Költözzünk a felhőbe? – Számviteli megfontolások

2022. 05. 17., 19:17

A szoftvervásárlás és fejlesztés rendkívül aktuális téma a mai felgyorsult és változó gazdasági környezetben. Manapság sok cég már nem feltétlenül szoftver licenc vásárlásban vagy saját fejlesztésben gondolkodik, hanem sokkal inkább felhőalapú megoldásokban.

Ugyanakkor ez a technológia rendkívül széles területet takar, a felhőben futó alkalmazásoktól kezdve akár az ott működő teljes infrastruktúráig – kezdi friss bejegyzését Asztalos Emese, a PwC Magyarország menedzsere.

OPEX vs. CAPEX

Az OPEX és a CAPEX két olyan (számviteli szabványokban nem definiált) mutatószám, amelyek egyre fontosabbá váltak a vállalatok költség- és beruházás-tervezése szempontjából. Az OPEX (Operational EXpenditure) kifejezés alatt a társaságok általában a működési költségeket, azaz a vállalat folyamatban lévő vagy működő üzleti tevékenységének fenntartása érdekében felmerülő költségeit értik, tipikusan ide tartoznak az üzemeltetési, az értékesítési és a marketing költségek. A CAPEX (CAPital EXpenditure) általában egy vállalat tőke kiadásait jelenti, amelyek jellemzően hosszabb időn keresztül amortizálódnak el, pl. gépek, számítógépes hardverek, szoftverlicencek. Azaz az OPEX tétel azonnal hat a beszámolóban kimutatott eredményre, míg a CAPEX tételt mérlegre vesszük és a hasznos élettartam alatt számoljuk el költségként.

Az informatikai területhez kapcsolódó kiadások, jellegétől függően lehetnek OPEX vagy CAPEX tételek. A besorolás egyéb mutatókat is közvetlenül érint, hiszen az OPEX-ként felmerülő tételek negatívan hatnak az EBITDA (kamat-, adó-, értékcsökkenés és amortizáció előtti eredmény) mutatóra, míg a CAPEX kezelés során gyakran több évre vonatkozó kötelezettséget is fel kell venni a könyvekbe, amely az eladósodottsági mutatót érinti hátrányosan.

Az OPEXként elszámolandó tételeknél további nehézséget jelent, hogy melyik időpontban vagy időszakban kell a költséget megjeleníteni.

Számos olyan új üzleti konstrukció van a piacon, amely OPEX vs CAPEX besorolása jelentős kihívást jelent a szakma számára. Ezekből válogattunk néhány releváns témát ebben a blog bejegyzésben.

Software as a Service (SaaS)

A felhőalapú szolgáltatások közül az üzleti ügyfelek számára ez a leggyakrabban használt megoldás. A SaaS lényege, hogy a hagyományos módszerrel szemben itt nincs szükség szoftver saját szerveren történő telepítésére. Az adott szoftver ugyanis közvetlenül a szolgáltató szerveréről futtatható, és a felhasználó gépére telepített kliensprogram vagy egy böngészőprogram segítségével bármikor és bárhonnan online elérhető és használható.

Nemzetközi számviteli standardok álomszerű világa…

A technológiai fejlődés sokszínűségével a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok Értelmezési Bizottsága is igyekszik lépést tartani és útmutatást adni a szoftver beszerzésekhez kapcsolódó számviteli elszámolásokra. Ezzel kapcsolatban két jelentősebb iránymutatás (úgy nevezett Agenda Paper) is született.

A vevő hozzáférési joga a szállító felhőben tárolt szoftveréhez (2019 március)

Az IFRS Értelmezési Bizottsága megvitatta azt a kérdéskört, hogy az igénybevevő társaság hogyan számolja el a SaaS felhőalapú számítástechnikai megállapodásokat, melyek esetében a szoftverhez való hozzáférésért bizonyos díjat fizet a szállító részére. A bizottság arra a döntésre jutott, hogy az a szerződés, amely csak jövőbeli hozzáférésre vonatkozó jogot ad a vevőnek a szállító szoftveréhez, leggyakrabban szolgáltatási szerződésnek (és nem immateriális jószágnak) minősül. Tehát az igénybe vevő társaság nem mutat ki a mérlegében eszközt (immateriális jószágot) a SaaS felhőalapú szoftverhasználati megállapodás kapcsán, hanem azt igénybevett szolgáltatás költségeként (“OPEX”-ként) számolja el az eredményben.

Konfigurálási vagy testreszabási költségek felhőalapú számítástechnikai megállapodásban (2021 április)

2020 decemberében az IFRS Értelmezési Bizottsága azt a kérdéskört vizsgálta, hogy hogyan kell kezelni számvitelileg azokat a SaaS felhőalapú számítástechnikai megállapodásokhoz kapcsolódó konfigurálási és testreszabási költségeket, ahol a vevő hozzáférést kap a szállító szoftveréhez a szerződés időtartama alatt, de ez a hozzáférési jog nem biztosít az ügyfél számára immateriális eszközt. Ilyen esetekben is gyakran előfordul, hogy a vevőt terhelik a szoftver előzetes konfigurálásával vagy testreszabásával kapcsolatos költségek.

Az Értelmező Bizottság elemzését az alábbiak képezték:

(a) a vevőnek meg kell-e jeleníteni immateriális eszközt a szoftver konfigurálásával vagy testreszabásával kapcsolatban (CAPEX-et érint-e)?

(b) ha immateriális eszköz nem kerül megjelenítésre, hogyan számolja el az ügyfél a konfigurációs vagy testreszabási költségeket?

A bizottság arra a következtetésre jutott, hogy jellemzően nem minősül immateriális jószágnak a fentebb említett SaaS megállapodás mivel a vevő nem irányítja a konfigurálandó vagy testreszabott szoftvert, és ezek a tevékenységek nem hoznak létre olyan eszközt vagy erőforrást, amelyet az ügyfél irányít.

Ha a társaság nem vehet fel immateriális eszközt a szoftver konfigurálásával vagy testreszabásával kapcsolatban, akkor ezeket a tételeket költségként számolja el.

Ha költségként számolja el a társaság, akkor már csak az az „egyszerű” kérdés merül fel, hogy mikor? A szolgáltatás időpontjában vagy a SaaS megállapodás időtartama alatt kell ezeket a konfigurálási, vagy testreszabási költségeket elszámolni?

…és a valóság

A mindennapokban sajnos nem csak ezen értelmezésekben vizsgált „egyszerű” esetek fordulnak elő. A felhőalapú megoldások igénybevételekor találkozhatunk szállítói előlegekkel, változó összegű havi vagy egyszeri díjakkal és egyéb költségekkel, melyek számviteli elszámolása a nemzetközi számviteli standardok világában komoly fejfájást okozhat.

Ennek eredményeként a globális vállalatok részletesen elemzik a felhőalapú megállapodásokat, konfigurációval és testreszabással kapcsolatos szerződéseket, hogy eldöntsék szükséges-e azt eszközként megjeleníteni vagy sem. A szerződés részletes elemzése szükséges annak megállapításához, hogy a tételek milyen hatással vannak a cég fő teljesítménymutatóira. A szerződések megkötése előtt kulcsfontosságú a pénzügyi és számviteli csapat korai bevonása annak érdekében, hogy elkerüljük a „meglepetésszerű” számviteli következményeket.

A cikk társzerzői: Jenei Mónika és Halmosi Gábor.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.
2024-03-18 21:10:59
A Budapesti Corvinus Egyetem közös kutatást indít az OPTEN-nel és a Grémium az Utódlásért Egyesülettel a hazai családi és nem családi tulajdonban lévő magánvállalatok professzionalizációjának feltérképezésére.
2024-03-18 20:10:44
Megszűnt az újraengedélyezési eljárás, és automatikusan határozatlan idejűvé vált az engedély minden olyan termésnövelő anyag esetében, amely 2024. január 1-én érvényes engedélyokirattal rendelkezett. Lényeges változás továbbá, hogy az idei évben gyártott tételeken már nem kötelező feltüntetni az engedély hatályát.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS