Kizárható-e az ingatlanközvetítési szerződésben, hogy a tulajdonos maga adja el az ingatlant?

2019. 04. 10., 17:46

Az ingatlanpiacon zajló élénk forgalom magával hozta azt is, hogy az ingatlanközvetítésre vonatkozó szerződések kapcsán felmerülő jogviták is megszaporodtak. A kizárólagos közvetítői szerződések körében például gyakran felmerülő kérdés, hogy milyen mértékben korlátozható a megbízó az ingatlan értékesítésében. Melyek az ingatlanközvetítői szerződés alapvető jellemzői? Mit értünk kizárólagos szerződés alatt? A kérdésekre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.

Az ingatlanközvetítői szerződés

Az ingatlanközvetítői szerződés lényege, hogy a közvetítő tevékenységével elősegíti a megbízó ingatlanának eladására vagy bérbeadására vonatkozó szerződés megkötését. Természetesen közvetítői szerződés nem csak ingatlan eladására vagy bérbeadására köthető. A potenciális vevő vagy bérlő is adhat megbízást arra, hogy az igényeinek megfelelő ingatlant találja meg a közvetítő, és a vásárlást, bérbevételt segítse elő.

Az ingatlanközvetítői megbízás lényege tehát abban ragadható meg, hogy a közvetítő tevékenységének eredményeként jön létre az eladó és a vevő közötti kapcsolat, és kerül sor a szerződés megkötésére.

A közvetítő e tevékenysége többféle szolgáltatásból állhat. Tipikusan ide tartozik:

  • az ingatlan hirdetése,
  • érdeklődők tájékoztatása,
  • az ingatlan megtekintésre bemutatása,
  • ezek mellett más tevékenységgel is elősegítheti az értékesítést, például segít az ingatlan értékének meghatározásában,
  • közreműködik a szerződés előkészítése során.

Nincs azonban kötelező jogi előírás arra, hogy a közvetítő szerződéskötést elősegítő tevékenységének miből kell állnia. Alapvetően a konkrét helyzet határozza meg, hogy milyen tevékenységre van szükség az ingatlan értékesítésének elősegítéséhez. Például előfordulhat, hogy nem lesz szükség az ingatlan nyilvános hirdetésére sem, mert a közvetítő nyilvántartásában van olyan ingatlankereső, aki az eladni kívánt ingatlant a kívánt áron megvásárolná.

Az ingatlanközvetítői jutalék

Az ingatlanközvetítőt díjazás illeti meg, ha a szerződést eredményesen teljesíti, azaz tevékenységének eredményeként kerül sor az ingatlan eladására/megvételére, vagy bérbeadására/bérbevételére. A közvetítői szerződést főképpen e jellegzetessége különbözteti meg más, megbízási típusú szerződésektől. Míg megbízás esetén a megbízottnak a díjazás akkor is jár, ha eljárása nem vezetett eredményre, addig a közvetítői díjazás (jutalék) eredményhez kötött.

A jutalék akkor válik esedékessé, amikor az ingatlanközvetítő tevékenységének eredményeként a szerződést megkötik. Viszont rendszerint nem függ azonban a díjazás attól, hogy a közvetített szerződés teljesül-e. Például a közvetítőnek a jutalék akkor is jár, ha a felek a szerződést megkötik, de a vevő nem kap hitelt, ezért a szerződés meghiúsul. Szintén jogosult a jutalékra a közvetítő, ha a szerződéskötésre már az ingatlanközvetítői szerződés megszűnése után kerül sor, de megállapítható, hogy az eladó és a vevő kapcsolata a közvetítő korábbi tevékenységének eredménye.

A kizárólagos szerződés

Az ingatlanközvetítők rendszerint többféle szerződési konstrukciót ajánlanak a megbízóik részére, amelyek között sokszor ott van a kizárólagos megbízás is. A kizárólagos megbízás lényege, hogy korlátozza a tulajdonost abban, hogy kinek ad megbízást az ingatlan értékesítésének elősegítésére. Kizárólagos megbízás esetén a tulajdonos vállalja, hogy ugyanazon ingatlanra vonatkozóan másnak nem ad közvetítői megbízást.

A kizárólagos megbízással járó korlátozások ellentételezésére általában a megbízó is élvezhet bizonyos előnyöket. Például a kizárólagos közvetítői szerződéseknél sokszor alacsonyabb a jutalék mértéke, mint a nem kizárólagos szerződések esetében. Adott esetben a megbízó többletszolgáltatásokban is részesül, például kiemelten foglalkoznak ingatlanja értékesítésével.

A kizárólagos közvetítői szerződés viszont nem jelenti azt, hogy a tulajdonos maga ne kísérelhetné meg az ingatlan értékesítését. Így például attól sem lehet elzárni a tulajdonost, hogy maga is hirdesse az ingatlant. A bírósági gyakorlat több esetben is megerősítette, hogy tisztességtelen szerződési feltételnek minősül, ha a tulajdonost a kizárólagos szerződésben elzárják attól, hogy saját maga értékesítse az ingatlant.

Természetesen, ha a tulajdonos maga talál olyan vevőt, aki nem a közvetítő tevékenysége folytán talált az ingatlanra, akkor a közvetítőnek jutalék nem jár. Ebben az esetben a díj akkor sem jár a közvetítőnek, ha ezt a szerződésben erre az esetre kifejezetten kikötötte. Ugyancsak nem követelheti ilyenkor a szerződésben kikötött kötbért sem, hiszen a tulajdonos részéről nem történt szerződésszegés.

 

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS