Mikor lehetséges a hétvégi munkavégzés?

2021. 05. 05., 11:00

Magyarországon a legelterjedtebb munkarend továbbra is a hétfőtől péntekig terjedő munkanapokon való munkavégzés. Azonban számos esetben előfordul az is, hogy a dolgozóknak hétvégén kell munkát végezniük. Milyen feltételekkel lehetséges a hétvégi munkavégzés? A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

A munkaidő beosztása

Az általános szabályok szerint a munkaidő beosztása a munkáltató jogai közé tartozik. Főszabály szerint a munkarendet a munkáltató határozza meg. E jogát természetesen nem gyakorolhatja korlátlanul. Figyelemmel kell lennie a törvény, esetlegesen a kollektív szerződés, valamint az adott munkavállalóval kötött megállapodás rendelkezéseire is.

A munkaidő-beosztást legalább 7 nappal korábban, és legalább egy hétre írásban kell közölnie a munkáltatónak. Természetesen amennyiben a munkarendet a munkaviszony kezdetén már közölte, és a beosztás nem változik hétről-hétre, akkor nem szükséges minden héten közölni ugyanazt a munkarendet. Ilyenkor automatikusan az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó.

A legelterjedtebb munkarend az általános munkarend, amikor a munkaidőt minden héten, hétfőtől péntekig osztja be a munkáltató. Ebben az esetben a munkavállaló heti két pihenőnapja szombatra és vasárnapra esik.

A munkáltató azonban jogosult arra is, hogy a munkaidőt egyenlőtlenül ossza be. Egyenlőtlen a munkaidő-beosztás, ha a munkaidőt a napi munkaidőtől eltérően osztja be, azaz nem minden munkanap ugyanannyi a dolgozó munkaideje. Egyenlőtlen munkaidő-beosztásról beszélünk akkor is, ha a munkáltató a munkavállalónak járó heti két pihenőnapot, vagy a pihenőnap helyett alkalmazható, hetenként legalább 48 órás megszakítás nélküli pihenőidőt egyenlőtlenül osztja be.

Fontos, hogy csak a dolgozó hozzájárulásával lehet egyenlőtlen munkaidő-beosztást alkalmazni:

  • a munkavállaló várandóssága megállapításától a gyermek 3 éves koráig,
  • a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló esetén a gyermeke 3 éves koráig, továbbá
  • ha egészségkárosító kockázat áll fenn az adott munkakörben, munkahelyen.

A hétvégi munkavégzés

Amint láthattuk, a munkaidő beosztása alapvetően a munkáltató kezében van. Ellenkező jogszabályi vagy szerződéses rendelkezés hiányában nem köteles a munkanapokat hétfőtől péntekig beosztani. Tehát a munkáltatónak általánosságban joga van arra, hogy rendes munkaidőt osszon be szombatra és - kivételes esetekben - vasárnapra.

A szombatra vonatkozó rendes munkaidő elrendelésével kapcsolatban általános érvényű törvényi korlátozás nincs. A vasárnapra beosztható rendes munkaidő szabályai sokkal szigorúbbak. Vasárnapra rendes munkaidő kizárólag a Munka Törvénykönyvében felsorolt esetekben osztható be. Többek között például:

  • a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben;
  • az idényjellegű munkavégzés esetén;
  • a megszakítás nélküli vagy több műszakos tevékenység keretében;
  • a készenléti jellegű munkakörben;
  • külföldön történő munkavégzés során.

A vasárnapra beosztott rendes munkaidő esetén a munkáltatónak ügyelnie kell arra is, hogy havonta legalább egy heti pihenőnapot (vagy pihenőidőt) vasárnapra kell beosztani. Ez alól csak egy kivétel van, a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló.

Elrendelhető hétvégére túlóra?

Hétvégi munkavégzés nem csupán rendes munkaidőben, hanem rendkívüli munkaidőben, azaz túlóraként is előfordulhat. Rendkívüli munkaidőről beszélünk, ha például a dolgozó a munkaidő-beosztás szerint nem dolgozott volna szombaton, de a munkáltató a munkaidő-beosztástól eltérve elrendeli a munkavégzést.

A munkáltatónak a hétvégére elrendelt rendkívüli munka esetén is be kell tartani a törvényi korlátozásokat. Így egy naptári évben legfeljebb 250 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el. Ez legfeljebb 150 órával emelhető, ha a dolgozó írásbeli megállapodás alapján önként vállal túlmunkát.  Nem korlátozott viszont a rendkívüli munkaidő elrendelése a következő esetekben:

  • baleset,
  • elemi csapás,
  • súlyos kár,
  • az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében.

Azon munkavállalók esetén, akiknél csak a hozzájárulásukkal lehet egyenlőtlen munkaidő-beosztást alkalmazni, rendkívüli munkaidőt még a beleegyezésükkel sem lehet elrendelni. Nem lehet továbbá rendkívüli munkavégzést elrendelni a fiatal munkavállalók esetén sem.

Természetesen vasárnapi munkavégzés, illetve a hétvégén való rendkívüli munkavégzés esetén a munkáltató köteles a törvényben foglalt bérpótlékokat megfizetni.

 

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS