Kinek és mikor járhat házastársi tartás?

2021. 04. 03., 14:05

Házasságkötéskor a jegyespárok komolyan gondolják ígéretüket, miszerint jóban, rosszban, szegénységben, gazdagságban támogatják majd egymást. Ez azonban az évek múlásával sok esetben megkopik, a kapcsolat megromlik. Mi lesz a válás után? Követelhet a volt házastárs támogatást a volt párjától? Mikor és mire kötelezi a volt házastársat a törvény? Melyek a házastársi tartás szabályai? A kérdésekre dr. Szabó Ildikó ügyvéd válaszolt.

Mi a házastársi tartás?

„A házassági életközösség megszűnése esetén házastársától, a házasság felbontása esetén volt házastársától tartást követelhet az, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani” – mondja ki a Polgári Törvénykönyv.

A házastársi tartás tehát nem minden esetben jár. Csak meghatározott körülmények esetén igényelhető – írja az Érthető Jog friss bejegyzésében dr. Kocsis Ildikó ügyvéd. Nem arról van hát szó, amit a filmekben láthatsz, mikor a dúsgazdag volt férj köteles jelentős vagyonnal támogatni, eltartani volt feleségét. A tartási kötelezettséget ne keverd össze a házastársi vagyonközösség megosztásával, bár a felek erről is rendelkezhetnek egy megállapodásban.

Miért létezik a házastársi tartás?

A házasság különös védelemben részesül, a házastársaknak speciális jogai és kötelezettségei vannak. A házastársak kötelesek közös céljaik érdekében együttműködni és egymást támogatni.

A támogatási kötelezettség törvényben meghatározott esetben a házasság felbontását követően is fennmarad.

Mikor járhat a házastársi tartás?

A házastársi tartás alap feltétele, hogy az

  • az életközösség megszűnése, vagy
  • a házasság felbontása esetén jöhet szóba.

De további feltételek is vannak, mind a tartásra rászoruló, mind pedig a tartást nyújtó oldalán.

Önhibán kívüli rászorultság

Alapvető feltétel, hogy a tartást kérő volt házastárs önhibáján kívül nem tudja magát eltartani.

Maga a törvény nem határozza meg tételesen, hogy mit kell érteni rászorultság, illetve az önhiba hiánya alatt. A bíróságok ítélkezési gyakorlata azonban támpontot jelent ebben a kérdésben, bár minden eset más. Ezért öntés csak az adott helyzet feltérképezése után születhet.

Rászorultságról csak akkor beszélhetünk, ha a tartást igénylőnek nincs olyan jövedelme, keresete, egyéb vagyona, amiből megélhetését biztosíthatná. Természetesen a bíróság a rászorultság megállapításakor figyelembe veszi az egyéb körülményeket is, vagyis a személy egészségi állapotát, munkaképességét is.

Önhiba hiánya akkor állhat fenn, ha valóban nem a tartást igénylőn múlik a kialakult helyzete. Ha például lehetősége lenne munkaviszonyt létesíteni, de azt nem teszi meg, nem beszélhetünk önhiba hiányáról.

Házastársi tartás különös esetekben

A tartási kötelezettséggel kapcsolatban maga a törvény is meghatároz a fő szabály alóli kivételeket. Ezek közös nevezője, hogy valamilyen különös helyzet áll fenn.

  • Amikor a válást követően több év múlva igényelne tartást a volt házastárs.
  • Ha a tartásra a házassági életközösség megszűnését követő öt év eltelte után válik rászorulttá a másik fél, tartást csak különös méltánylást érdemlő esetben követelhet.
  • A rövid ideig fennálló gyermektelen házasság esete. Az egy évnél rövidebb, gyermektelen házassági életközösség után a volt házastársnak rászorultsága esetén is csak az életközösség időtartamával megegyező időtartamra járhat a tartás. Bár lehetőség van arra, hogy a bíróság különös méltánylást érdemlő esetben eltérjen ettől a szabálytól.

A tartás nem jár mindenáron

„Nem köteles házastársát eltartani az, aki ezáltal a saját szükséges tartását vagy gyermekének tartását veszélyeztetné” – mondja ki a törvény.

Az elsődleges tehát, hogy a személy saját magát és gyermekét megfelelően el tudja tartani. A volt házastárs csak ezt követően válhat jogosulttá a támogatására.

A volt házastárs érdemtelensége

A tartás nem jár minden esetben. Van, amikor a volt házastárs saját magatartása miatt nem érdemli meg, hogy ilyen segítséget kapjon. Ezek az érdemtelenség esetei, melyeket a törvény szabályoz.

Érdemtelen a tartásra az a házastárs vagy volt házastárs:

  • akinek súlyosan kifogásolható magatartása vagy életvitele járult hozzá a házasság teljes és helyrehozhatatlan megromlásához; vagy
  • aki a házassági életközösség megszűnését követően házastársának, volt házastársának vagy vele együtt élő hozzátartozójának érdekeit durván sértő magatartást tanúsított.

Legtöbb esetben azonban kettőn áll a vásár, így az érdemtelenség elbírálásánál az arra hivatkozó fél magatartását is figyelembe kell venni.

Az újabb kapcsolat megszünteti a tartást

Ha a tartásra jogosult újabb házasságot köt, bejegyzett élettársi kapcsolatot hoz létre vagy élettársi kapcsolatot létesít, akkor megszűnik a korábbi házassága alapján fennálló házastársi tartásra való jogosultsága.

 

dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd
Érthető Jog

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.