkozó vesz igénybe az általa vállalt alvállalkozói munka elvégzéséhez. Vagyis az alvállalkozó alvállalkozója. Például, ha egy alvállalkozó az épület alapozásának elkészítését vállalja a fővállalkozó felé, és az alap kiásásához az alvállalkozó is saját alvállalkozót vesz igénybe, míg ő maga a betonozást végzi el. Ilyen esetben az alvállalkozói láncolat minden tagja közreműködőnek minősül a fővállalkozó szempontjából, aki az egész lakóház kivitelezését vállalta.

Közreműködő személy igénybevétele sok más szerződés esetén is előfordul. Például a megbízásban vállalt ügy ellátásához a megbízott is igénybe vehet közreműködőt. Az adásvételi szerződésnél a vételár kifizetéséhez kölcsönt nyújtó pénzintézet a vevő közreműködője a szerződés teljesítésében.

Mikor vehető igénybe közreműködő személy?

A Polgári Törvénykönyv általánosságban nem állít korlátot a közreműködő igénybevétele elé. Főszabály szerint a fél szabadon vehet igénybe közreműködőt a szerződés teljesítése, illetve szerződéses jogai gyakorlása során.

Természetesen a felek a szerződésben kiköthetik, hogy a fél közreműködőt nem vehet igénybe. Arra is van lehetőség, hogy a közreműködő igénybevételét feltételekhez kössék. Ilyen lehet például a másik fél előzetes engedélye.

Jogszabály is rendelkezhet arról, hogy valamely szerződésnél közreműködőt nem, vagy csak hozzájárulás esetén lehet igénybe venni. Például a Polgári Törvénykönyv a kutatási szerződésnél előírja, hogy a kutató közreműködőt a megrendelő hozzájárulása esetén vehet igénybe. A hozzájárulásra akkor nincs szükség, ha a közreműködő személy igénybevétele a kutatás jellegével együtt jár.

Nem lehet közreműködőt igénybe venni abban az esetben sem, ha a szerződésben foglalt szolgáltatás jellegéből ez következik. E feltétel fennállását csak az adott konkrét szolgáltatás és a szerződés egyéb körülményei alapján, esetileg lehet eldönteni. Ide tartozhatnak az olyan szolgáltatások, amelyet csak a kötelezett tud teljesíteni a szolgáltatás jellege alapján. Például, ha a megrendelő a zeneszerzőtől egy zenemű komponálását rendeli meg. Ilyenkor a szolgáltatás jellege alapján joggal várható el, hogy a zeneszerző saját maga, az ő saját tehetsége alapján, és a rá jellemző egyedi módon alkossa meg a művet.

Felelősség a közreműködőért

Ki felelős azért, ha a közreműködő nem teljesít, vagy nem megfelelően teljesít? A közreműködő magatartásáért a közreműködőt igénybevevő fél úgy felel, mintha saját maga járt volna el.

Az a fél, aki a közreműködőt igénybe vette nem hivatkozhat a vele szerződő féllel szemben arra, hogy a közreműködő nem teljesített megfelelően. Tehát nem háríthatja a felelősséget a közreműködőre. Saját maga nem mentesülhet a felelősség alól erre hivatkozva.

Ha a kötelezettnek a közreműködő igénybevételére nem is volt joga, felelős mindazokért a károkért is, amelyek e személy igénybevétele nélkül nem következtek volna be.

Természetesen a közreműködőt igénybe vevő fél a saját kárát és egyéb igényeit szintén érvényesítheti a közreműködőjével szemben. Például akkor, ha a közreműködő a vele kötött szerződést megszegte.

 

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS