Megállapodási szerződés: megállapodás, szerződés, egyik sem vagy mindkettő?

2020. 04. 24., 12:15

Többször találkoztam már azzal, hogy valaki megkérdezte: „Ez most megállapodás vagy szerződés?” Netalán még olyan is létezik, hogy megállapodási szerződés? Sokakban felmerülhet a kérdés, hogy melyik mit takar? Itt az ideje, hogy tisztán lássunk a megállapodások és szerződések sokaságában – írja d. Kocsis Ildikó ügyvéd.

Mi a szerződés?

A Polgári Törvénykönyv (rövidítve Ptk-nak hívjuk) tartalmazza a legtöbb szerződésre vonatkozó általános szabályt, a szerződési jog alapelveit. Azért fontos, hogy az általános szabályok találhatók itt, mert egyes szerződés típusokra vonatkozóan más jogszabályban is találhatunk előírásokat. Az alapok azonban a Ptk-ban vannak – kezdi az Érthető jog friss bejegyzését dr. Kocsis Ildikó ügyvéd.

A Polgári Törvénykönyv kimondja, hogy:

„A szerződés a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata, amelyből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére.”

Ez így igazán jogászi nyelven van. A részletesebb magyarázatot azonban megtalálhatod ebben a cikkben: Hogyan jöhet létre egy szerződés? - Úgyis, ahogy nem is gondolnád – 1. rész. Javaslom, hogy nézd meg, sokat segít, hogy valóban megértsd a szerződés lényegét.

Röviden a lényeg:

Szerződésről akkor beszélhetünk, ha azt mindkét fél akarja, és ez az akarat kölcsönös és egybehangzó. Vagyis mindkét felet köti a szerződés. Az, amit a felek akartak, egymással megegyezik, összhangban van.

Mit értünk megállapodás alatt?

A megállapodás különbözik a szerződéstől?

Vannak, akik úgy gondolják, hogy ami szóban hangzik el, az a megállapodás, amit pedig már le is írnak, az lesz a szerződés. Ez valóban így lenne?

Nos, ez nem így van. Valójában a megállapodás is ugyanolyan szerződés, mint, amit szerződésnek neveznek. Jogilag nincs köztük különbség. Nevezhetünk egy iratot megállapodásnak vagy szerződésnek is. Kétségtelen, hogy a szerződés elnevezés a gyakoribb.

Megállapodási szerződés: akkor ez most létezik vagy sem?

Miután láttuk, hogy a szerződés és a megállapodás valójában nem két különböző dolog, így már könnyű belátni azt is, hogy „megállapodási szerződés” külön nem létezik. Sőt nem is igen van értelme bármit is így hívni, hiszen ez olyan, mintha azt mondanánk, hogy „autó gépkocsivezető”, ahelyett, hogy autóvezető vagy gépkocsivezető.

Egy szerződésben a felek mindig megállapodnak valamiben, hiszen anélkül nem jöhet létre szerződés. Nem kell ezt külön hangsúlyozni azzal, hogy „megállapodási szerződés”-nek kereszteljük. Ettől még nem lesz erősebb az, amiben megegyeztek.

Egy szerződést hívhatunk például megbízási, munka, vállalkozási, kölcsön, adásvételi vagy ajándékozási szerződésnek, és még hosszan sorolhatnánk, attól függően, hogy milyen jogviszonyt hoz létre a felek között.

De minden szerződés közös jellemzője, hogy valamilyen megegyezést, más szóval megállapodást tartalmaz. A „megállapodási szerződés” elnevezésnek tehát nincs sok értelme.

Minek nevezzelek, avagy csak az elnevezés számít?

Fontos, hogy minek nevezünk egy szerződést?

Nincs döntő szerepe, hogy egy szerződésnek mi az elnevezése. Attól, mert egy szerződésnek például azt a címet adják, hogy „vállalkozási szerződés”, még nem biztos, hogy valójában annak is minősül. Miért?

A Ptk. egyik alaprendelkezése: „Az egyes szerződési feltételeket és nyilatkozatokat a szerződés egészével összhangban kell értelmezni.”

Vagyis az dönti el, hogy milyen jogi kapcsolat van a felek között, hogy mi a szerződés tartalma, célja, milyen nyilatkozatokat tettek a felek stb. Ezeket a szerződés egészével összhangban kell értelmezni.

Ha tehát a szerződés egészét tekintve nem vállalkozási, hanem megbízási jogviszony jött létre a felek között, akkor hiába szerepel a papír legtetején, hogy vállalkozási szerződés, önmagában a címe miatt nem mondhatjuk, hogy a felek között valóban az jött volna létre.

 

dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd
Érthető Jog

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS