Kitől kérhetünk jogi tanácsot?

Minden ügyvéd jogász, de nem minden jogász ügyvéd

A jogász egy általános elnevezés azokra, akik elvégezték a jogi egyetemet. Magyarországon a jogi egyetem elvégzésével minden jogász jogosulttá válik a doktori cím használatára. Ezért is láthatjuk a „dr.” megjelölést nem csak az ügyvédeknél vagy bíróknál – kezdi az Érthető jog friss bejegyzését dr. Kocsis Ildikó ügyvéd.

A jogi egyetem elvégzése után következik egy 3 éves szakmai gyakorlat, amikor már jogi munkakörben, jogi feladatokat kell ellátnia annak, aki ténylegesen a jogi pályán kíván majd elhelyezkedni. A kötelező 3 éves szakmai tapasztalatszerzést egy több részből álló és több hónapon át tartó, igen átfogó jogi szakvizsga követi. Ennek sikeres teljesítése után válhat valaki ügyvéddé, ügyésszé, bíróvá vagy közjegyzővé.

Ki kicsoda a jogászok közt?

Egy sikeresen szakvizsgázott jogász lehet bíró, ügyvéd, ügyész, jogtanácsos vagy közjegyző is. Hogy ki kicsoda és mit is csinál, azt az Érthető Jog egy korábbi cikkében részleteztük. A cikk címe: Ügyvéd, bojtár, ügyész, bíró, jogász – De ki kicsoda? Csak kattints a címre, és már olvashatod is.

Az ügyvédjelölt vagy más néven ügyvédbojtár a jogi egyetemet már elvégezte, de még nem rendelkezik a szükséges gyakorlattal és szakvizsgával. Egy ügyvéd szakmai felügyelete és iránymutatása alapján vehet részt az ügyvédi munkában.

A szakvizsga előtt azonban nem csak ügyvédjelöltként dolgozhat valaki. Lehetőség van elhelyezkedni például jogi előadóként valamilyen hivatalban vagy cégnél, közjegyzőjelöltként egy közjegyző mellett, vagy bírósági fogalmazóként tanulhatja ki valaki, hogyan is lehet majd belőle bíró. Az ügyvédjelölthöz hasonlóan a közjegyzőjelölt és a jogi előadó sem rendelkezik még a szakvizsgával. Ők a közjegyző, illetve a jogtanácsos irányítása alatt végezhetnek jogi munkát. A bírósági fogalmazó a bíróságon készül fel a szakvizsgára és a későbbi bírói pályára.

Láthatjuk, hogy a jogi pálya nem könnyű, sok kitartást és tanulást kíván meg, mire valaki valóban önállóan végezheti a munkáját.

Mi az ügyvédi tevékenység?

Az ügyvédekről szóló törvényben találjuk meg a választ: „Az ügyvédi hivatás – jogi szakértelemmel, törvényes eszközökkel és módon, a közhatalmi szervektől függetlenül – az ügyfél jogai és jogos érdekei érvényesítésének, kötelezettségei teljesítésének elősegítésére, az ellenérdekű felek közötti jogvita – lehetőség szerinti – megegyezéssel történő lezárására irányuló tevékenység, amely tevékenység magában foglalja az igazságszolgáltatásban való közreműködést.”

Ügyvédi tevékenységnek minősülnek az alábbiak:

• jogi képviselet ellátása,
• a büntetőeljárásban védelem ellátása,
• a jogi tanácsadás,
• az okiratszerkesztés,
• az okirat ellenjegyzése,
• ügyvédi tevékenységgel összefüggésben a szerkesztett okiratok elektronikus okirati formába alakítása,
• ügyvédi tevékenységgel összefüggésben letét kezelése.

Ügyvédi tevékenységet rendszeresen és ellenérték fejében végezhet:

• ügyvéd,
• európai közösségi jogász,
• külföldi jogi tanácsadó,
• kamarai jogtanácsos,
• ügyvédjelölt,
• jogi előadó.

Ki adhat jogi tanácsot?

Nem minden jogász jogosult bárki számára jogi tanácsot adni.

Az ügyvéd, a kamarai jogtanácsos, az európai közösségi jogász, valamint törvényben meghatározottak szerint a külföldi jogi tanácsadó az, aki a törvény szerint jogosult az ügyfél számára jogi véleményt adni, javaslatokat megfogalmazni.

A kamarai jogtanácsos csak meghatározott körben jogosult az ügyvédi feladatok ellátására. Fő szabály szerint ügyfelei közé tartozik a munkáltatója, a munkáltatójának kapcsolt vállalkozása, vagy munkáltatójával irányítási vagy fenntartói viszonyban álló szerv. Nem jogosult bárki számára ügyvédi tevékenységet szolgáltatni.

Az európai közösségi jogász az Európai Unió állampolgára, aki egy másik országban szerezte meg ügyvédi jogosultságát, de ügyvédi tevékenységét üzletszerűen, eseti vagy állandó jelleggel Magyarországon végzi.

A külföldi jogi tanácsadó magyar ügyvéddel kötött együttműködési szerződés alapján jogosult jogi tanácsot adni a külföldi ügyvédi bejegyzésének helye szerinti jogáról, valamint a nemzetközi jogról és az ezekkel összefüggő joggyakorlatról. A külföldi jogi tanácsadó más ügyvédi tevékenységet Magyarországon nem végezhet.