A haszonélvezeti jog közismerten erős jogosultság, amely sok tekintetben a tulajdonoshoz hasonló helyzetbe hozza a haszonélvezőt. Azonban a haszonélvezet sem korlátlan. A haszonélvező nem tehet meg bármit. Melyek a haszonélvezeti jog legfontosabb korlátai? A kérdésre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.
A haszonélvezeti jog tartalma
A haszonélvezeti jog legalapvetőbb tartalma, hogy a haszonélvező jogosult a más tulajdonában álló dolog birtoklására, használatára, hasznosítására és hasznainak szedésére.
A haszonélvező tehát jogosult például arra, hogy a dolgot maga használja, de másnak is átengedheti a használatot akár ingyen, akár ellenérték fejében. Ezek a jogok általában a tulajdonost illetik meg, de haszonélvezet fennállása esetén e jogokat csak kivételes esetben gyakorolhatja, mert azok a haszonélvezőt illetik meg.
A haszonélvezeti jog nem szűnik meg akkor sem, ha a dolog tulajdonosa más személy lesz. A tulajdonosváltás esetén a haszonélvező joga változatlanul fennmarad.
A haszonélvezet rendszerint dolgokon áll fenn, gyakran ingatlanon, de nem kizárt, hogy ilyen jogot valamely jogosultságon vagy követelésen alapítsanak.
A dologgal való rendelkezés joga
A haszonélvezőt számos olyan jogosultság megilleti, amely haszonélvezet hiányában a tulajdonost illetné. Egy fontos jogosultság azonban a tulajdonosnál marad, ez pedig a dolog feletti rendelkezés joga.
A rendelkezési jog alatt elsősorban azt kell érteni, hogy a haszonélvezettel terhelt dolog tulajdonjoga felett továbbra is a tulajdonos rendelkezik. A tulajdonos a haszonélvezettel terhelt dolog tulajdonjogát más személyre átruházhatja (pl. eladhatja, elajándékozhatja, elcserélheti), amelyhez a haszonélvező hozzájárulása nem szükséges.
A tulajdonos jogosult arra is, hogy a dolgot a haszonélvezeti jogon felül is megterhelje a haszonélvező engedélye nélkül, például jelzálogjogot alapítson a dolgon. Azonban a haszonélvezet alapítását követően a dologra alapított további terhek rendszerint a haszonélvezeti jog fennállását már nem befolyásolják. Így például, ha a jelzálogjog jogosult által kezdeményezett végrehajtási eljárásban az ingatlant árverezik, akkor a jelzálogjogot megelőzően bejegyzett haszonélvezeti joggal terhelten kell árverezni az ingatlant. Tehát a haszonélvezet fenn fog maradni. Kivételt képez például, ha a haszonélvező is adóstárs volt a jelzálogjoggal biztosított kölcsönszerződésben vagy egyébként vállalta, hogy árverés esetén a haszonélvezete törlésre kerül.
A haszonélvezeti jog időbeli korlátai
A haszonélvezet joga nem ruházható át
A haszonélvezeti jog más személyre nem ruházható át. Tehát a haszonélvező nem adhatja el vagy ajándékozhatja el a haszonélvezeti jogát.
A haszonélvezőnek viszont joga van arra, hogy a haszonélvezeti jog részét képező birtoklás, használat és a hasznok szedése jogának gyakorlását más személynek átengedje, akár ingyenesen, akár ellenérték fejében. Ha a haszonélvező e jogok gyakorlását ellenérték fejében harmadik személynek engedné át, ezt akkor teheti meg, ha a tulajdonos azonos feltételek mellett nem tart igényt a birtoklásra, használatra, illetve a hasznok szedésére. Tehát a tulajdonos ebben az esetben a harmadik személyt megelőzheti e jogok gyakorlásában.
Megilleti-e a haszonélvezet a haszonélvezet tárgyának gyarapodása?
A haszonélvezet terjedelme szempontjából a keletkezésének időpontja az irányadó. Arra terjed ki, ami a haszonélvezet létrejöttekor megvolt. Felmerül a kérdés, hogy amennyiben a dolog később gyarapodik, akkor a haszonélvezet kiterjed-e erre gyarapodásra is?
Fő szabály szerint, ha a haszonélvezet tárgya a keletkezést követően gyarapszik, akkor a növekményre nem terjed ki a haszonélvezet.
Ha például a haszonélvezettel terhelt ingatlanra ráépítenek vagy azt bővítik, a haszonélvezeti jog nem fog automatikusan kiterjedni a ráépítéssel, bővítéssel érintett ingatlanrészre és tulajdoni hányadra. Természetesen az érintettek ettől eltérően is megállapodhatnak.
Kiterjed viszont a haszonélvezeti jog arra a növekményre, amellyel a dolog a rendes gazdálkodás körében való hasznosítása folytán gyarapszik.
Erre példa lehet, hogy a haszonélvezeti jog kiterjed a föld hasznosítása körében termelt növényekre és terményre. Ugyanakkor nem terjed ki a földön utóbb felépített épületre, mivel az nem a föld rendes gazdálkodással való hasznosításából ered.
A birtoklás és használat korlátai
A haszonélvezőnek a dolog birtoklására, használatára, hasznosítására vonatkozó jogai sem korlátlanok.
A haszonélvező a jogait a rendes gazdálkodás szabályai szerint gyakorolhatja. A dolgot csak a rendeltetésének megfelelően használhatja. Nem jogosult a dolgot rongálni vagy a rendeltetését meg nem engedett módon megváltoztatni.
A dolog rendeltetésének megváltoztatásához, átalakításához rendszerint a tulajdonos hozzájárulása szükséges. Kivételt képez, ha a dolog gazdasági rendeltetésének fenntartása vagy eredeti formájában hagyása a rendes gazdálkodás követelményeivel ellentétes lenne.
Ha a haszonélvező a dolgot nem a rendeltetésének megfelelő módon használja vagy rongálja, illetve, ha rendeltetését meg nem engedett módon megváltoztatja, akkor a tulajdonos a haszonélvezőtől biztosítékot követelhet, ha a tiltakozása nem vezetett eredményre. Biztosítékot követelhet a tulajdonos akkor is, ha a haszonélvező a dolognak a haszonélvezet megszűntével való visszaadását egyéb módon veszélyezteti. Ha a haszonélvező nem ad megfelelő biztosítékot, a bíróság a tulajdonos kérelmére a haszonélvező jogainak gyakorlását a biztosíték adásáig felfüggesztheti.
dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
A Gourmet egy óriási szabadtéri sétálókóstoló, ahol elveszhetünk a legjobb fővárosi és vidéki éttermek kínálatában.
Az Európai Bizottság jóváhagyta a projekt kivitelezési és finanszírozási szerződését.