Kaució: öt dolog, amivel érdemes tisztában lenni

1. Kaució = óvadék  

A kaució a köznyelvben elterjedt kifejezés, de a jogszabályokban hiába kutakodnánk a kaució szabályai iránt. A köznyelvben kaucióként ismert biztosítékot a Polgári Törvénykönyv óvadéknak nevezi. Így, ha valamely szerződésben kaucióról van szó, az alatt jogi szempontból óvadékot kell érteni.

2. Mást jelent a polgári jogban és a büntetőjogban

Az óvadék valamely szerződésben vállalt kötelezettség teljesítésének biztosítékául szolgál. Tehát óvadék önmagában nem állhat. Mindig kell lennie valamilyen kötelezettségvállalásnak, amelyhez kapcsolódik. Amennyiben az óvadékot átadó fél nem teljesíti a szerződésben foglalt kötelezettségét, akkor az óvadékot kapó fél az átadott óvadékból kielégítheti a szerződés alapján fennálló követeléseit. Ez történhet úgy, hogy az óvadék jogosultja az óvadék tulajdonjogát megszerezheti (például, ha az óvadék pénz vagy fizetésiszámla-követelés) vagy bírósági végrehajtás útján.

Az óvadék fogalma a büntetőjogban is ismert. Ez természetesen nem tévesztendő össze a polgári jogban alkalmazott óvadékkal. A büntetőjogban az óvadék egy olyan pénzösszeg, amelyet a bíróság állapít meg. Arra szolgál, hogy az eljárás terheltjének eljárási cselekményeken való jelenlétét elősegítse, illetve a bíróság által elrendelt távoltartás, bűnügyi felügyelet szabályai megtartását biztosítsa. Ha például a terhelt a bírósági idézésre nem jelenik meg és nem igazolja a távollétét, az óvadékot elveszíti.

3. Mi szolgálhat óvadékként?

Az óvadék leggyakoribb formája a pénzbeli óvadék, mivel nem teljesítés esetén ebből a legkönnyebb a követelés kielégítése és az elszámolás.

Nem csak pénz adható óvadékul, hanem értékpapír vagy fizetésiszámla-követelés (pl. pénzforgalmi bankszámlán lévő összeg, betétszámlán lévő összeg) is. Egyéb vagyontárgy akkor szolgálhat óvadék tárgyául, ha ezt külön jogszabály lehetővé teszi, például befektetési vállalkozás által vezetett ügyfélszámla-követelés esetén.

4. Fontos a kaució átadása

Az óvadék alapításához nem elegendő csupán az óvadékra vonatkozó szerződéses megállapodás. Az is szükséges, hogy az óvadékot a másik fél rendelkezésére bocsássák. Az óvadéknak lényeges eleme, hogy a követelés jogosultjának rendelkezésére álljon, mivel szükség esetén így tudja a követelését az óvadék felhasználásával kielégíteni.

Pénz és hagyományos (nem elektronikus formájú) értékpapír estén a rendelkezésre bocsátás úgy történik, hogy a pénzt/értékpapírt a jogosult birtokába adják, ill. a birtokot a jogosultra ruházzák.

Ha az óvadék tárgya fizikailag nem adható birtokba (pl. elektronikus formában előállított és nyilvántartott értékpapír vagy fizetésiszámla-követelés esetén) akkor a rendelkezésre bocsátásnak olyan megoldással kell történnie, amelynek eredményeként az óvadék a kötelezett hatalmából a jogosult hatalmába kerül, vagy az óvadék kötelezettjének korlátlan rendelkezése alól egyébként kikerül. Ez például olyan módon történhet, hogy az értékpapírszámlát vezető pénzintézet, valamint az óvadékot adó és az óvadékot kapó fél szerződést köt, amelyben korlátozzák az óvadékot adó fél rendelkezési jogát az értékpapír számla felett. Ez a korlátozás jelentheti azt, hogy a számlavezető a számlatulajdonos rendelkezéseit az óvadék jogosultjának jóváhagyásával, az óvadék jogosultjának rendelkezéseit a számlatulajdonos jóváhagyása nélkül is teljesíti.

5. Az óvadék megelőzi a jelzálogjogot

Előfordulhat, hogy az óvadékul szolgáló vagyontárgyat más biztosíték is terheli. Amennyiben az óvadék tárgya egyben jelzálogjoggal is terhelt, akkor az óvadék megelőzi a jelzálogjogot. Ez azt jelenti, hogy az óvadék jogosultját elsőbbség illeti meg a jelzálogjog jogosultjával szemben. Tehát az óvadék jogosultja előbb keresheti követelésének kielégítését az óvadék tárgyából, mint a jelzálog jogosult.

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda