Mi lehet rejtett hiba egy ingatlannál?

2019. 08. 22., 13:31

Használt lakás, ház vásárlása során mindenki tart attól, hogy mi derül ki később. Potyog a csempe? Púposodik a parketta? Lyukas a tető? Mi az, ami rejtett hiba? Ki felelős érte, kinek kell fizetni a javítást, cserét? Mit mond erről a Kúria? Milyen iránymutatást adott ki a vitás ügyek rendezéséhez? A kérdésekre dr. Kocsis Ildikó ügyvéd válaszol.

A legfontosabb tudnivalókat az Érthető Jog blogon„A használt ingatlanok rejtett hibái: mi jogos és mi nem?” címmel megjelent cikkében dr. Kocsis Ildikó ügyvéd foglalta össze.

Elvi bírósági határozat: mi ez és kötelező-e mindenkire?

Ahhoz, hogy értsük, miért fontos tudnunk, hogy a Kúria, azaz a legfőbb bíróság mit is mond a kérdésben, érdemes megismernünk az elvi bírósági határozat fogalmát.

Hazánkban jogszabályok határozzák meg, hogy egy-egy ügyben mit kell figyelembe venni, mit kell követni. Ezzel ellentétes például az Amerikai Egyesült Államok jogrendszere, ahol a korábbi bírósági döntéseknek, úgynevezett precedenseknek sokkal nagyobb szerep jut. (A precedens jelentése előzetes, irányadó eset.) Visszatérve a hazai földre...

Szembe kellett nézni azzal, hogy egy-egy jogszabályt nem mindenki egyformán értelmez. Vagyis ugyanabban az ügyben előfordulhat, hogy két különböző bíróság eltérő döntésre jut. Ez pedig nyilvánvalóan bizonytalansághoz vezet, ami senkinek sem jó.

Bár nálunk nincs precedens jog, mégis szükséges, hogy a fontos kérdésekben legyen egységes iránymutatás. Ezért a Kúria jogosult a jog egységesítése érdekében például úgynevezett elvi bírósági határozatokat (rövidítve: EBH) hozni.

Az elvi bírósági határozatok egy konkrét ügy kapcsán adnak iránymutatást, hogyan értelmezzük az érintett törvényi előírást.

Az elvi bírósági határozatokat minden bíróságnak figyelembe kell vennie. Ha nem tenné és az ügy a Kúria elé kerülne, nyilvánvalóan az elvi bírósági határozat alapján születne meg a végső döntés. Bár egy elvi bírósági határozat nem egyenlő a törvénnyel, gyakorlati oldalról megközelítve egyértelműen mondhatjuk, hogy a benne foglaltakat érdemes követnünk, ha el akarunk dönteni egy kérdést.

A rejtett hibák vitás kérdései

A használt ingatlanok adásvétele során nem egyszer merült már fel probléma. A vevő beköltözött és kiderült, hogy a fűtési rendszer nem működik, a tető beázik, a kémény egy kisebb széltől is ledőlt, egészen odáig, hogy a parketta felpúposodott, a fürdőben leesett a csempe a falról és még hosszan lehetne sorolni. A kérdés ilyen esetekben, hogy ki a felelős. Rejtett volt a hiba?

A használt ingatlanok vásárlása során is a Polgári Törvénykönyv hibás teljesítésre vonatkozó rendelkezéseit kell figyelembe venni. Ez adja meg a választ arra kérdésre, hogy ki a felelős.

A törvény szerint az eladó hibásan teljesít, vagyis az eladó felel, ha az adásvételkor az ingatlan nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. DE... és itt jön a kivétel! Akkor, ha a vevő a szerződés megkötésekor ismerte a hibát, vagy azt ismernie kellett, már nem felel az eladó, vagyis nem lesz hibás a teljesítése.

Ez elég egyértelműnek tűnik. Hol itt a kérdés, amivel a Kúriának foglalkoznia kellett?

Mikor nem rejtett a hiba, hanem ismert?

A Kúria egy elvi bírósági határozatban adott támpontot a válaszhoz. Kimondta ugyanis, hogy „az ismert hibák körébe azok a hibák tartoznak, amelyekről a jogosultnak a szerződéskötéskor ténylegesen tudomása volt”.

Vagyis, ha a vevő tudott arról, hogy a fürdő fala vizesedik, mert az eladó elmondta, megmutatta, vagy egyértelműen látható volt, akkor az eladó nem felel ezért a hibáért. A vevő ugyanis számolt, illetve számolnia kellett azzal, hogy a vizesedő fal a későbbiekben okoz majd problémákat.

Mikor mondhatjuk, hogy a vevőnek ismernie kellett a hibát? Mikor volt egy hiba felismerhető?

Erre is találunk iránymutatást a Kúria határozatában. Ezt elég részletesen megvizsgálta a taláros testület és úgy döntött, hogy a hiba az alábbi esetekben minősül felismerhetőnek:

  • Nyílt hibák: amikor a hiba egyszerű észleléssel is megállapítható. Például a járólap el van törve, a fal meg van repedve.
  • Azok a hibák, amelyeket a vevőnek az eladó tájékoztatása, a szerződéskötés körülményei, illetőleg a dolog életkora, állapota és használtsági foka alapján egyébként számításba kell vennie. Vagyis egy 100 éves épületnél számítani kell rá, hogy az eredeti tetővel előbb-utóbb gond lesz, vagy a régi villanyvezetékek már nem bírják a mai kor igényei szerinti terhelést.
  • Azok a hibák, amelyek fennállása, illetve jelentkezése a ténylegesen ismert, illetve a nyílt hibákra tekintettel a szerződéskötéskor alappal feltételezhető, előrelátható. Például, ha a nyílt hiba az, hogy a kémény ferde, akkor bizony számítani lehet rá, hogy előbb-utóbb le is fog dőlni. De ilyen az is, ha a fürdő fala vizesedik, és emiatt a csempe később lepotyog. Ez is feltételezhető, előrelátható a vevő részéről.

Fontos, hogy egy ingatlan adásvétel során legyünk körültekintők és őszinték, akár eladók, akár vevők vagyunk. Amikor milliókat költünk egy ingatlanra, nem érdemes a szerződés elkészítésén néhány tízezret spórolni. Sokkal fontosabb, hogy az valóban körültekintően készüljön el. Az adásvételi szerződés megfelelő elkészítése mindkét fél érdeke. Ez ugyanis később még busásan megtérülhet.

 

dr. Kocsis Ildikó ügyvéd
Érthető Jog

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2022. 09. 19., 10:49
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége és a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége szervezésében 2022. szeptember elején Budapesten tanácskozott a genfi székhelyű Munkaadók Nemzetközi Szövetségének Európai és Közép-Ázsia csoportja. A konferencián, amelyre 35 országból érkeztek küldöttek, a VOSZ-t dr. Kovács Patrik és Barabás Tamás társelnökök, valamint Varga Julianna nemzetközi és oktatási igazgató képviselte, aki egyben az esemény egyik szervezője is volt. A rendezvényről őt kérdeztük.
2022-09-23 19:23:00
A Központi Nyomozó Főügyészség a külföldi hivatalos személy vonatkozásában üzletszerűen elkövetett befolyással üzérkedés bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban lévő nyomozása során őrizetbe vett gyanúsított letartóztatását indítványozta.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2022. 09. 23., 12:05
epizód: 2022 / 9   |   hossz: 18:38
Milyen a gazdaság, a vállalkozások helyzete Covid után, a háború és az energiaválság árnyékában? Mekkora sokkokat okozott az elmúlt pár év? Nyílnak-e kivezető utak az európai és a magyar gazdaság előtt? Hogyan segítheti a kilábalást az államilag támogatott Széchenyi Hitel MAX program? A kérdésekre Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója válaszol.
2022. 07. 26., 10:30
epizód: 2022 / 8   |   hossz: 20:30
Milyen új utakat nyitott az internet a csalók előtt? Hogyan azonosíthatjuk vállalkozóként az átverési kísérleteket? Mikor kell szakértőhöz, esetleg egyenesen a rendőrséghez fordulnunk? És mitől menthet meg bennünket egy kis önképzés? Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd olyan céges csalásokra is felhívja a figyelmet, amelyek még a hozzáértők előtt sem feltétlenül nyilvánvalóak.
2022. 06. 26., 09:15
epizód: 2022 / 7   |   hossz: 21:02
Milyen volt a Hannoveri Technológiai Kiállítás és Vásár a Covid után, de háborús időben? Hol tart az ipar 4.0 napjainkban, melyek a digitalizáció legfontosabb új irányai? Mit jelent a virtuális üzembe helyezés? Hogyan hat az automatizálás a munkaerő-piacra? Hogyan szimulálható a Marsra szállás? Mit jelent Európa egyik legnagyobb ipavállalatának, hogy kivonul az orosz piacról, ahol 1851 óta jelen volt? A kérdésekre Jeránek Tamás, a Siemens Zrt. vezérigazgatója válaszol.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS