Ki jogosult aláírni a cég nevében?

2020. 09. 23., 15:15

A gazdasági társaság, akárcsak a többi, jogi személyiséggel rendelkező szervezet, jogok és kötelezettségek alanya lehet. Jellegéből szükségszerűen következik, hogy szüksége van legalább egy természetes személyre, aki jogosult lesz a társaság „akaratát” a valóságban megjeleníteni, magyarán képviselni a társaságot. A legfontosabb tudnivalókat dr. Simon László, az act legal | Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértője foglalta össze.

Hogyan lehet egy céget képviselni?

A cég képviselete természetesen szóban és írásban is gyakorolható, ugyanakkor az utóbbi bír – érthető okokból – nagyobb jelentőséggel.

Legyen szó akár az üzleti élet egyes ügyleteiről, munkaviszonnyal kapcsolatos megállapodásokról vagy éppen a társaság állami vagy helyi hatóság előtt zajló ügyeiről, a cég képviselete elsődlegesen írásban, ún. cégjegyzés útján történik. A cégjegyzés voltaképpen az adott jognyilatkozat társaság nevében történő, a feljogosított személy(ek) általi, a cégbírósághoz benyújtott aláírási címpéldány szerinti aláírásának aktusát jelenti.  

Ki jogosult a cég nevében aláírni?

A cégjegyzés joga a Polgári Törvénykönyv főszabálya szerint a vezető tisztségviselőket illeti meg, akik egyúttal a társaság törvényes képviselői is. Mindemelett jogosultak lehetnek a társaság képviseletére a társaság munkavállalói is, így különösen a cégvezetők.

A cégvezetők – ha működnek a társaságnál – olyan munkavállalók, akik a vezető tisztségviselők munkájának segítése érdekében, azok utasításai alapján irányítják a cég folyamatos működését. Ha az ehhez elengedhetetlenül szükséges bizalom adott, célszerűnek mutatkozik cégvezetőket kinevezni egyes telephelyek vezetésére, például annak érdekében, hogy egyes szerződések megkötése érdekében ne kelljen a vezető tisztségviselőnek hosszabb utakat tennie, de hasonlóképpen előnyös lehet olyan cégvezető kinevezése is, aki bár a vezető tisztségviselővel azonos telephelyen dolgozik, egyes ügytípusokban mégis jogosult helyettesíteni, és ezáltal tehermentesíteni őt.

Mindemellett – jellemzően az ügyek szűkebben meghatározott körében – feljogosítható a cég nevében történő aláírásra más munkavállaló is.  Így nem feltétlenül szükséges egy-egy részleg élére cégvezetőt kinevezni, hiszen a törvény enélkül is lehetővé teszi azt, hogy a társaságot egy, a vállalati hierarchiában alacsonyabb szinten lévő személy képviselje. A tulajdonosok e tekintetben jelentős mozgástérrel rendelkeznek.

Minden esetben elengedhetetlen a cégjegyzési jogosultság a társaság képviseletéhez?

Nem feltétlenül, ugyanis szintén szűk körben lehetséges az is, hogy bizonyos jogügyletek vonatkozásában a cégjegyzékbe be nem jegyzett meghatalmazott képviselje a társaságot. Például egy kisebb értékű, egyszeri ügylet megkötésére feljogosított munkavállaló számára feleslegesnek mutatkozik cégjegyzési jogot biztosítani.

A vezető tisztségviselői kinevezés mindig együtt jár a cégjegyzési jogosultsággal?

Egy cég létesítő okiratában megjelölt vezető tisztségviselőinek és esetleges cégvezetőinek köre nem feltétlenül azonos azon személyek körével, akiket a tulajdonosok felruháznak a cégjegyzés jogával. 2018 júliusa óta lehetőség van olyan vezető tisztségviselők kinevezésére, akik egyáltalán nem rendelkeznek cégjegyzési joggal – emeli ki dr. Simon László, az act legal | Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértője.

Átruházható ez a jogosultság?

E tekintetben fontos különbség mutatkozik a vezető tisztségviselők és a munkavállalók között, beleértve a cégvezetőket is, ugyanis utóbbiak nem ruházhatják tovább jogosultságukat.

Milyen cégjegyzési módok léteznek?

A cégtörvény vonatkozó szabályai alapján egy adott személyt önálló vagy együttes cégjegyzési jogosultság illethet meg. Abban az esetben, ha csak egyetlen személy jogosult a társaság nevében alírni, kizárólag önálló cégjegyzési joggal ruházható fel, míg együttes cégjegyzési jog esetén meg kell határozni legalább egy másik, szintén együttes cégjegyzési joggal rendelkező személyt, akivel a jog gyakorolható.

Azonban szükséges leszögezni, hogy egy jogosult csak egyféle jogosultsággal rendelkezhet; azaz nem lehet például egy vezető tisztségviselőnek egyszerre önálló és együttes cégjegyzési jogosultsága, még akkor sem, ha ezek különböző ügycsoportokra vonatkoznak.

Milyen előnyei vannak az önálló cégjegyzési jognak és mikor praktikusabb az együttes?

Habár az operatív feladatok végrehajtása és a gyors ügyletkötés szempontjából az önálló jogosultság előnyösebb, ugyanakkor számos vitás szituáció elkerülhető azáltal, ha egy jognyilatkozat megtételére több vezető együttesen jogosult, hiszen amellett, hogy az esetleges visszaélések lehetőségét csökkenti, a jogosultak a felelősségen is osztoznak.

Jellemzően együttes cégjegyzési joggal rendelkeznek a társaság cégvezetőnek nem minősülő, cégjegyzésre feljogosított munkavállalói. Ez bizonyos mértékig biztosítja, hogy a munkavállaló ne köthessen saját elhatározásából olyan szerződést, amely a cégre nézve egyértelműen hátrányos volna. Ez a megoldás különösen népszerűnek tekinthető az olyan társaságok esetében, melyek olyan telephellyel rendelkeznek, amelynek a vezetését és helyi ügyvitelét egy munkaviszonyban álló személy látja el.

Hogyan korlátozható a cégjegyzési jogosultság?

Ahogyan az a cégtörvény szabályaiból is következik, a cégjegyzés jogával felruházott személy képviseleti jogosultsága nem terjed ki szükségszerűen valamennyi, a társasággal kapcsolatba hozható ügyre.

A jogosultság tevékenységtípusok szerinti korlátozása nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy az egyes vezetők hatáskörei jól elhatárolhatók legyenek egymástól. Ugyanakkor az ügyletek értéke szerint is limitálható a jogosultság. Egy telephely vezetésével megbízott cégvezető cégjegyzési jogát például célszerű a telephely működésével összefüggő ügyekre korlátozni, esetleg olyan értékhatár megszabásával, amelyet a társaság helyi vonatkozású szerződései jellemzően nem haladnak meg.

Szükséges azonban leszögezni, hogy megfelelő, az adott ügykörben döntési jogosultsággal rendelkező cégjegyzésre jogosult adhat meghatalmazást egy másik, a cégjegyzésre más korlátok között jogosultnak a cég adott ügyben való képviseletére.

„Fontos szabály az is, hogy a jogosultság korlátozása harmadik személyekkel szemben hatálytalan. Ezt az is indokolja, hogy ez a tény a cégjegyzékben, mint közhiteles nyilvántartásban nem kerül rögzítésre” – emeli ki a szakértő.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 10. 04., 09:04
Az előző hónaphoz viszonyítva 0,5 százalékkal csökkent, az egy évvel korábbitól – a munkanapok számát figyelembe véve – 4,1 százalékkal maradt el az ipari termelés volumene 2024. augusztusban. Az ipari termelés az év első nyolc hónapjában 3,8 százalékkal volt kisebb, mint 2023 azonos időszakában.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS