Kizárható-e az ingatlanközvetítési szerződésben, hogy a tulajdonos maga adja el az ingatlant?

2019. 04. 10., 17:46

Az ingatlanpiacon zajló élénk forgalom magával hozta azt is, hogy az ingatlanközvetítésre vonatkozó szerződések kapcsán felmerülő jogviták is megszaporodtak. A kizárólagos közvetítői szerződések körében például gyakran felmerülő kérdés, hogy milyen mértékben korlátozható a megbízó az ingatlan értékesítésében. Melyek az ingatlanközvetítői szerződés alapvető jellemzői? Mit értünk kizárólagos szerződés alatt? A kérdésekre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.

Az ingatlanközvetítői szerződés

Az ingatlanközvetítői szerződés lényege, hogy a közvetítő tevékenységével elősegíti a megbízó ingatlanának eladására vagy bérbeadására vonatkozó szerződés megkötését. Természetesen közvetítői szerződés nem csak ingatlan eladására vagy bérbeadására köthető. A potenciális vevő vagy bérlő is adhat megbízást arra, hogy az igényeinek megfelelő ingatlant találja meg a közvetítő, és a vásárlást, bérbevételt segítse elő.

Az ingatlanközvetítői megbízás lényege tehát abban ragadható meg, hogy a közvetítő tevékenységének eredményeként jön létre az eladó és a vevő közötti kapcsolat, és kerül sor a szerződés megkötésére.

A közvetítő e tevékenysége többféle szolgáltatásból állhat. Tipikusan ide tartozik:

  • az ingatlan hirdetése,
  • érdeklődők tájékoztatása,
  • az ingatlan megtekintésre bemutatása,
  • ezek mellett más tevékenységgel is elősegítheti az értékesítést, például segít az ingatlan értékének meghatározásában,
  • közreműködik a szerződés előkészítése során.

Nincs azonban kötelező jogi előírás arra, hogy a közvetítő szerződéskötést elősegítő tevékenységének miből kell állnia. Alapvetően a konkrét helyzet határozza meg, hogy milyen tevékenységre van szükség az ingatlan értékesítésének elősegítéséhez. Például előfordulhat, hogy nem lesz szükség az ingatlan nyilvános hirdetésére sem, mert a közvetítő nyilvántartásában van olyan ingatlankereső, aki az eladni kívánt ingatlant a kívánt áron megvásárolná.

Az ingatlanközvetítői jutalék

Az ingatlanközvetítőt díjazás illeti meg, ha a szerződést eredményesen teljesíti, azaz tevékenységének eredményeként kerül sor az ingatlan eladására/megvételére, vagy bérbeadására/bérbevételére. A közvetítői szerződést főképpen e jellegzetessége különbözteti meg más, megbízási típusú szerződésektől. Míg megbízás esetén a megbízottnak a díjazás akkor is jár, ha eljárása nem vezetett eredményre, addig a közvetítői díjazás (jutalék) eredményhez kötött.

A jutalék akkor válik esedékessé, amikor az ingatlanközvetítő tevékenységének eredményeként a szerződést megkötik. Viszont rendszerint nem függ azonban a díjazás attól, hogy a közvetített szerződés teljesül-e. Például a közvetítőnek a jutalék akkor is jár, ha a felek a szerződést megkötik, de a vevő nem kap hitelt, ezért a szerződés meghiúsul. Szintén jogosult a jutalékra a közvetítő, ha a szerződéskötésre már az ingatlanközvetítői szerződés megszűnése után kerül sor, de megállapítható, hogy az eladó és a vevő kapcsolata a közvetítő korábbi tevékenységének eredménye.

A kizárólagos szerződés

Az ingatlanközvetítők rendszerint többféle szerződési konstrukciót ajánlanak a megbízóik részére, amelyek között sokszor ott van a kizárólagos megbízás is. A kizárólagos megbízás lényege, hogy korlátozza a tulajdonost abban, hogy kinek ad megbízást az ingatlan értékesítésének elősegítésére. Kizárólagos megbízás esetén a tulajdonos vállalja, hogy ugyanazon ingatlanra vonatkozóan másnak nem ad közvetítői megbízást.

A kizárólagos megbízással járó korlátozások ellentételezésére általában a megbízó is élvezhet bizonyos előnyöket. Például a kizárólagos közvetítői szerződéseknél sokszor alacsonyabb a jutalék mértéke, mint a nem kizárólagos szerződések esetében. Adott esetben a megbízó többletszolgáltatásokban is részesül, például kiemelten foglalkoznak ingatlanja értékesítésével.

A kizárólagos közvetítői szerződés viszont nem jelenti azt, hogy a tulajdonos maga ne kísérelhetné meg az ingatlan értékesítését. Így például attól sem lehet elzárni a tulajdonost, hogy maga is hirdesse az ingatlant. A bírósági gyakorlat több esetben is megerősítette, hogy tisztességtelen szerződési feltételnek minősül, ha a tulajdonost a kizárólagos szerződésben elzárják attól, hogy saját maga értékesítse az ingatlant.

Természetesen, ha a tulajdonos maga talál olyan vevőt, aki nem a közvetítő tevékenysége folytán talált az ingatlanra, akkor a közvetítőnek jutalék nem jár. Ebben az esetben a díj akkor sem jár a közvetítőnek, ha ezt a szerződésben erre az esetre kifejezetten kikötötte. Ugyancsak nem követelheti ilyenkor a szerződésben kikötött kötbért sem, hiszen a tulajdonos részéről nem történt szerződésszegés.

 

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 11. 12., 16:05
A fizikai munkavállalók megbízhatósága ma a magyar munkaerőpiac egyik legégetőbb kérdése – derül ki a Jobtain kutatásából, amely több mint száz HR-szakember és vezető részvételével készült. A válaszadók 88 százaléka a megbízhatóságot nevezte meg a legfontosabb kiválasztási szempontként, megelőzve a fizikai állóképességet (60 százalék) és a szakmai tapasztalatot (54 százalék).
2025-11-11 18:10:00
A Duna House adatai szerint októberben az értékesítési idők szinte minden szegmensben tovább rövidültek, miközben a kereslet az augusztusi rekord után fokozatosan csökkent. A piaci dinamika átalakulása mögött az Otthon Start Program áll, amely nemcsak új vevői rétegeket aktivált, hanem a tranzakciós folyamatokat is felgyorsította.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Ha felhív bennünket egy kérdezőbiztos, már nem száz százalék, hogy élő személyhez van szerencsénk – még akkor sem, ha természetes hangon beszélget velünk –, hiszen megjelentek a mesterséges intelligenciával lebonyolított telefonos közvélemény-kutatások. A technológia hazai úttörője a Minerva Intézet, amelynek vezetője, Pohly Ferenc elárulta: bár csak nemrég jöttek létre, már több sikeres kutatás és rengeteg tapasztalat van a hátuk mögött. Az AI-kérdezőbiztos a valódi emberre megtévesztésig hasonló módon beszélget a résztvevőkkel, és a több ezredik hívásnál is tűpontosan, változatlan hangnemben hajtja végre az interjút. A módszer jelentősen alacsonyabb költséggel, mégis sok lehetőséggel és ugyanolyan pontossággal, hosszú távon pedig számos más alkalmazási lehetőséggel kecsegtet, a piackutatásoktól az időpont-egyeztetéseken át az egészségügyi előszűrő beszélgetésekig.
Tudatos otthonteremtési stratégia újabb állomásának tartja a jelentős kamatkedvezménnyel igényelhető Otthon Start bevezetését a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára. Panyi Miklós az „albérletből otthonba logika” mentén ajánlja a hitellehetőség kihasználását, és hangsúlyozza: olyan albérletárak alakultak ki, hogy a 3 százalékos kölcsön érdemi segítség, hiszen a fiatalok a lakhatás finanszírozása helyett ugyanannyiért, vagy kevesebbért kezdhetik el kifizetni a saját otthonukat. A politikus úgy látja, a program serkenti az új lakások építését is, ami közép-hosszútávon egyensúlyba hozhatja az ingatlanárak emelkedését.
2025. 10. 05., 22:05
epizód: 2025 / 20   |   hossz: 36:31
Az ingatlan.com mérései szerint az albérletszezon első hónapjában lassult a drágulás: országosan 1,1, Budapesten csak 0,7 százalékkal nőttek az árak, éves szinten pedig 7,5, illetve 7,2 százalékos az emelkedés. A kínálat négyéves csúcson van (több mint 18 ezer kiadó ingatlannal), ami egyre erősebb versenyhelyzetet teremt a bérbeadók között. A fővárosban több kerületben csökkentek az albérletárak, vidéken pedig stagnálás, kisebb visszaesés, illetve felzárkózás is tapasztalható. A portál vezető gazdasági szakértője, Balogh László ebben az epizódban elárulja, hogy ez a jelenség hogyan áll összefüggésben az Otthon Start programmal, és milyen tendenciák jellemzik az átalakuló albérletpiacot.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS