Hogyan védhetjük a céges logót? Mire jó a védjegy?

2021. 01. 30., 16:00

A mai kor egyik nagy kihívása, hogy hogyan különböztessük meg a cégünket, a termékünket, a szolgáltatásunkat mástól. Hogyan lehetünk egyediek és azonnal felismerhetők? A megoldás a saját logó. De hogyan védhetjük meg a céges logót? Mire jó a védjegy? A kérdésekre dr. Kocsis Ildikó ügyvéd válaszol.

Védhető a céges logó?

Tudjuk, hogy egy regényt, zeneművet vagy akár egy szoftvert, mint szellemi alkotást védhet a szerzői jog. A logók is részesülhetnek védelemben, azonban a védelem más módon, más szabályok alapján valósulhat meg. A logó mint védjegy részesülhet oltalomban – kezdi az Érthető Jog friss bejegyzését dr. Kocsis Ildikó ügyvéd.

Mi a védjegy?

„A védjegy egyértelműen és pontosan ábrázolható, lajstromozott megjelölés, amely az egyes áruk és szolgáltatások azonosítására, mások áruitól, illetve szolgáltatásaitól való megkülönböztetésére szolgál” – olvashatjuk a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala oldalán.

Hogyan képzeljünk el egy védjegyet?

Egyszerűen csak gondoljunk az Apple almájára, a Nike logójára vagy a Coca-Cola feliratra. Ezek is mind védjegyek. Egyértelműek, hiszen ezeket nem tévesztjük össze mással.

Az Apple almáját azonnal felismerjük. Tesszük ezt annak ellenére, hogy egy alma ábrázolása igen sokféleképpen lehetséges. De az Apple logójaként ismert almáról pontosan tudjuk, hogy mihez tartozik.

Nincs ez másként a Coca-Cola felirattal sem. A világon mindenhol ismerik.

A példákat még hosszan sorolhatnám, és nem csak a nagy világcégek, márkák esetén. A hazai piacon is ott vannak a márkák és a céges logók.

Egy-egy új cég, termék, szolgáltatás esetén sok esetben már az elején megtervezik, megjelenik a logó. Nem véletlenül, hiszen jó, ha már az első perctől valami megkülönbözteti a piacon a versenytársaktól, vagy segít abban, hogy egyedi és könnyen felismerhető legyen.

Milyen lehet a védjegy?

Egy védjegy esetén a törvény feltételként kimondja, hogy az olyan módon ábrázolható, hogy a jogalkalmazó szervek és a nyilvánosság egyértelműen és pontosan meg tudják határozni az oltalom tárgyát. Vagyis egyértelműen eldönthető legyen, hogy mi az, ami védelem alatt áll.

A védjegynek alkalmasnak kell lennie arra, hogy egyáltalán szerepelhessen a nyilvántartásban, azt megfelelő módon lehessen rögzíteni, felismerni.

Védjegyoltalomban részesülhetnek különösen a következő megjelölések:

  • szó, szóösszetétel,
  • betű, szám,
  • ábra, kép,
  • sík- vagy térbeli alakzat, beleértve az áru vagy a csomagolás formáját,
  • szín, színösszetétel, fényjel, hologram,
  • hang,
  • mozgást megjelenítő megjelölés,
  • pozíciómegjelölés,
  • multimédia-megjelölés,
  • mintázat,
  • többféle megjelölés összetétele.

A fentiekből láthatjuk, hogy egy logó megfelelhet a fenti kritériumoknak. De önmagában ez még nem elég a védelemhez.

Mi az, ami nem kaphat védelmet?

Vannak olyan megjelölések, amik bár látszólag megfelelnek a védjegyekkel számban támasztott fenti követelményeknek, vagyis védjegyoltalomban részesülhetnének, de valami mégis hibádzik.

A védjegyekről szóló törvényben viszonylag sok kizáró okot találunk. Ezek közül – a teljesség igénye nélkül - néhány:

  • kizárólag olyan jelekből vagy elemekből áll, amelyeket az általános nyelvhasználatban, illetve a tisztességes üzleti gyakorlatban állandóan és szokásosan alkalmaznak,
  • nem alkalmas a megkülönböztetésre,
  • a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközik,
  • alkalmas a fogyasztók megtévesztésére,
  • olyan jelvényből, jelképből vagy címerből áll, amelynek használatához közérdek fűződik,
  • azonos áruk, illetve szolgáltatások tekintetében a korábbi védjeggyel azonos megjelölés,
  • az a megjelölés, amelyet a fogyasztók összetéveszthetnek a korábbi védjeggyel a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt.

Hogyan kaphatunk védjegyoltalmat?

Védjegyoltalmat szerezhet bármely természetes személy, cég, szervezet, és az sem feltétel, hogy gazdasági tevékenységet folytasson. A védjegyoltalmat a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál lehet kezdeményezni, kérni. Ezt a hivatal elbírálja, és ha mindent rendben talált, kiállítja az erről szóló igazolást.

A védjegyoltalom időtartama 10 év, melyet a lejárat után újabb 10 évre, akár több alkalommal is meg lehet hosszabbítani.

Fontos, hogy maga az oltalom már a bejelentés napjától visszamenőlegesen érvényes, ha azt később számunkra jóváhagyták. Ennek azért van jelentősége, mert a bejelentést követően hónapokig tart, míg megszületik a döntés.

Milyen védelmet nyújt a védjegy?

A védjegyoltalom alapján a védjegyjogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára. Ez alapján már felléphet a jogtalan használattal szemben is.

 

dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd
Érthető Jog

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 06. 02., 14:30
A Z generáció tudatosan, de rendkívül élménycentrikusan költ – derül ki egy generációról készült átfogó kutatásból. A riport készítésében közreműködött a Diverzum, hazánk legnagyobb diákkedvezményeket kínáló platformja is, amelynek a partnerségi vezetőjével, Takács Péterrel beszélgettünk a Cégkassza Podcast legújabb adásában. A szakértő megosztotta gondolatait a Diverzum indulásáról, valamint a fiatalok fogyasztási szokásairól és digitális életmódjáról is.
2025. 06. 12., 11:05
Májusban országos szinten 0,8 százalékkal nőttek a lakbérek áprilishoz képest, ugyanakkor a fővárosban enyhe csökkenés történt: Budapesten 0,2 százalékkal estek vissza az albérletárak. Éves összevetésben továbbra is drágulás látható: országosan 7,9 százalékkal, Budapesten pedig 7 százalékkal emelkedtek a bérleti díjak az elmúlt egy év során – derül ki a KSH-ingatlan.com májusi lakbérindexéből.
2025-06-11 14:05:00
„Az orosz-ukrán háború alapjaiban változtatta meg az európai biztonsági rendszert, felszínre hozva a katonai felkészültség súlyos hiányosságait, valamint a védelmi szektor hosszú éveken át tartó alulfinanszírozásának következményeit.”
2025-06-11 08:40:00
Az előző hónaphoz képest átlagosan 0,2 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak 2025 májusában, az éves infláció az áprilisi 4,2 százalékról 4,4 százalékra emelkedett – tájékoztatott a statisztikai hivatal. Összehasonlításképpen: az eurózónában az átlagos ráta már 2 százalék alatt jár.

  Rovathírek: HIPA

A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.
Már minden tízedik magyar dolgozott külföldön, főleg Németországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában vagy Franciaországban, és a legfőbb motiváció a pénzkereseti lehetőség, de közben sokakat vonz a nyelvi, kulturális tapasztalat és a szakmai fejlődés is – mondta el a Profession.hu felmérésének eredményei alapján Dencső Blanka. Az állásportál piackutatási és üzletfejlesztési szakértője ebben az epizódban bemutatja, milyen érdekes trendek alakultak ki a magyarok külföldi munkavállalási kedve kapcsán, illetve mennyien és hogyan küzdöttek meg a honvággyal és a nyelvi nehézségekkel, vagy milyen módon kamatoztatják itthon a külföldön szerzett tapasztalatokat.
2025. 05. 04., 10:25
epizód: 2025 / 9   |   hossz: 29:18
A cégvezetői és értékesítői tréningeken, illetve mentorprogramokon túl azt az összetett feladatot is vállalni kell, hogy fejlesszük, ne csak a gazdasági szereplők, hanem az egész társadalom fizikai és mentális egészségét – vallja Turcsán Emese, az Einstein Akadémia (érdekes módon kriminálpedagógiára szakosodott szociálpedagógus) alapítója és vezetője. Beszélgetésünk apropóját az akadémia mellett életre hívott Einstein Alapítvány, illetve a kibontakozóban lévő Kék Zóna Projekt adta. Előbbi fiatal tehetségek felkarolására és díjazására jött létre, míg utóbbi hazánkban akarja kialakítani a hosszú, kiegyensúlyozott életet élő emberek közösségét – egészen átfogó kutatásokkal és gyakorlatokkal.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

A Paksi Atomerőmű középtávú karbantartási tervének megfelelően június 6-tól megkezdődik, a 4. blokk 2025. évi karbantartása, amely a fűtőelemek üzemszerű cseréjével összekötött tervszerű karbantartási tevékenységeket foglalja magában – tájékoztatott az Országos Atomenergia Hivatal (OAH).