Megállapodási szerződés: megállapodás, szerződés, egyik sem vagy mindkettő?

2020. 04. 24., 12:15

Többször találkoztam már azzal, hogy valaki megkérdezte: „Ez most megállapodás vagy szerződés?” Netalán még olyan is létezik, hogy megállapodási szerződés? Sokakban felmerülhet a kérdés, hogy melyik mit takar? Itt az ideje, hogy tisztán lássunk a megállapodások és szerződések sokaságában – írja d. Kocsis Ildikó ügyvéd.

Mi a szerződés?

A Polgári Törvénykönyv (rövidítve Ptk-nak hívjuk) tartalmazza a legtöbb szerződésre vonatkozó általános szabályt, a szerződési jog alapelveit. Azért fontos, hogy az általános szabályok találhatók itt, mert egyes szerződés típusokra vonatkozóan más jogszabályban is találhatunk előírásokat. Az alapok azonban a Ptk-ban vannak – kezdi az Érthető jog friss bejegyzését dr. Kocsis Ildikó ügyvéd.

A Polgári Törvénykönyv kimondja, hogy:

„A szerződés a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata, amelyből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére.”

Ez így igazán jogászi nyelven van. A részletesebb magyarázatot azonban megtalálhatod ebben a cikkben: Hogyan jöhet létre egy szerződés? - Úgyis, ahogy nem is gondolnád – 1. rész. Javaslom, hogy nézd meg, sokat segít, hogy valóban megértsd a szerződés lényegét.

Röviden a lényeg:

Szerződésről akkor beszélhetünk, ha azt mindkét fél akarja, és ez az akarat kölcsönös és egybehangzó. Vagyis mindkét felet köti a szerződés. Az, amit a felek akartak, egymással megegyezik, összhangban van.

Mit értünk megállapodás alatt?

A megállapodás különbözik a szerződéstől?

Vannak, akik úgy gondolják, hogy ami szóban hangzik el, az a megállapodás, amit pedig már le is írnak, az lesz a szerződés. Ez valóban így lenne?

Nos, ez nem így van. Valójában a megállapodás is ugyanolyan szerződés, mint, amit szerződésnek neveznek. Jogilag nincs köztük különbség. Nevezhetünk egy iratot megállapodásnak vagy szerződésnek is. Kétségtelen, hogy a szerződés elnevezés a gyakoribb.

Megállapodási szerződés: akkor ez most létezik vagy sem?

Miután láttuk, hogy a szerződés és a megállapodás valójában nem két különböző dolog, így már könnyű belátni azt is, hogy „megállapodási szerződés” külön nem létezik. Sőt nem is igen van értelme bármit is így hívni, hiszen ez olyan, mintha azt mondanánk, hogy „autó gépkocsivezető”, ahelyett, hogy autóvezető vagy gépkocsivezető.

Egy szerződésben a felek mindig megállapodnak valamiben, hiszen anélkül nem jöhet létre szerződés. Nem kell ezt külön hangsúlyozni azzal, hogy „megállapodási szerződés”-nek kereszteljük. Ettől még nem lesz erősebb az, amiben megegyeztek.

Egy szerződést hívhatunk például megbízási, munka, vállalkozási, kölcsön, adásvételi vagy ajándékozási szerződésnek, és még hosszan sorolhatnánk, attól függően, hogy milyen jogviszonyt hoz létre a felek között.

De minden szerződés közös jellemzője, hogy valamilyen megegyezést, más szóval megállapodást tartalmaz. A „megállapodási szerződés” elnevezésnek tehát nincs sok értelme.

Minek nevezzelek, avagy csak az elnevezés számít?

Fontos, hogy minek nevezünk egy szerződést?

Nincs döntő szerepe, hogy egy szerződésnek mi az elnevezése. Attól, mert egy szerződésnek például azt a címet adják, hogy „vállalkozási szerződés”, még nem biztos, hogy valójában annak is minősül. Miért?

A Ptk. egyik alaprendelkezése: „Az egyes szerződési feltételeket és nyilatkozatokat a szerződés egészével összhangban kell értelmezni.”

Vagyis az dönti el, hogy milyen jogi kapcsolat van a felek között, hogy mi a szerződés tartalma, célja, milyen nyilatkozatokat tettek a felek stb. Ezeket a szerződés egészével összhangban kell értelmezni.

Ha tehát a szerződés egészét tekintve nem vállalkozási, hanem megbízási jogviszony jött létre a felek között, akkor hiába szerepel a papír legtetején, hogy vállalkozási szerződés, önmagában a címe miatt nem mondhatjuk, hogy a felek között valóban az jött volna létre.

 

dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd
Érthető Jog

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 12. 18., 09:20
A banki hitelek jóváhagyása és folyósítása kritikus szerepet játszik egy vállalkozás életében, különösen akkor, amikor a gyorsaság kulcsfontosságú a piaci lehetőségek kihasználásában. Az MBH Bank legújabb vállalati hitelbírálati folyamata, az MBH Rapid jelentős változást hoz a finanszírozási piacon: lehetővé teszi a hitelösszegek akár öt munkanapon belüli folyósítását, ami értékes előnyt biztosíthat a vállalkozások számára.
2024. 12. 19., 11:45
A 8+1 pontos Demján Sándor Program keretében a korábbi 5 százalék helyett évi 3,5 százalékra csökkent a Széchenyi Kártya Program beruházási hiteleinek kamatát. Az intézkedés „felkorbácsolta a beruházási hitelek iránti keresletet” a hazai kkv-k körében – tájékoztatott a Nemzetgazdasági Minisztérium.
2024. 12. 18., 16:30
Bár ma még nem tudni, hogy milyen forgatókönyv szerint fagy be vagy zárul le a Magyarország szomszédságában zajló háború, a közelmúlt fegyveres konfliktusaiból kiindulva a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet összegyűjtötte azokat a szuverenitási kockázatokat, amelyek a Kárpát-medencére veszélyt jelenthetnek.
2024. 12. 18., 16:30
A tizenhárom éve tartó szíriai polgárháború november 27-től újra a világsajtó központi témája lett, amikor a Jaysh al-Izzah lázadócsoport támadást indított a Bassár el-Aszad vezette szír hadsereg ellen, december 7-én a nemzetközi sajtó pedig már arról adott hírt, hogy Aszad elnök valószínűleg elmenekült az országból.
2024-12-20 18:05:00
A K&H fenntarthatósági index legfrissebb adatai szerint a magyar vállalatok körében két kiemelt terület rajzolódik ki a fenntarthatósági törekvésekben: az energiafelhasználás csökkentése és a munkavállalók környezetbarát munkába járásának támogatása.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 12. 17., 10:35
epizód: 2024 / 24   |   hossz: 27:58
A 2025-ös évre vonatkozó adócsomag változásai minden vállalkozást érintenek, és komoly átalakulás küszöbén állnak a NAV digitális megoldásai is, amelyekben már szerepet kap a mesterséges intelligencia. Farkas Gábor, a PwC Magyarország adó- és jogi tanácsadási üzletágának vezetője részletesen beszélt a BizniszPlusznak az adórendszert érintő új szabályokról, az áfabevallások digitális jövőjéről és az adótanácsadás fejlődési irányairól. Ezek a nagyvállalatok és a kkv-k mellett a könyvelői és adótanácsadói szakmára is hatással lesznek, érdemes tehát meghallgatni a szakértő értékelését és tanácsait.
2024. 12. 04., 12:30
epizód: 2024 / 23   |   hossz: 20:22
A PwC Magyarország által, a Publicis Groupe Hungary megrendelésére készült kutatás szerint a Black Friday a korábbi 1–2 napról mára hosszabb kampányidőszakká nőtte ki magát. A vásárlók jelentős részét ennek ellenére nem befolyásolja az akciókkal teli esemény, az emberek egyre jobban hajlanak a tervezett vásárlásra, ahelyett, hogy hirtelen ingerek hatására költenének. Horváth Rita, a Publicis Groupe Hungary Chief Media Officere részletesen bemutatja, hogy mennyire elégedettek a vásárlók a promóciókkal, mennyire népszerűek a körükben a külföldi webshopok vagy éppen maga az online vásárlás, és hogy milyen körülmények miatt maradhatnak távol az év végi akcióktól.
A nyugdíjpénztárak vagyona nem várt mértékben gyarapodott az idén – jelezte az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ), amely szerint az öngondoskodók korábban egyetlen esztendő harmadik negyedében sem tettek félre olyan magas összeget egészségügyi és nyugdíjcélra, mint 2024-ben. Dr. Kravalik Gábor, az ÖPOSZ főtitkára ebben az epizódban vezeti le a kedvező tendencia okait, azt, hogy milyen motivációs tényezők vezettek a remek eredményhez, valamint azt is, hogy milyen módon és melyik korosztály pénzügyi tudatosságát lehetne még növelni.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS