Költözzünk a felhőbe? – Számviteli megfontolások

2022. 05. 17., 19:17

A szoftvervásárlás és fejlesztés rendkívül aktuális téma a mai felgyorsult és változó gazdasági környezetben. Manapság sok cég már nem feltétlenül szoftver licenc vásárlásban vagy saját fejlesztésben gondolkodik, hanem sokkal inkább felhőalapú megoldásokban.

Ugyanakkor ez a technológia rendkívül széles területet takar, a felhőben futó alkalmazásoktól kezdve akár az ott működő teljes infrastruktúráig – kezdi friss bejegyzését Asztalos Emese, a PwC Magyarország menedzsere.

OPEX vs. CAPEX

Az OPEX és a CAPEX két olyan (számviteli szabványokban nem definiált) mutatószám, amelyek egyre fontosabbá váltak a vállalatok költség- és beruházás-tervezése szempontjából. Az OPEX (Operational EXpenditure) kifejezés alatt a társaságok általában a működési költségeket, azaz a vállalat folyamatban lévő vagy működő üzleti tevékenységének fenntartása érdekében felmerülő költségeit értik, tipikusan ide tartoznak az üzemeltetési, az értékesítési és a marketing költségek. A CAPEX (CAPital EXpenditure) általában egy vállalat tőke kiadásait jelenti, amelyek jellemzően hosszabb időn keresztül amortizálódnak el, pl. gépek, számítógépes hardverek, szoftverlicencek. Azaz az OPEX tétel azonnal hat a beszámolóban kimutatott eredményre, míg a CAPEX tételt mérlegre vesszük és a hasznos élettartam alatt számoljuk el költségként.

Az informatikai területhez kapcsolódó kiadások, jellegétől függően lehetnek OPEX vagy CAPEX tételek. A besorolás egyéb mutatókat is közvetlenül érint, hiszen az OPEX-ként felmerülő tételek negatívan hatnak az EBITDA (kamat-, adó-, értékcsökkenés és amortizáció előtti eredmény) mutatóra, míg a CAPEX kezelés során gyakran több évre vonatkozó kötelezettséget is fel kell venni a könyvekbe, amely az eladósodottsági mutatót érinti hátrányosan.

Az OPEXként elszámolandó tételeknél további nehézséget jelent, hogy melyik időpontban vagy időszakban kell a költséget megjeleníteni.

Számos olyan új üzleti konstrukció van a piacon, amely OPEX vs CAPEX besorolása jelentős kihívást jelent a szakma számára. Ezekből válogattunk néhány releváns témát ebben a blog bejegyzésben.

Software as a Service (SaaS)

A felhőalapú szolgáltatások közül az üzleti ügyfelek számára ez a leggyakrabban használt megoldás. A SaaS lényege, hogy a hagyományos módszerrel szemben itt nincs szükség szoftver saját szerveren történő telepítésére. Az adott szoftver ugyanis közvetlenül a szolgáltató szerveréről futtatható, és a felhasználó gépére telepített kliensprogram vagy egy böngészőprogram segítségével bármikor és bárhonnan online elérhető és használható.

Nemzetközi számviteli standardok álomszerű világa…

A technológiai fejlődés sokszínűségével a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok Értelmezési Bizottsága is igyekszik lépést tartani és útmutatást adni a szoftver beszerzésekhez kapcsolódó számviteli elszámolásokra. Ezzel kapcsolatban két jelentősebb iránymutatás (úgy nevezett Agenda Paper) is született.

A vevő hozzáférési joga a szállító felhőben tárolt szoftveréhez (2019 március)

Az IFRS Értelmezési Bizottsága megvitatta azt a kérdéskört, hogy az igénybevevő társaság hogyan számolja el a SaaS felhőalapú számítástechnikai megállapodásokat, melyek esetében a szoftverhez való hozzáférésért bizonyos díjat fizet a szállító részére. A bizottság arra a döntésre jutott, hogy az a szerződés, amely csak jövőbeli hozzáférésre vonatkozó jogot ad a vevőnek a szállító szoftveréhez, leggyakrabban szolgáltatási szerződésnek (és nem immateriális jószágnak) minősül. Tehát az igénybe vevő társaság nem mutat ki a mérlegében eszközt (immateriális jószágot) a SaaS felhőalapú szoftverhasználati megállapodás kapcsán, hanem azt igénybevett szolgáltatás költségeként (“OPEX”-ként) számolja el az eredményben.

Konfigurálási vagy testreszabási költségek felhőalapú számítástechnikai megállapodásban (2021 április)

2020 decemberében az IFRS Értelmezési Bizottsága azt a kérdéskört vizsgálta, hogy hogyan kell kezelni számvitelileg azokat a SaaS felhőalapú számítástechnikai megállapodásokhoz kapcsolódó konfigurálási és testreszabási költségeket, ahol a vevő hozzáférést kap a szállító szoftveréhez a szerződés időtartama alatt, de ez a hozzáférési jog nem biztosít az ügyfél számára immateriális eszközt. Ilyen esetekben is gyakran előfordul, hogy a vevőt terhelik a szoftver előzetes konfigurálásával vagy testreszabásával kapcsolatos költségek.

Az Értelmező Bizottság elemzését az alábbiak képezték:

(a) a vevőnek meg kell-e jeleníteni immateriális eszközt a szoftver konfigurálásával vagy testreszabásával kapcsolatban (CAPEX-et érint-e)?

(b) ha immateriális eszköz nem kerül megjelenítésre, hogyan számolja el az ügyfél a konfigurációs vagy testreszabási költségeket?

A bizottság arra a következtetésre jutott, hogy jellemzően nem minősül immateriális jószágnak a fentebb említett SaaS megállapodás mivel a vevő nem irányítja a konfigurálandó vagy testreszabott szoftvert, és ezek a tevékenységek nem hoznak létre olyan eszközt vagy erőforrást, amelyet az ügyfél irányít.

Ha a társaság nem vehet fel immateriális eszközt a szoftver konfigurálásával vagy testreszabásával kapcsolatban, akkor ezeket a tételeket költségként számolja el.

Ha költségként számolja el a társaság, akkor már csak az az „egyszerű” kérdés merül fel, hogy mikor? A szolgáltatás időpontjában vagy a SaaS megállapodás időtartama alatt kell ezeket a konfigurálási, vagy testreszabási költségeket elszámolni?

…és a valóság

A mindennapokban sajnos nem csak ezen értelmezésekben vizsgált „egyszerű” esetek fordulnak elő. A felhőalapú megoldások igénybevételekor találkozhatunk szállítói előlegekkel, változó összegű havi vagy egyszeri díjakkal és egyéb költségekkel, melyek számviteli elszámolása a nemzetközi számviteli standardok világában komoly fejfájást okozhat.

Ennek eredményeként a globális vállalatok részletesen elemzik a felhőalapú megállapodásokat, konfigurációval és testreszabással kapcsolatos szerződéseket, hogy eldöntsék szükséges-e azt eszközként megjeleníteni vagy sem. A szerződés részletes elemzése szükséges annak megállapításához, hogy a tételek milyen hatással vannak a cég fő teljesítménymutatóira. A szerződések megkötése előtt kulcsfontosságú a pénzügyi és számviteli csapat korai bevonása annak érdekében, hogy elkerüljük a „meglepetésszerű” számviteli következményeket.

A cikk társzerzői: Jenei Mónika és Halmosi Gábor.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2023. 03. 22., 13:09
Vezetői stílusom szerves része a folyamatos és drasztikusan őszinte visszajelzés, de ezt nagyon szépen be tudom csomagolni – mondta az Üzletemnek Hortobágyi László, a Nova Human Resource Kft. új üzletágának igazgatója.
2023. 03. 14., 13:43
Tíz év alatt sikerült egy marginális szereplőnek számító magyar kisvállalatból Magyarország elsőszámú fejvadász cégét felépíteni – mondta az Üzletemnek dr. Molontay Patrik, a HumanField Vezető- és Specialistakiválasztó Kft. ügyvezető igazgatója és Executive-üzletágvezetője.
2023-03-23 18:14:26
Még mindig nincs bérmegállapodás a Magyar Postánál, ezért csütörtök reggel a Postás Szakszervezet és a Magyar Postások Érdekvédelmi Szövetsége szervezésében 19 megyéből 19 kézbesítő petíciót adott át a vezérigazgatónak és helyettesének, amiben érdemi tárgyalást és elfogadható béremelési ajánlatot sürgetnek.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miért és hogyan érdemes különbséget tenni vállalkozás és női vállalkozás között? Hogyan segítheti ez a szekció a VOSZ-on belül a hazai társas vállalkozások női vezetőit és dolgozóit? Mi az, amit egy női vállalkozás csípőből tud, de a cégeknek – még a nagyobbaknak is – még mindig tanulni kell? A szövetség legújabb szervezetét, a Női Vállalkozói Szekciót az elnök, Lakatosné Lukács Zsuzsanna mutatja be.
Mire számíthatnak a hazai vendéglátók és a szálláshely-szolgáltatók 2023-ban? Melyek az ágazat legfőbb problémái és kiugrási lehetőségei, mely régiók reménykedhetnek leginkább jó eredményekben? Hogyan támogatja a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége az ágazat szereplőit? A kérdésekre Duska Sándor, az Idegenforgalmi, Szálláshely-szolgáltatók és Vendéglátó-ipari szekció elnöke válaszol.
2022. 11. 29., 23:30
epizód: 2022 / 12   |   hossz: 24:09
Étvágygerjesztő sikertörténetet tálalunk fel a vendéglátóiparból. Az encsi Anyukám mondta titkát elsősorban nem az olaszos hangulatban, hanem a hazai alapanyagokban, a család- és vendégszeretetben kereshetjük. Dudás Szabolcs, az étterem egyik vezetője arról is beszél, hogy miként lett a főzés szeretetéből, átgondolt stratégiával, üzleti vállalkozás. A sztori 1995-ben egy olaszországi pizzakóstolós utazással kezdődött, és ma már a kiváló helyeknek járó Bib Gourmand-díjnál tart.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

Nekem nagyon tetszik, annyira, hogy kiálltam mellette főszerkesztőnkkel szemben is, aki szerint csak szokványos ipari képlettel van dolgunk.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS