Melyek az operatív lízing legfontosabb tudnivalói?

2022. 12. 28., 12:17

Különböző munkaeszközök, járművek tartós használatára és adott esetben tulajdonjogának megszerzésére népszerű jogi eszköz a lízingszerződés. A lízingszerződés egyik sajátos és elterjedt típusa az ún. operatív lízing, más néven tartós bérlet. Ez jelentősen különbözik a lízing másik típusától, a pénzügyi lízingtől. Az operatív lízinggel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

A lízingről általában

A lízingszerződés egy olyan szerződés, amelynek alapján a lízingbeadó a tulajdonában lévő lízingtárgyat meghatározott időre a lízingbevevő használatába adja. A lízingbevevő ezért köteles díjat fizetni. A lízingtárgy valamely dolog (pl. berendezés, jármű, ingatlan) vagy esetleg jog lehet.

A lízingszerződések esetén a lízingbeadó abból a célból szerzi meg a lízingtárgy tulajdonjogát, hogy azt használatba (lízingbe) adja.

A lízingszerződéseknek két fő típusát szokás megkülönböztetni: a pénzügyi lízinget és az operatív lízinget vagy más néven tartós bérletet. A pénzügyi lízingszerződést a Polgári Törvénykönyv külön szerződéstípusként szabályozza. Az operatív lízing azonban önálló szerződésként nem szerepel a törvényben.

Az operatív lízing alapvető jellemzői

Az operatív lízing a lízingtárgy lízingbevevő általi tartós használatára irányul, anélkül, hogy a futamidő végén a lízingtárgy tulajdonjogát a lízingbevevő megszerezné.

Ekkor tehát nem a berendezés vagy eszköz tulajdonjogának megszerzésén van a hangsúly. A lízingbevevő nem a tulajdonjog megszerzése célból köti meg a szerződést, hanem azért, hogy a lízingtárgyat hosszabb időre használatba vehesse. A lízing futamidejének lejártakor a lízingtárgyat vissza kell adni a lízingbevevőnek. Ezért nevezik az operatív lízinget tartós bérletnek is.

Az operatív lízingnél kizárt, hogy a futamidő lejártával a lízingbeadó a lízingbevevőnek adja el a lízingtárgyat vagy más módon átruházza a lízingbevevőre a tulajdonjogot. Arra a felek megállapodásától függően lehet lehetőség, hogy a lízingbevevő kijelölhesse azt a harmadik személy vevőt, aki jogosulttá válik a lízingtárgy megvásárlására.

Ez a lízing rendszerint akkor megfelelő megoldás a lízingbevevőnek, ha tartósan van szüksége arra, hogy a lízingtárgyat használhassa, de a tulajdonjogra nincs szüksége. Például, ha egy vállalkozásnak meghatározott munka elvégéséhez van szüksége hosszabb időre egy berendezésre, de a munka végeztével már nem kell neki az eszköz.

Mivel jogi nézőpontból a bérleti szerződéstől nem különíthető el élesen, így az operatív lízingszerződésnek nincs önálló jogi szabályozása. Az operatív lízingre a bérleti szerződés szabályait kell alkalmazni.

Az operatív lízing pénzügyi oldala  

Pénzügyi oldalról az operatív lízing fő jellemzője, hogy a lízingtárgy a futamidő alatt a lízingbeadó könyveiben jelenik meg, a lízingbevevő könyveiben nem szerepel.

Operatív lízing estén a lízingbevevő a bérleti díj (lízingdíj) nettó részét számolhatja el költségként. Az áfa-részét pedig az irányadó adózási, számviteli előírások szerint levonhatja vagy visszaigényelheti.

A lízingtárgy karbantartásának, szervizelésének költségei és a biztosítási költségek operatív lízing esetén rendszerint a lízingbeadót terhelik. Ezek a költségek jellemzően a lízingdíjba épülnek be.

 

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS