Mikor lehetséges a hétvégi munkavégzés?

2021. 05. 05., 11:00

Magyarországon a legelterjedtebb munkarend továbbra is a hétfőtől péntekig terjedő munkanapokon való munkavégzés. Azonban számos esetben előfordul az is, hogy a dolgozóknak hétvégén kell munkát végezniük. Milyen feltételekkel lehetséges a hétvégi munkavégzés? A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

A munkaidő beosztása

Az általános szabályok szerint a munkaidő beosztása a munkáltató jogai közé tartozik. Főszabály szerint a munkarendet a munkáltató határozza meg. E jogát természetesen nem gyakorolhatja korlátlanul. Figyelemmel kell lennie a törvény, esetlegesen a kollektív szerződés, valamint az adott munkavállalóval kötött megállapodás rendelkezéseire is.

A munkaidő-beosztást legalább 7 nappal korábban, és legalább egy hétre írásban kell közölnie a munkáltatónak. Természetesen amennyiben a munkarendet a munkaviszony kezdetén már közölte, és a beosztás nem változik hétről-hétre, akkor nem szükséges minden héten közölni ugyanazt a munkarendet. Ilyenkor automatikusan az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó.

A legelterjedtebb munkarend az általános munkarend, amikor a munkaidőt minden héten, hétfőtől péntekig osztja be a munkáltató. Ebben az esetben a munkavállaló heti két pihenőnapja szombatra és vasárnapra esik.

A munkáltató azonban jogosult arra is, hogy a munkaidőt egyenlőtlenül ossza be. Egyenlőtlen a munkaidő-beosztás, ha a munkaidőt a napi munkaidőtől eltérően osztja be, azaz nem minden munkanap ugyanannyi a dolgozó munkaideje. Egyenlőtlen munkaidő-beosztásról beszélünk akkor is, ha a munkáltató a munkavállalónak járó heti két pihenőnapot, vagy a pihenőnap helyett alkalmazható, hetenként legalább 48 órás megszakítás nélküli pihenőidőt egyenlőtlenül osztja be.

Fontos, hogy csak a dolgozó hozzájárulásával lehet egyenlőtlen munkaidő-beosztást alkalmazni:

  • a munkavállaló várandóssága megállapításától a gyermek 3 éves koráig,
  • a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló esetén a gyermeke 3 éves koráig, továbbá
  • ha egészségkárosító kockázat áll fenn az adott munkakörben, munkahelyen.

A hétvégi munkavégzés

Amint láthattuk, a munkaidő beosztása alapvetően a munkáltató kezében van. Ellenkező jogszabályi vagy szerződéses rendelkezés hiányában nem köteles a munkanapokat hétfőtől péntekig beosztani. Tehát a munkáltatónak általánosságban joga van arra, hogy rendes munkaidőt osszon be szombatra és - kivételes esetekben - vasárnapra.

A szombatra vonatkozó rendes munkaidő elrendelésével kapcsolatban általános érvényű törvényi korlátozás nincs. A vasárnapra beosztható rendes munkaidő szabályai sokkal szigorúbbak. Vasárnapra rendes munkaidő kizárólag a Munka Törvénykönyvében felsorolt esetekben osztható be. Többek között például:

  • a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben;
  • az idényjellegű munkavégzés esetén;
  • a megszakítás nélküli vagy több műszakos tevékenység keretében;
  • a készenléti jellegű munkakörben;
  • külföldön történő munkavégzés során.

A vasárnapra beosztott rendes munkaidő esetén a munkáltatónak ügyelnie kell arra is, hogy havonta legalább egy heti pihenőnapot (vagy pihenőidőt) vasárnapra kell beosztani. Ez alól csak egy kivétel van, a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló.

Elrendelhető hétvégére túlóra?

Hétvégi munkavégzés nem csupán rendes munkaidőben, hanem rendkívüli munkaidőben, azaz túlóraként is előfordulhat. Rendkívüli munkaidőről beszélünk, ha például a dolgozó a munkaidő-beosztás szerint nem dolgozott volna szombaton, de a munkáltató a munkaidő-beosztástól eltérve elrendeli a munkavégzést.

A munkáltatónak a hétvégére elrendelt rendkívüli munka esetén is be kell tartani a törvényi korlátozásokat. Így egy naptári évben legfeljebb 250 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el. Ez legfeljebb 150 órával emelhető, ha a dolgozó írásbeli megállapodás alapján önként vállal túlmunkát.  Nem korlátozott viszont a rendkívüli munkaidő elrendelése a következő esetekben:

  • baleset,
  • elemi csapás,
  • súlyos kár,
  • az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében.

Azon munkavállalók esetén, akiknél csak a hozzájárulásukkal lehet egyenlőtlen munkaidő-beosztást alkalmazni, rendkívüli munkaidőt még a beleegyezésükkel sem lehet elrendelni. Nem lehet továbbá rendkívüli munkavégzést elrendelni a fiatal munkavállalók esetén sem.

Természetesen vasárnapi munkavégzés, illetve a hétvégén való rendkívüli munkavégzés esetén a munkáltató köteles a törvényben foglalt bérpótlékokat megfizetni.

 

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 01. 15., 16:20
A Webes Ügysegéd helyett a NAV Ügyfélportál új, Vállalkozói Ügysegédje szolgál majd a vállalkozói bejelentkezésre és az adatváltozások közlésére. A tesztüzem– a vállalkozói érdekképviseleti szervek bevonásával – január második felében indul.
2026-01-15 11:05:00
2025 végére jelentősen javultak a hazai kkv-szektor várakozásai – derül ki a K&H kkv bizalmi index 2025 negyedik negyedévében végzett kutatásából, amely 400 hazai kis- és középvállalkozás válaszai alapján mutatja be a szegmens gazdasági várakozásait. A bizalmi index értéke az előző két negyedévhez képest 10 ponttal emelkedett, így jelenleg mínusz 4 ponton áll.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.
A roma fiatalok továbbtanulási és munkavállalási esélyei továbbra is jelentősen elmaradnak az átlagtól – hívja fel a figyelmet a 15 éves HBLF-Romaster Alapítvány. A szegregátumokban élők gyakran alapvető tanulási feltételek nélkül nőnek fel, az iskolarendszer pedig sok esetben nem tudja kezelni a hátrányokat. Az EU és a KSH adatai szerint magas a szegregáció, a korai iskolaelhagyás és az alacsony végzettség aránya a roma fiatalok között, ami rontja a foglalkoztatottságot. Makádi Zsófia, az alapítvány ügyvezető igazgatója segít megérteni az okokat és elmondja, mekkora segítség lehet a jól célzott közösségi, ösztöndíj- és mentorprogram a helyzet hosszútávú rendezésében.
Új iparágak és tudományos területek sora foglalkozik modern kori életmódunk rossz szokásaival és a belőlük eredő akár krónikus betegségekkel, amelyek megelőzésére olyan szakmák jöttek létre, mint az életmódorvoslás vagy a health coaching. A testi-lelki egészséggel kapcsolatos tanácsadás a minőségi életre odafigyelő nyugati társadalmak számára hétköznapi dolog, de nálunk még viszonylag új területnek számít. Marton Balázs health coach, az IronCoach.hu alapítója a személyes történetén keresztül mutatja be a modern szakma misszióját és felvázol néhány egyszerűen alkalmazható rutint, amellyel végre elindulhatunk a jóllét felé vezető úton.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS