Lengyelország kaput nyit a vagyonos magánszemélyek előtt

2021. 12. 14., 13:10

November közepén a Lengyel Köztársaság elnöke aláírta azt az adórendszert jelentősen módosító törvénycsomagot, mely többek között 2022. január 1-től letelepedési szempontból is vonzóvá teheti vagyonos magánszemélyek számára az országot. Az alkalmazott megoldás nem számít egyedinek - az Európai Unió más országai is rendelkeznek hasonló, a magántőke bevonzását elősegítő adórezsimmel, melyek célja, hogy tehetős magánszemélyeknek beköltözésük esetére meghatározott ideig kedvezőbb adózási lehetőségeket, vagy adómentességet biztosítsanak.

A novemberben elfogadott törvény több, a lengyel adórendszert alapjaiban is érintő módosítást tartalmaz, melyek célja elsősorban a lengyel adórendszer versenyképesebbé tétele, illetve a COVID-19 okozta gazdasági válság hatásainak enyhítése. Ezekkel a célokkal összecseng annak ösztönzése is, hogy a tőkeerős magánszemélyek tehetségüket, életvitelüket, üzleti érdekeltségeiket és mindezzel együtt adóügyi illetőségüket Lengyelországba helyezzék át.

A lengyel szabályozás alapján a magánszemélyeknek – bizonyos feltételek teljesítése mellett – lehetőségük van arra, hogy egy fix, 200 ezer lengyel zlotyinak (jelenleg ~7,8 millió forintnak) megfelelő összegű adót fizessenek az összes külföldről szerzett jövedelmük után, tekintet nélkül a jövedelem nagyságára.

„Szignifikáns külföldi (például tipikusan passzív, osztalék és kamat-) jövedelmek esetén ez oda is vezethet, hogy a jövedelmeket terhelő személyi jövedelemadó tényleges adókulcsa akár 10 vagy 5 százalék alá essen és egy „relatív” mentesség is elérhető legyen. A beköltözéshez kapcsolódó, 10 évre szóló adókedvezményt csak olyan személyek választhatják, akik a letelepedést megelőző 6 év közül legalább 5 évben nem rendelkeztek Lengyelországban adóilletőséggel – megelőzve ezzel is az adórezsim visszaélésszerű használatának lehetőségét” – mondta dr. Debreczeni Tamás, a Deloitte Private menedzsere.

A lengyel jogalkotók az új szabályozás bevezetéséhez ötleteket is meríthettek más, európai országok megoldásaiból: az ebből a szempontból tipikusan „felkapott” helynek számító Málta mellett Portugália és Olaszország is régóta igyekszik ösztönözni a tőkeerős magánszemélyek letelepedését.

Portugáliában már 2009-ben bevezették az úgynevezett NHR („non-habitual resident”) státuszt, aminek nyomán kedvezményes adókulccsal és bizonyos jövedelmek esetén adómenteséggel támogatják a vagyonos, valamint meghatározott munkát végző külföldi magánszemélyek beköltözését. Az NHR státuszt elnyerő személyek legtöbb külföldről származó passzív (tipikusan az osztalék és a kamat) jövedelme a státusz megszerzésétől számított 10 éven keresztül adómentessé tehető Portugáliában – természetesen az „adóparadicsomokból” származó jövedelmek kivételével.

Az Olaszországban érvényben lévő letelepedési adórezsim kicsit jobban hasonlít a lengyelek által alkalmazott megoldáshoz – a beköltöző magánszemélyek 100 ezer eurónyi egyösszegű átalányadó megfizetésével „kiválthatják” a külföldi jövedelmeiket főszabály szerint terhelő olasz adókat. Az olasz megoldás 15 évre választható és kiterjeszthető az egyes családtagokra is – minden egyes, az adórezsimbe bevont családtag az átalányadó összegét „csupán” 25 ezer euróval növeli.

A magánszemélyeknek lehetősége van arra is, hogy „szemezgessen” a számára legkedvezőbb helyzet kialakítása érdekében: megválaszthatja, hogy mely országokból származó jövedelem tekintetében alkalmazzák az átalányadó helyett az általános szabályokat. Természetesen itt is feltétel, hogy a beköltöző magánszemély a letelepedést megelőző hosszabb időszakban (9 évben) ne rendelkezzen olasz adóilletőséggel.

„A lengyelek által bevezetett letelepedési adórezsim tehát nem újkeletű megoldás az európai országok eszköztárában. Számos vagyonos magánszemély élt már az adókedvezményt is jelentő beköltözési lehetőséggel. Mindazonáltal szükséges megemlíteni, hogy bármelyik, letelepedéshez kapcsolódó adókedvezmény csak valós családi- és életkörülmények fennállása esetén, teljes transzparencia mellett alkalmazható. A visszaélésszerű joggyakorlás és a „hamis” külföldre költözés az adóhatóságok által könnyen felderíthető és súlyosan szankcionált, adóelkerülést – vagy adott esetben büntetőjogi következményekkel járó adócsalást – megvalósító magatartás. Fontos, hogy a letelepedést és a nemzetközi életvitellel járó adóilletőség-váltást minden esetben átfogó tervezés előzze meg, amely során az adószabályok értelmezésén túl az öröklési jogi megfontolásokat és más, személyhez köthető kockázatokat is fel kell térképzeni” - mondta dr. Kóka Gábor, a Deloitte Private közép-európai vezető partnere.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-03-02 10:10:00
A műszaki alkatrészekben található fém- és aranytartalom visszanyerése fontos feladata (lenne) az elektronikai hulladékkezelőknek világszerte, ugyanakkor az eljárás - például az arany esetében - nagyon környezetkárosító anyagokat igényel. Vagy legalábbis igényelt eddig. Kiderült, hogy egy élelmiszeripari melléktermék is alkalmas rá.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS