A tervezési szerződésekkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat a KBL Legal foglalta össze.
A vállalkozási típusú szerződések közös jellemzője, hogy a vállalkozó főkötelezettségét valamely tevékenységgel elérhető eredmény megvalósítása jelenti (eredménykötelem), a megrendelő pedig köteles átvenni a művet, és megfizetni a vállalkozói díjat. A szerződés létrejön a lényeges kérdésekben való megállapodással. E körben a szerződéses jogviszony lényeges tartalmát képezi a szolgáltatás tárgya (mennyiség, minőség), a vállalkozói díj összege, valamint a teljesítési határidő. A megrendelőt a teljesítés során széleskörű utasítási és ellenőrzési jogkör illeti meg. A megrendelő a díjat a vállalkozói teljesítést követően köteles megfizetni. Természetesen ettől a szabálytól a felek egyező akarattal eltérhetnek, és a szerződésben előleg fizetéséről, illetve a díj meghatározott részletekben és időpontokban való megfizetéséről is megállapodhatnak. A felek a vállalkozó készre-jelentését követően átadás-átvételi eljárást kötelesek lefolytatni, amelynek során megvizsgálják, hogy a teljesítés szerződésszerűen történt-e. Határidőben teljesít a vállalkozó, ha az átadás-átvétel a szerződésben előírt teljesítési határidőn belül megkezdődik. A szerződés megszüntetése körében fontos, hogy a megrendelő a szerződéstől a szerződés teljesítésének megkezdése előtt bármikor elállhat, ezt követően a teljesítésig a szerződést felmondhatja. Köteles azonban a vállalkozónak a díj arányos részét megfizetni és a szerződés megszüntetésével okozott kárt megtéríteni azzal, hogy a kártalanítás a vállalkozói díjat nem haladhatja meg.
A tervezési szerződés a vállalkozási szerződés egyik altípusa, így a fentebb ismertetett általános szabályok erre a szerződéstípusra is alkalmazandók. A Ptk. azonban ezeken kívül további különös szabályokat is meghatároz a tervezési szerződésre, az alábbiak szerint.
A törvény konkretizálja a vállalkozó főkötelezettségét, kimondva, hogy a tervező meghatározott tervezőmunka elvégzésére és a tervdokumentáció átadására köteles a szerződés alapján (pl. lakóház építésének, vagy éppen ipari termelésre használatos gép kialakításának megtervezése).
Garanciális szabályként rögzíti a Ptk., hogy a tervdokumentációnak műszakilag kivitelezhető, gazdaságos és célszerű megoldásokat kell tartalmaznia. Továbbá alkalmasnak kell lennie arra, hogy kielégítse a megrendelő felismerhető, a felhasználás céljából következő igényeit.
A tervezőt fokozott felelősség terheli a terv hibája miatt, illetve szavatolnia kell azért is, hogy harmadik személynek ne legyen olyan joga, amely a terv felhasználását akadályozza vagy korlátozza.
Fontos megemlíteni végül, hogy az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény külön formai követelményt támaszt a településtervezési szerződés és az építészeti-műszaki tervezési szerződés vonatkozásában, kiemelve, hogy azokat írásban kell megkötni.
Az információk tájékoztató jellegűek, nem minősülnek jogi tanácsadásnak. A jogalkalmazás kockázatát – beleértve az új jogszabályok alkalmazásából, az egységes gyakorlat hiányából, a hatósági eljárások elhúzódásából, kiszámíthatatlanságából eredő kockázatokat is – a felhasználó vállalja. A közzétett tartalom kapcsán javasolt ügyvéddel konzultálni a felhasználás előtt.
„A magyar beruházás nagyon előrehaladott, ugyanakkor rendkívül komplex. Sok mindent újra kell gondolnunk ebben a projektben, rengeteg megoldandó feladat van, hogy az előnyt, amire Magyarország szert tett, valódi hozzáadott értékké, profittá tudjuk kovácsolni.”
