Ha az örökhagyónak nincs gyermeke vagy más leszármazója, abban az esetben sor kerülhet az ági öröklés szabályainak alkalmazására. Ilyen esetben az ági vagyonnak minősülő vagyontárgyak tekintetében a törvényes öröklés általános szabályaitól eltérő öröklési rend érvényesül. Mi minősül ági vagyonnak? Ki és milyen esetben örökölheti az ági vagyont? A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.
Öröklés esetén ági vagyonnak nevezzük mindazokat a vagyontárgyakat, amelyeket az örökhagyó valamelyik felmenőjétől örökölt vagy amelyet a felmenőjétől ajándékozás útján szerzett. Ide tartoznak például az örökhagyó által a szülőjétől örökölt vagy ajándékba kapott ingatlanok és ingóságok.
Ugyancsak ági vagyonnak számít az olyan vagyontárgy, amelyet az örökhagyó a testvérétől vagy a testvér leszármazójától örökölt vagy ajándékba kapott, ha ő korábban az örökhagyóval közös felmenőjétől örökölte vagy ajándékba kapta. Tehát a testvértől (vagy leszármazójától) örökölt vagy ajándékba kapott vagyontárgy csak akkor ági vagyon, ha ezt a vagyontárgyat a testvér maga is az örökhagyóval közös felmenőjétől kapta ajándékba vagy örökölte. Például, ha az édesapjuk halála után két testvér örökölte az édesapa ingatlanát, majd ezt követően az egyik testvér is meghal, akkor a szülőtől örökölt ingatlan a még élő testvér szempontjából ági vagyonnak számít.
Nem számít ági vagyonnak a szokásos mértékű ajándék. Annak eldöntése, hogy mi a szokásos mértékű ajándék, mindig mérlegelés kérdése. Ennek során figyelembe kell venni az ajándék értékét, a felek vagyoni helyzetét és kapcsolatát, a családban fennálló szokásokat, és az ajándékozás körülményeit (milyen alkalomból történt, milyen cél vezette az ajándékozót).
Nem lehet ági vagyon az olyan vagyontárgy, amely az örökhagyó halálakor már nincs meg, tehát nincs az örökhagyó tulajdonában. Például, ha az örökhagyó a szülőjétől örökölt vagyontárgyat elajándékozta, akkor már nem eshet ági öröklés alá.
Ági vagyonnak számít viszont, ha a vagyontárgy az örökhagyó halálakor már nincs meg, de a vagyontárgy helyébe lépett vagy az értékén vásárolt vagyontárgy viszont megvan. Ha például az örökhagyó a szülőjétől örökölt ingatlant eladta és az árán másik ingatlant vásárolt, akkor ez utóbbi ingatlan ági vagyon lesz.
A szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgyak abban az esetben nem számítanak ági vagyonnak, ha azokat az örökhagyó házastársa örököli. Ebben az esetben ági öröklési igényt nem lehet támasztani a házastárssal szemben a szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgyakra.
– Az ági öröklés szabályainak alkalmazása csak akkor jöhet szóba, ha nem az örökhagyó leszármazója a törvényes örökös. Ha az örökhagyó utáni öröklés végintézkedés alapján történik, akkor ági öröklésről csak olyan vagyontárgyak tekintetében lehet szó, amelyekre a végintézkedés nem terjed ki.
– A másik feltétel, hogy az örökhagyó törvényes örököse ne a leszármazója (pl. gyermeke, unokája) legyen. Ilyen eset, ha az örökhagyónak nincs leszármazója vagy nem örökölhet (pl. elhunyt vagy érdemtelen az öröklésre).
Az ági öröklés általános szabálya, hogy az ági vagyon arra az ágra száll vissza, ahonnan eredt, de csak addig a fokig, ahonnan eredt. Ez azt jelenti, hogy az örökhagyó szülője örökli azokat a vagyontárgyakat, amelyek róla vagy felmenőjéről hárultak az örökhagyóra. A kieső szülő helyén az ő leszármazói örökölnek a törvényes öröklés általános szabályai szerint. Például: ha leszármazók hiányában a házastárs a törvényes örökös, akkor az örökhagyó szülője örökli azt az ingatlant, amelyet ő ajándékozott az örökhagyónak. Ha a szülő kiesett az öröklésből akkor az ági vagyon az ő leszármazóját illeti, pl. az örökhagyó testvérét.
Ha az ági öröklésre jogosult szülő és annak leszármazója is kiesett az öröklésből, akkor az ági vagyont a nagyszülő örökli, feltéve, hogy a vagyontárgy róla vagy felmenőjéről hárult az örökhagyóra. Például a nagyszülőtől örökölte az örökhagyó. Ha a nagyszülő is kiesett, akkor az örökhagyó távolabbi felmenője az ági örökös. Ám ennek is az a feltétele, hogy a vagyontárgy róla vagy felmenőjéről hárult az örökhagyóra.
Ha ági örökös nincs, akkor az ági vagyontárgy öröklésére a törvényes öröklés általános szabályai vonatkoznak.
Az ági vagyontárgyat az ági örökös természetben örökli. Az ági vagyontárgy értékének pénzbeli kiegyenlítését a bíróság akkor rendelheti el, ha a természetben való öröklés nem lehetséges vagy célszerűtlen. Természetesen az örökösöknek is van lehetőségük peren kívüli egyezséget kötni a vagyontárgy értékének pénzbeli kiegyenlítésére.
A Polgári Törvénykönyv a házastárs öröklése kapcsán szakított a korábbi szabályozással. A korábbi előírás a túlélő házastársnak a hagyatéki vagyon egészére holtig tartó haszonélvezeti jogot biztosított. Az ági öröklés tekintetében azonban a törvény fenntartotta a korábbi szabályokat. Így aházastársat az ági vagyonon holtig tartó haszonélvezeti jog illeti meg.
Az ági vagyonon fennálló haszonélvezeti jog megváltását az ági örökös és a házastárs is bármikor igényelheti. Ennek korlátja, hogy az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon fennálló haszonélvezeti jog megváltása a házastárssal szemben nem igényelhető.
Megváltás esetén a házastársat az ági vagyon egyharmada illeti meg.
dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
A Fügefeszt szervezői szerint nem szezon van, hanem szezonok, a Balaton pedig egész évben tartogat olyan izgalmakat, amiért érdemes a tó partján kikötni.
Instabilnak minősítette a zaporizzsjai atomerőműnél kialakult helyzetet Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatója, miután szeptember 4-én felkereste a létesítményt, ugyanakkor kifejezte reményét, hogy előrelépés történik az erőmű biztonságának szavatolása terén.