A leltárhiányért való felelősség alapvető, de nem egyedüli feltétele a leltárfelelősségi. Milyen további feltételek szükségesek ahhoz, hogy a munkavállaló leltárfelelőssége megállapítható legyen? A kérdésre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.
A leltárfelelősség a munkavállaló sajátos megőrzési felelősségéhez kapcsolódik, amely csak meghatározott feltételek esetén áll fenn.
A munkavállaló e felelőssége eltér a munkavállalói kártérítés általános szabályaitól. Fontos, hogy a leltárhiányért való felelősség feltételeinek fennállása esetén a munkavállaló vétkességére tekintet nélkül felel. Ezt azt jelenti, hogy akkor is felel a leltárhiányért, ha annak előidézésére az ő hibáján kívül került sor.
A leltárfelelősség abban is jelentősen különbözik a kártérítési felelősség általános szabályaitól, hogy e felelősségi formáról akkor lehet szó, ha a leltárhiány oka, az ezt előidéző magatartás nem ismert. Ellenkező esetben a hiányt előidéző személy felelős a kárért a kártérítés általános szabályai szerint.
A leltárfelelősség érvényesítésére a munkáltatónak az általánosnál rövidebb határideje van. A leltárhiánnyal kapcsolatos kártérítési igényét a leltárfelvétel befejezését követő 60 napos jogvesztő határidő alatt érvényesítheti.
Amennyiben büntetőeljárásra is sor került a leltárhiánnyal kapcsolatban, akkor a kártérítési igény érvényesítésének határideje 30 nap. E határidő a bíróság büntetőeljárást befejező jogerős vagy véglegessé vált határozatának, valamint az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozatának közlését követő napon kezdődik.
A leltárhiányért való felelősség alapvető, de nem egyetlen feltétele a leltárfelelősségi megállapodás megkötése.
A leltárfelelősség további feltétele, hogy a leltári készlet szabályosan kerüljön átadásra, ill. átvételre. Nem szabályosan átadott/átvett készletben keletkezett leltárhiányért a munkavállaló nem tartozhat leltárfelelősséggel. A leltárhiányt a leltározási rend szerint lebonyolított, a teljes leltári készletet érintő leltárfelvétel alapján kell megállapítani. Ennek elmaradása esetén nem kerülhet sor a felelősségre vonásra.
További feltétel, hogy a munkavállaló leltárhiányért csak akkor tartozik felelősséggel, ha legalább a leltáridőszak felében az adott munkahelyen végzett munkát.
Előfordulhat, hogy a készletet olyan munkavállaló is kezeli, aki a leltárhiányért nem felelős. Ebben az esetben a leltárfelelősségi megállapodással rendelkező dolgozó a leltárhiányért csak akkor felelős, ha írásban hozzájárult a másik munkavállaló adott munkakörben vagy munkahelyen történő foglalkoztatásához.
A leltárhiányért a felelősség feltételeinek fennállása esetén vétkességére tekintet nélkül felel a munkavállaló. Azaz akkor is felel a leltárhiányért, ha annak előidézésére az ő hibáján kívül került sor.
A leltári készletet állandóan egyedül kezelő munkavállaló a leltárhiány teljes összegéért felelős. A leltárfelelősségi megállapodásban ettől eltérően is lehet rendelkezni. Ha a készletet a leltárhiányért nem felelős munkavállaló is kezeli, akkor a leltárhiányért felelős dolgozó legfeljebb 6 havi távolléti díja mértékéig vonható felelősségre a hiányért.
Ha csoportos leltárfelelősségi megállapodás áll fenn, akkor a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a megállapodást kötött munkavállalók távolléti díjának 6 havi együttes összegét. A megállapodásban meghatározható a felelősség munkavállalók közötti megosztása. Ennek hiányában a munkavállalók távolléti díjuk arányában felelnek.
A felelősség vagy a kártérítés mértékének megállapításánál figyelembe kell venni az eset összes körülményeit. Különösen azokat, amelyek a munkavállaló felelősségére kihatnak, vagy amelyek a biztonságos és előírásszerű kezelést befolyásolhatták. E körben figyelembe kell venni különösen a biztonságos őrzésre vonatkozó munkáltatói kötelezettségek teljesítését, továbbá a munkavállaló esetleges távollétének tartamát.
dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
Története egyik legnagyobb szabású fejlesztését hajtották végre a CSABAcast Kft. könnyűfémöntödéjében, a csaknem nyolcvan éve működő Heves vármegyei üzem így már a tisztán elektromos hajtású járművek gyártásában is részt vehet, energetikai rendszere pedig a magyar piacon úttörő megoldással segíti a termelést.
2025 októberében kerül sor a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség Integrált Hatósági Felülvizsgálati Missziójára, amely a biztonsági szabványoknak való megfelelést fogja ellenőrizni.