Lépésről lépésre segíti a bankszektor a zöldülést

2022. 04. 08., 10:41

Napjaink gazdaságában egyre inkább megkerülhetetlenné válik az ESG célkitűzések figyelembevétele. Az Európai Unió jogalkotása, az ENSZ közelmúltban lezárult COP26 konferenciáján kialakított célkitűzéseket is figyelembe véve, sürgető feladatok elé állítják a piaci szereplőket a gazdaság valamennyi ágazatában. A fenntartható gazdaság felé történő átmenetnek a banki hitelügyleteket érintő egyes kihívásait Sári Attila, a DLA Piper Hungary finanszírozási, projektfejlesztési és restrukturálási csoportjának szenior ügyvédje foglalja össze.

Mára már egyértelmű, hogy az ESG szempontok a vállalkozások finanszírozásában nemcsak egy-egy speciális banki termék vagy projekttípus esetében merülnek fel, hanem egyre inkább az általános gyakorlat részei egy vállalkozás hitelképességének, hosszú távú működésének vizsgálata során.

A folyamathoz hozzájárul az EU zöld osztályozási rendszerét magában foglaló Taxonómia Rendelete, illetve az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2088 számú, a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről szóló rendelete (SFDR) alapján előírt egyes közzétételi kötelezettségek is, amelyek először a 2022. év vonatkozásában alkalmazandók a hatályuk alá tartozó pénzügyi intézményekre.

Egyúttal a bankok részvényesei felől is egyre nagyobb elvárás, hogy a bank a finanszírozási tevékenysége során demonstrálja elkötelezettségét a környezetvédelem és a pozitív társadalmi változások előmozdítása iránt.

A zöld átmenet, mint kockázati tényező

A napjaink gazdaságában megkerülhetetlenül fontos javakat előállító, de a széndioxid-kibocsátáshoz és egyéb környezetterheléshez egyelőre jelentős mértékben hozzájáruló vállalatok hosszabb távú üzleti kilátásait egyre inkább a fenntartható gazdaságra való átállás követelményei határozzák meg. Ugyanakkor az átállás nemcsak az érintett vállalkozásokkal szemben támaszt komoly elvárásokat, hanem az őket finanszírozó bankok nézőpontjából a hitelfelvevő vállalkozás kockázati profilját is egyre nagyobb mértékben befolyásolja.

A vállalatok számára a karbonszegény és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes gazdaságba való átmenet kockázatot jelent, amely megjelenhet például technológiai, politikai-szabályozási és piaci kockázat formájában is. A vállalkozás hitelképességének, pénzügyi modelljeinek, piaci helyzetének és üzleti kilátásainak vizsgálata során a bankoknak ezeket a kockázatokat is figyelembe kell venniük.

Számos vállalkozás hosszú távú üzleti kilátásait, stabilitását is veszélyeztetheti, ha nem tud megfelelni az átállással kapcsolatos kihívásoknak. Hosszabb futamidejű beruházási hitelek esetén az átállási kockázat érinti a beruházás megtérülésével, árbevétel-termelő képességével és az eszközértékek jövőbeli alakulásával kapcsolatos kilátásokat is. Egyúttal az átállási kockázatoknak a hitelezés során történő figyelembevétele vagy annak elmulasztása áttételesen magának a banknak a hitelminősítését is befolyásolhatja.

„Úgy látjuk, hogy a fenntartható gazdaságra való átállással kapcsolatos követelmények egyre hangsúlyosabban jelennek meg a banki hiteldöntések során, a finanszírozott vállalkozásnak a további fejlődését ezekhez a követelményekhez kell igazítania. A követelmények figyelmen kívül hagyása – az egyéb piaci kockázatok mellett – egyúttal azzal is jár, hogy a vállalkozás egyre nehezebben tud finanszírozást igénybe venni, amely a finanszírozási költségek alakulásában is megmutatkozik” – foglalta össze Sári Attila, a DLA Piper Hungary finanszírozási, projektfejlesztési és restrukturálási csoportjának szenior ügyvédje.

Zöld átmenet az egyes szektorokban

A fokozódó követelmények idővel a környezeti szempontból elavult technológiák finanszírozásának visszaszorulását eredményezhetik. Ugyanakkor számos szektorban az átmenet a gyors és radikális technológiaváltás helyett, sokkal inkább egy hosszabb távú folyamatként írható le. A jogalkotás és a hitelezési piac kénytelen figyelembe venni azt, hogy az átálláshoz szükséges technológiák jelenleg nem, vagy csak részlegesen állnak rendelkezésre.

Az energiaszektorban a fosszilis energiahordozók helyett egyre inkább előtérbe kerülnek a megújuló energiaforrások, de az átállás és a szükséges technológiák kifejlesztése fokozatosan történik. A légi szállításban egyelőre nincs elérhető és széleskörűen alkalmazható technológia a zéró vagy nagyon alacsony kibocsátás megvalósításához, ezért itt a reális cél egy jelenleg belátható időtávon inkább az energiahatékonyság fokozása, illetve a zöldebb üzemanyagok alkalmazása lehet.

A közúti közlekedésben is hosszabb távon, lépcsőzetesen kerülnek meghatározásra a széndioxid-kibocsátási határértékek. Az építőipar, vegyipar és mezőgazdaság esetében az átállás és a környezetterhelés csökkentése szintén hosszabb távú és jelentős technológiai fejlesztéseket igénylő feladatnak ígérkezik. Ez csak néhány példa, de hasonló jellegű kihívások mutatkoznak számos egyéb gazdasági szektorban is.

„Az átmenettel kapcsolatos, kihívásokkal járó feladatokat és technológiai korlátokat a finanszírozó bankokra érvényes követelményeket előíró jogalkotás is figyelembe vette. Így az EU Taxonómia Rendeletében megfogalmazott környezeti célokhoz való hozzájárulás egyik formája az átmenet támogatása. Ennek keretében olyan tevékenységek támogatásáról van szó, amelyek segítik az átállást, de még nem eredményezik a távlati célként kitűzött zöld technológiák teljes megvalósítását” – összegezte Sári Attila.

A Magyar Nemzeti Bank egy 2021-ben kelt ajánlásában szintén javasolja a hitelintézeteknek, hogy vegyék figyelembe üzleti tevékenységük során, hogy a Taxonómia Rendelet követelményei milyen következménnyel járnak, például a termékek, kitettségek és stratégiák szempontjából.

Az ajánlás javasolja az érzékeny gazdasági alágazatokra vonatkozó limitek csökkentését és kitettségek leépítését, és ezzel egyidejűleg a környezeti szempontból pozitív hozadékú tevékenységekre, szektorokra vonatkozó limitek növelését, és elvárásnak tekinti a környezeti szempontból fenntartható hitelkockázati politikát. Az ajánlás szintén hivatkozik azokra a tevékenységekre, amelyek hozzájárulnak a karbonsemleges átálláshoz, de egyelőre még nem működnek karbonsemleges módon, illetve más gazdasági tevékenységek átállását segítik.

A Magyar Nemzeti Bank által 2022 januárjában közzétett Zöld Kötvény Kibocsátási Útmutató szintén hivatkozik az EU Taxonómia Rendeletében megfogalmazott követelményekre.

A finanszírozó bankok oldaláról a fenntartható gazdaság felé történő átmenet nemcsak a hitelezett vállalkozásokra vonatkozó különféle követelmények előírását jelenti, hiszen a bankoknak a folyamat előmozdításához szükséges beruházások és fejlesztések finanszírozásában is kiemelkedő szerepük van.

Az átmenet finanszírozása segíti az érintett vállalatokat abban, hogy hosszú távú változásokat tudjanak megvalósítani egy zöldebb működés érdekében. Ezáltal a kockázatokon és egyre szigorúbb követelményeken kívül egyúttal potenciális üzleti lehetőségeket is jelent a hitelintézetek részére, és várhatóan további innovatív finanszírozási termékek és megoldások kialakítását fogja ösztönözni, beleértve egyes digitális technológiák alkalmazását is.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-03-04 15:10:44
Januárban nagyon felpörögtek a lakáshitelek, a babaváró támogatás viszont csúnyán visszaesett a megemelt hitelösszeg dacára. A személyi kölcsönök csúcsot döntöttek, a bankszámlák egyenlege viszont bezuhant. Egyre kisebb a különbség a lakossági hitel- és betétállomány között – derül ki a Bank360.hu elemzéséből.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS