Köthető-e harmadik személy javára szerződés?

2019. 03. 28., 16:15

Egy szerződés alapján rendszerint a szerződő felek válnak jogosulttá és kötelezetté. Azonban nem kizárt, hogy valaki úgy kössön szerződést, hogy abból harmadik személy szerezzen meghatározott jogokat, például az ő javára teljesítsék a szerződésben meghatározott szolgáltatást. Melyek a harmadik személy javára szóló szerződés alapvető szabályai? A kérdésre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.

Szerződés más személy javára

Általában egy szerződésből azok a felek szereznek jogokat és kötelezettségeket, akik a szerződést egymással megkötötték. A jog lehetővé teszi azonban, hogy valaki úgy kössön szerződést, hogy annak alapján egy harmadik személy váljon jogosulttá. Ilyen eset lehet például, ha valaki más személy javára fizet be egy utazásra.

A más személy javára kötött szerződést meg kell különböztetni a képviselettől. Ha valaki más személy meghatalmazottjaként jár el a szerződéskötéskor, akkor közvetlenül a képviselt személy a szerződő fél, nem pedig a képviselő. Képviselet esetén tehát a képviselő cselekménye folytán közvetlenül a képviselt személy szerez jogokat vagy vállal kötelezettségeket. Ezzel szemben, ha valaki harmadik személy javára köt szerződést, akkor e személy nem válik közvetlenül szerződő féllé. Nem lesz kötelezettje a szerződésnek, és jogok is meghatározott feltételekkel szállnak rá.

Az ilyen típusú szerződések jellemzője, hogy akinek a javára kötötték a szerződést az ebből csak jogokat szerezhet, akarata ellenére kötelezettségek nem hárulhatnak rá.

Mikor követelhető a teljesítés?

Harmadik személy javára kötött szerződés esetén e személy meghatározott feltételek esetén közvetlenül is követelheti a javára kikötött szolgáltatás teljesítését. A szolgáltatást a harmadik személy közvetlenül akkor követelheti, ha e jogát a felek kifejezetten kikötötték, vagy ez a szerződés céljából vagy az eset körülményeiből egyértelműen következik. A körülményekből egyértelmű például a teljesítés követehetősége, ha a szerződésben kifejezetten megjelölték azt a kedvezményezett személyt, akinek a javára a szerződés szól.

Ahhoz, hogy a teljesítés követelhető legyen a kedvezményezett személy részéről szükséges, hogy a felek valamelyike értesítse a javára szóló szerződésről. Az értesítésnek a felektől kell érkeznie, ami azt jelenti, hogy ha más forrásból szerez tudomást a szerződésről, ez önmagában nem jogosítja fel a kedvezményezettet a teljesítés követelésére.

Az igényről való lemondás

Természetesen a harmadik személyre, akinek a javára szerződést kötnek, akarata ellenére nem kényszeríthetnek rá jogokat sem. Így akarata ellenére senki nem vonható bele egy szerződésbe olyan kedvezményezett harmadik személyként sem, aki a szerződésben kikötött szolgáltatást el kell fogadja. Ezért a harmadik személynek joga van arra, hogy a neki járó szolgáltatásról lemondjon.

Ha a szolgáltatás teljesítésének követeléséről a külső személy lemondott, az nem jár azzal a következménnyel, hogy a szerződés megszűnik, és a kötelezett szabadulna a kötelezettsége alól. Ilyen esetben ugyanis a szolgáltatást az követelheti, aki a lemondott harmadik fél javára szerződött.

 

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 07. 07., 20:10
A 130 milliárd forint keretösszegű Demján Sándor 1+1 Programban már több mint 1300 vállalkozás kapott pozitív támogatói döntést, összesen 104,3 milliárd forint értékben; a támogatások zöme a legkevésbé fejlett térségekbe kerül, a beruházások többsége az ipari, építőipari és logisztikai szektorokat érinti – tájékoztatott a Nemzetgazdasági Minisztérium.
2025-07-07 20:45:09
A fejben tárolt ügyfélkapcsolatok és a „nagyjából tudjuk” szemlélet a mikro- és kisvállalkozások természetes velejárója – de az érzés sajnos messze nem helyettesítheti a struktúrált információt. Lássuk, miért érdemes kilépnünk ebből a komfortzónából, és hogyan segíthet ebben a VOSZPort CRM rendszere – olvasható a VOSZPort blogbejegyzésében.
2025-07-07 16:20:00
Az Otthon Start programhoz köthetően fokozódhat a kereslet a kisebb lakások iránt, és a több adásvétel emelkedő pályán tarthatja a lakásárakat, de mivel a kamattámogatott hitelek nehezebben épülnek be a lakásárakba, és a befektetők is óvatosabbakká válhatnak, ezért drasztikus drágulás középtávon nem várható – olvasható az ingatlan.com elemzésében.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Donald Trump kriptoüzlete – és a piachoz kötődő szabályozó tevékenysége – miatt világszerte egyre nagyobb figyelem irányul a digitális valutákra. Mivel a téma egy 2025. július 1-jével érvénybe lépett kriptopiaci törvény miatt itthon is forró, megkértük Kalocsai Kornélt, a Blockchain Magyarország Egyesület alapító-elnökét, hogy segítsen tisztán látni, egyrészt az amerikai elnök által előidézett változásokkal, másrészt azzal kapcsolatban, hogy a kriptopiacot hogyan kellene mindenki javára megtisztítani. A blockchain és kripto szakértő-tanácsadó a leggyakrabban előforduló buktatókra és csalásokra is felhívta a figyelmet.
Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS