Nem egyszer találkozhattunk már azzal a nézettel, hogy ha valamit le kell írni, az már régen rossz. “Mi papír nélkül is megbízunk egymásban.” – mondják. Egy valamit azonban biztosan nem vesznek figyelembe azok, akik úgy gondolják, hogy az írásbeli szerződések csupán felesleges cécót jelentenek, és csak azt sugallják a másik félnek, hogy már az elején hiányzik a bizalom. Miért is jobb a papír, mint az adott szó? A kérdésre dr. Kocsis Ildikó ügyvéd válaszol.
A régi szép idők…
A mozi világából ismerős az egymás markába csapunk és az üzlet megköttetett. A szerződések írásba foglalása réges-régen nem volt elterjedt – kezdi friss bejegyzését az Érthető jogon dr. Kocsis Ildikó ügyvéd. Ezen azonban nem kell csodálkozni, hiszen az ehhez szükséges eszközök sem álltak mindenki rendelkezésére, az írástudóságról nem is beszélve. Nem csoda hát, ha a szerződések sokszor nem írásban köttettek meg. Gondolhatjuk persze azt is, hogy ennek egyedüli oka az volt, hogy akkor még meg lehetett bízni az adott szóban. Nem úgy, mint ma. Én azonban nem vonnék le ilyen egyenes következtetést azt állítva, hogy a mai ember kevésbé becsületes. Akkor is voltak olyanok, akik becsapták a társaikat, mint ahogy ma is szép számmal vannak becsületes emberek. De nem is az emberi természet alakulását akarom most megfejteni. A kérdés sokkal inkább az, hogy miért jobb írásban megállapodni?
Mi minősül szerződésnek?
Minden szerződésben közös, hogy annak kölcsönös és egybehangzó akaraton kell nyugodnia.
Hogy ez mit is jelent pontosan, azt itt tudhatja meg.
Hogyan jöhet létre egy szerződés?
Szerződés többféle módon is létrejöhet.
Mi a baj a szóbeli szerződéssel?
Az elején érdemes leszögezni, hogy a szóbeli szerződés is szerződés.
Sok esetben még csak nem is tekinthetünk rá úgy, hogy kevesebbet érne, mint az írásbeli szerződés legegyszerűbb formája. Bár az írásbeli szerződések sem mind egyenértékűek (erről később egy külön cikkben még többet is elárulok).
Akkor mi a gond a szóbeli szerződéssel?
A kulcs a bizonyíthatóságban rejlik.
Még csak nem is kell arra gondolni, hogy a felek között elmérgesedő helyzet végül perhez vezet. Nézeteltérések e nélkül is lehetnek, amit így vagy úgy, de meg kell oldani. Ilyen helyzetekben is fontos, hogy miből is indulunk ki.
A fő gond a szóbeli szerződésekkel az, hogy nem tudjuk az időt egy képzeletbeli képernyőn visszatekerni és újra lejátszani, hogy pontosan mi is hangzott el.
A múltra mindenki a saját nézőpontjából emlékszik vagy nem emlékszik. Nincs ott valami, amit elő lehetne húzni, hogy itt van, ezt írtuk le. Ez igencsak megnehezíti, hogy megoldás szülessen, mert mindenki könnyebben gondolja azt, hogy neki van igaza. Ez nem csak a becsületességen múlik. Egyszerűen az emlékeink különbözőek, mert sem a szóbeli szerződés megkötésekor, sem a későbbi vitás helyzetben nem tudunk teljesen a másik bőrébe bújni. Nem ismerjük maradéktalanul a másik gondolatait, szándékait, indítékait. Márpedig ezek mind befolyásolják a későbbi emlékeket (akár akarjuk, akár nem).
Nézzük a gyakorlati oldalt: miért jobb az írásbeli szerződés?
Az élet nem egy élőszereplős kimerevített kép. Mindig minden változik. Bármilyen szerződéses kapcsolatban változhatnak a felek érdekei, a körülmények. Ezek nézeteltéréshez vezethetnek. Ahhoz, hogy ezen átlendüljünk, megoldjuk, kell egy biztos pont, amihez vissza tudunk nyúlni, amihez viszonyítani lehet.
Az írásbeli szerződésben rögzítve van egy olyan állapot, amiben a felek valamikor megállapodtak, amiben egyetértettek. Ez az alap feltevés, amiből kiindulhatunk.
Ez sincs kőbe vésve, és előfordulhatnak olyan esetek, amikor az írásba foglalt szerződés is megtámadható vagy semmis. Mégis ez az egyik legjobb kiinduló pont.
A bizonyítás eszközei
Ha egy vita odáig fajul, hogy bíróság elé kerül, akkor a peres feleknek bizonyítaniuk kell az álláspontjukat. A bíróság a bizonyítékok alapján fog döntést hozni.
„A bizonyítás történhet különösen tanúbizonyítás, szakértői bizonyítás, okirati bizonyítás és szemle útján. A bíróság bármilyen olyan egyéb bizonyítást is foganatosíthat, amely a perben jelentős tények megállapítására alkalmas, ha ez a jogvita eldöntése szempontjából célszerűnek mutatkozik.” – tudhatjuk meg a Polgári Perrendtartásból, ami a polgári peres eljárások szabályait rögzíti.
Bizonyítani az alábbi eszközökkel lehet:
„A bizonyítási eszköznek alkalmasnak kell lennie arra, hogy igénybevételével a bíróság a perben jelentős tények megállapításához felhasználható, a mérlegelés során figyelembe vehető bizonyítékhoz juthasson.”
A lényeg az alkalmasság, vagyis, hogy az adott eszközzel valóban lehet-e igazolni az adott állítást.
Ha szóban kötünk szerződést, akkor a saját helyzetünket nehezítjük meg, hiszen a bizonyítási eszközeink tárháza beszűkül. Lehet, hogy lesz egy tanú, aki majd elmondja, hogy mi történt…DE, itt jön a képbe, amire már fentebb is utaltam. A tanú azt tudja majd elmondani, amire ő emlékszik, amiről neki tudomása van.
Lehet, hogy amit a tanú elmond, az nem vág teljesen egybe azzal, ami tényleg történt?
Lehet. A tanú nem az egyik vagy másik fél helyzetéből látta, hallotta, értékelte az eseményeket. A tanú egy harmadik, a saját nézőpontjából látott, hallott és vonta le a következtetéseit. És csak erre tud – jó esetben – visszaemlékezni.
Mi történik, ha nem írásban kötjük meg a szerződésünket?
Erőteljesen kisarkítva mondhatjuk, hogy egyfajta szerencsejátékot játszunk. Mert később, amikor szükségünk lehet rá, nem tudjuk majd kellően befolyásolni, hogyan is dől el a végén a kérdés.
Csak a perben fontos a bizonyítás?
Ne gondoljuk, hogy a bizonyításnak csak egy perben van jelentősége. Már jóval a per előtt szerephez jut, hogy mi is van a tarsolyunkban. Egy írásba foglalt szerződés esetén már maga a hosszú ideig tartó és igen sokba kerülő per is megelőzhető csak azzal, ha a ténylegesen írásba foglalt feltételekre ismét ránéznek a felek. Hiszen, ami ott áll leírva, azt mindig nehezebb vitatni, mint azt, ami csak valamikor elhangzott.
A becsületes emberek nem tartanak attól, ha a szóban elhangzott megállapodást írásban is rögzíteni akarjuk. Ez mindkét fél érdeke.
dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd
Érthető Jog
A legutóbbi kivitelezési fázisban több mint kétezer köbméter beton került az 5. blokki nukleáris sziget épületeinek alaplemezébe – számolt be a paks2.hu.