Megállapodási szerződés: megállapodás, szerződés, egyik sem vagy mindkettő?

2020. 04. 24., 12:15

Többször találkoztam már azzal, hogy valaki megkérdezte: „Ez most megállapodás vagy szerződés?” Netalán még olyan is létezik, hogy megállapodási szerződés? Sokakban felmerülhet a kérdés, hogy melyik mit takar? Itt az ideje, hogy tisztán lássunk a megállapodások és szerződések sokaságában – írja d. Kocsis Ildikó ügyvéd.

Mi a szerződés?

A Polgári Törvénykönyv (rövidítve Ptk-nak hívjuk) tartalmazza a legtöbb szerződésre vonatkozó általános szabályt, a szerződési jog alapelveit. Azért fontos, hogy az általános szabályok találhatók itt, mert egyes szerződés típusokra vonatkozóan más jogszabályban is találhatunk előírásokat. Az alapok azonban a Ptk-ban vannak – kezdi az Érthető jog friss bejegyzését dr. Kocsis Ildikó ügyvéd.

A Polgári Törvénykönyv kimondja, hogy:

„A szerződés a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata, amelyből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére.”

Ez így igazán jogászi nyelven van. A részletesebb magyarázatot azonban megtalálhatod ebben a cikkben: Hogyan jöhet létre egy szerződés? - Úgyis, ahogy nem is gondolnád – 1. rész. Javaslom, hogy nézd meg, sokat segít, hogy valóban megértsd a szerződés lényegét.

Röviden a lényeg:

Szerződésről akkor beszélhetünk, ha azt mindkét fél akarja, és ez az akarat kölcsönös és egybehangzó. Vagyis mindkét felet köti a szerződés. Az, amit a felek akartak, egymással megegyezik, összhangban van.

Mit értünk megállapodás alatt?

A megállapodás különbözik a szerződéstől?

Vannak, akik úgy gondolják, hogy ami szóban hangzik el, az a megállapodás, amit pedig már le is írnak, az lesz a szerződés. Ez valóban így lenne?

Nos, ez nem így van. Valójában a megállapodás is ugyanolyan szerződés, mint, amit szerződésnek neveznek. Jogilag nincs köztük különbség. Nevezhetünk egy iratot megállapodásnak vagy szerződésnek is. Kétségtelen, hogy a szerződés elnevezés a gyakoribb.

Megállapodási szerződés: akkor ez most létezik vagy sem?

Miután láttuk, hogy a szerződés és a megállapodás valójában nem két különböző dolog, így már könnyű belátni azt is, hogy „megállapodási szerződés” külön nem létezik. Sőt nem is igen van értelme bármit is így hívni, hiszen ez olyan, mintha azt mondanánk, hogy „autó gépkocsivezető”, ahelyett, hogy autóvezető vagy gépkocsivezető.

Egy szerződésben a felek mindig megállapodnak valamiben, hiszen anélkül nem jöhet létre szerződés. Nem kell ezt külön hangsúlyozni azzal, hogy „megállapodási szerződés”-nek kereszteljük. Ettől még nem lesz erősebb az, amiben megegyeztek.

Egy szerződést hívhatunk például megbízási, munka, vállalkozási, kölcsön, adásvételi vagy ajándékozási szerződésnek, és még hosszan sorolhatnánk, attól függően, hogy milyen jogviszonyt hoz létre a felek között.

De minden szerződés közös jellemzője, hogy valamilyen megegyezést, más szóval megállapodást tartalmaz. A „megállapodási szerződés” elnevezésnek tehát nincs sok értelme.

Minek nevezzelek, avagy csak az elnevezés számít?

Fontos, hogy minek nevezünk egy szerződést?

Nincs döntő szerepe, hogy egy szerződésnek mi az elnevezése. Attól, mert egy szerződésnek például azt a címet adják, hogy „vállalkozási szerződés”, még nem biztos, hogy valójában annak is minősül. Miért?

A Ptk. egyik alaprendelkezése: „Az egyes szerződési feltételeket és nyilatkozatokat a szerződés egészével összhangban kell értelmezni.”

Vagyis az dönti el, hogy milyen jogi kapcsolat van a felek között, hogy mi a szerződés tartalma, célja, milyen nyilatkozatokat tettek a felek stb. Ezeket a szerződés egészével összhangban kell értelmezni.

Ha tehát a szerződés egészét tekintve nem vállalkozási, hanem megbízási jogviszony jött létre a felek között, akkor hiába szerepel a papír legtetején, hogy vállalkozási szerződés, önmagában a címe miatt nem mondhatjuk, hogy a felek között valóban az jött volna létre.

 

dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd
Érthető Jog

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2022. 06. 26., 09:15
epizód: 2022 / 7   |   hossz: 21:02
Milyen volt a Hannoveri Technológiai Kiállítás és Vásár a Covid után, de háborús időben? Hol tart az ipar 4.0 napjainkban, melyek a digitalizáció legfontosabb új irányai? Mit jelent a virtuális üzembe helyezés? Hogyan hat az automatizálás a munkaerőpiacra? Hogyan szimulálható a Marsra szállás? Mit jelent Európa egyik legnagyobb ipavállalatának, hogy kivonul az orosz piacról, ahol 1851 óta jelen volt? A kérdésekre Jeránek Tamás, a Siemens Magyarország Zrt. elnök-vezérigazgatója válaszol.
2022. 06. 13., 06:35
epizód: 2022 / 6   |   hossz: 19:01
A kamerás megfigyelés csak „célhoz kötött” lehet, de a célok meghatározásakor is körültekintően kell eljárni – hívja fel a figyelmet dr. Szabó Gergely ügyvéd. A Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda irodavezető partnerét a munkavállalók megfigyelésére, a kamerák elhelyezésére vonatkozó szabályokról, az élőképekre vonatkozó speciális előírásokról és a technika fejlődés nyújtotta lehetőségek jogi korlátairól kérdeztük.
2022. 05. 30., 12:00
epizód: 2022 / 5   |   hossz: 21:41
Mi vár a vendéglátóiparra a Covid-járvány végén és az ukrajnai háború közben? Miként lesznek a konkurensekből partnerek? Miért a 3. év a legkritikusabb az ágazatban? Hogyan lehet visszacsábítani a pályaelhagyókat? Hány főnök tud kiszabadulni a napi rutinból a hetenkénti feladatmegbeszélésre a csapattal? Bánhalmi Kata, a több ezer tagot számláló Piqniq Budapest szakmai szervezet társalapítója válaszol a kérdésekre.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS