Köthető-e harmadik személy javára szerződés?

2019. 03. 28., 16:15

Egy szerződés alapján rendszerint a szerződő felek válnak jogosulttá és kötelezetté. Azonban nem kizárt, hogy valaki úgy kössön szerződést, hogy abból harmadik személy szerezzen meghatározott jogokat, például az ő javára teljesítsék a szerződésben meghatározott szolgáltatást. Melyek a harmadik személy javára szóló szerződés alapvető szabályai? A kérdésre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.

Szerződés más személy javára

Általában egy szerződésből azok a felek szereznek jogokat és kötelezettségeket, akik a szerződést egymással megkötötték. A jog lehetővé teszi azonban, hogy valaki úgy kössön szerződést, hogy annak alapján egy harmadik személy váljon jogosulttá. Ilyen eset lehet például, ha valaki más személy javára fizet be egy utazásra.

A más személy javára kötött szerződést meg kell különböztetni a képviselettől. Ha valaki más személy meghatalmazottjaként jár el a szerződéskötéskor, akkor közvetlenül a képviselt személy a szerződő fél, nem pedig a képviselő. Képviselet esetén tehát a képviselő cselekménye folytán közvetlenül a képviselt személy szerez jogokat vagy vállal kötelezettségeket. Ezzel szemben, ha valaki harmadik személy javára köt szerződést, akkor e személy nem válik közvetlenül szerződő féllé. Nem lesz kötelezettje a szerződésnek, és jogok is meghatározott feltételekkel szállnak rá.

Az ilyen típusú szerződések jellemzője, hogy akinek a javára kötötték a szerződést az ebből csak jogokat szerezhet, akarata ellenére kötelezettségek nem hárulhatnak rá.

Mikor követelhető a teljesítés?

Harmadik személy javára kötött szerződés esetén e személy meghatározott feltételek esetén közvetlenül is követelheti a javára kikötött szolgáltatás teljesítését. A szolgáltatást a harmadik személy közvetlenül akkor követelheti, ha e jogát a felek kifejezetten kikötötték, vagy ez a szerződés céljából vagy az eset körülményeiből egyértelműen következik. A körülményekből egyértelmű például a teljesítés követehetősége, ha a szerződésben kifejezetten megjelölték azt a kedvezményezett személyt, akinek a javára a szerződés szól.

Ahhoz, hogy a teljesítés követelhető legyen a kedvezményezett személy részéről szükséges, hogy a felek valamelyike értesítse a javára szóló szerződésről. Az értesítésnek a felektől kell érkeznie, ami azt jelenti, hogy ha más forrásból szerez tudomást a szerződésről, ez önmagában nem jogosítja fel a kedvezményezettet a teljesítés követelésére.

Az igényről való lemondás

Természetesen a harmadik személyre, akinek a javára szerződést kötnek, akarata ellenére nem kényszeríthetnek rá jogokat sem. Így akarata ellenére senki nem vonható bele egy szerződésbe olyan kedvezményezett harmadik személyként sem, aki a szerződésben kikötött szolgáltatást el kell fogadja. Ezért a harmadik személynek joga van arra, hogy a neki járó szolgáltatásról lemondjon.

Ha a szolgáltatás teljesítésének követeléséről a külső személy lemondott, az nem jár azzal a következménnyel, hogy a szerződés megszűnik, és a kötelezett szabadulna a kötelezettsége alól. Ilyen esetben ugyanis a szolgáltatást az követelheti, aki a lemondott harmadik fél javára szerződött.

 

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS