Házasságkötéskor a jegyespárok komolyan gondolják ígéretüket, miszerint jóban, rosszban, szegénységben, gazdagságban támogatják majd egymást. Ez azonban az évek múlásával sok esetben megkopik, a kapcsolat megromlik. Mi lesz a válás után? Követelhet a volt házastárs támogatást a volt párjától? Mikor és mire kötelezi a volt házastársat a törvény? Melyek a házastársi tartás szabályai? A kérdésekre dr. Szabó Ildikó ügyvéd válaszolt.
Mi a házastársi tartás?
„A házassági életközösség megszűnése esetén házastársától, a házasság felbontása esetén volt házastársától tartást követelhet az, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani” – mondja ki a Polgári Törvénykönyv.
A házastársi tartás tehát nem minden esetben jár. Csak meghatározott körülmények esetén igényelhető – írja az Érthető Jog friss bejegyzésében dr. Kocsis Ildikó ügyvéd. Nem arról van hát szó, amit a filmekben láthatsz, mikor a dúsgazdag volt férj köteles jelentős vagyonnal támogatni, eltartani volt feleségét. A tartási kötelezettséget ne keverd össze a házastársi vagyonközösség megosztásával, bár a felek erről is rendelkezhetnek egy megállapodásban.
Miért létezik a házastársi tartás?
A házasság különös védelemben részesül, a házastársaknak speciális jogai és kötelezettségei vannak. A házastársak kötelesek közös céljaik érdekében együttműködni és egymást támogatni.
A támogatási kötelezettség törvényben meghatározott esetben a házasság felbontását követően is fennmarad.
Mikor járhat a házastársi tartás?
A házastársi tartás alap feltétele, hogy az
De további feltételek is vannak, mind a tartásra rászoruló, mind pedig a tartást nyújtó oldalán.
Önhibán kívüli rászorultság
Alapvető feltétel, hogy a tartást kérő volt házastárs önhibáján kívül nem tudja magát eltartani.
Maga a törvény nem határozza meg tételesen, hogy mit kell érteni rászorultság, illetve az önhiba hiánya alatt. A bíróságok ítélkezési gyakorlata azonban támpontot jelent ebben a kérdésben, bár minden eset más. Ezért öntés csak az adott helyzet feltérképezése után születhet.
Rászorultságról csak akkor beszélhetünk, ha a tartást igénylőnek nincs olyan jövedelme, keresete, egyéb vagyona, amiből megélhetését biztosíthatná. Természetesen a bíróság a rászorultság megállapításakor figyelembe veszi az egyéb körülményeket is, vagyis a személy egészségi állapotát, munkaképességét is.
Önhiba hiánya akkor állhat fenn, ha valóban nem a tartást igénylőn múlik a kialakult helyzete. Ha például lehetősége lenne munkaviszonyt létesíteni, de azt nem teszi meg, nem beszélhetünk önhiba hiányáról.
Házastársi tartás különös esetekben
A tartási kötelezettséggel kapcsolatban maga a törvény is meghatároz a fő szabály alóli kivételeket. Ezek közös nevezője, hogy valamilyen különös helyzet áll fenn.
A tartás nem jár mindenáron
„Nem köteles házastársát eltartani az, aki ezáltal a saját szükséges tartását vagy gyermekének tartását veszélyeztetné” – mondja ki a törvény.
Az elsődleges tehát, hogy a személy saját magát és gyermekét megfelelően el tudja tartani. A volt házastárs csak ezt követően válhat jogosulttá a támogatására.
A volt házastárs érdemtelensége
A tartás nem jár minden esetben. Van, amikor a volt házastárs saját magatartása miatt nem érdemli meg, hogy ilyen segítséget kapjon. Ezek az érdemtelenség esetei, melyeket a törvény szabályoz.
Érdemtelen a tartásra az a házastárs vagy volt házastárs:
Legtöbb esetben azonban kettőn áll a vásár, így az érdemtelenség elbírálásánál az arra hivatkozó fél magatartását is figyelembe kell venni.
Az újabb kapcsolat megszünteti a tartást
Ha a tartásra jogosult újabb házasságot köt, bejegyzett élettársi kapcsolatot hoz létre vagy élettársi kapcsolatot létesít, akkor megszűnik a korábbi házassága alapján fennálló házastársi tartásra való jogosultsága.
dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd
Érthető Jog
Arról van szó, hogy a feleségem a fejébe vette, hogy nemcsak a saját, hanem az én bélflórám egyensúlyát is helyreállítja.
A zónaolvadék-csapdát szállító hajó a Duna romániai szakaszán halad Magyarország felé, az érkezését egy-két héten belül várjuk – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.