Hogyan védhetjük a céges logót? Mire jó a védjegy?

Védhető a céges logó?

Tudjuk, hogy egy regényt, zeneművet vagy akár egy szoftvert, mint szellemi alkotást védhet a szerzői jog. A logók is részesülhetnek védelemben, azonban a védelem más módon, más szabályok alapján valósulhat meg. A logó mint védjegy részesülhet oltalomban – kezdi az Érthető Jog friss bejegyzését dr. Kocsis Ildikó ügyvéd.

Mi a védjegy?

„A védjegy egyértelműen és pontosan ábrázolható, lajstromozott megjelölés, amely az egyes áruk és szolgáltatások azonosítására, mások áruitól, illetve szolgáltatásaitól való megkülönböztetésére szolgál” – olvashatjuk a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala oldalán.

Hogyan képzeljünk el egy védjegyet?

Egyszerűen csak gondoljunk az Apple almájára, a Nike logójára vagy a Coca-Cola feliratra. Ezek is mind védjegyek. Egyértelműek, hiszen ezeket nem tévesztjük össze mással.

Az Apple almáját azonnal felismerjük. Tesszük ezt annak ellenére, hogy egy alma ábrázolása igen sokféleképpen lehetséges. De az Apple logójaként ismert almáról pontosan tudjuk, hogy mihez tartozik.

Nincs ez másként a Coca-Cola felirattal sem. A világon mindenhol ismerik.

A példákat még hosszan sorolhatnám, és nem csak a nagy világcégek, márkák esetén. A hazai piacon is ott vannak a márkák és a céges logók.

Egy-egy új cég, termék, szolgáltatás esetén sok esetben már az elején megtervezik, megjelenik a logó. Nem véletlenül, hiszen jó, ha már az első perctől valami megkülönbözteti a piacon a versenytársaktól, vagy segít abban, hogy egyedi és könnyen felismerhető legyen.

Milyen lehet a védjegy?

Egy védjegy esetén a törvény feltételként kimondja, hogy az olyan módon ábrázolható, hogy a jogalkalmazó szervek és a nyilvánosság egyértelműen és pontosan meg tudják határozni az oltalom tárgyát. Vagyis egyértelműen eldönthető legyen, hogy mi az, ami védelem alatt áll.

A védjegynek alkalmasnak kell lennie arra, hogy egyáltalán szerepelhessen a nyilvántartásban, azt megfelelő módon lehessen rögzíteni, felismerni.

Védjegyoltalomban részesülhetnek különösen a következő megjelölések:

• szó, szóösszetétel,
• betű, szám,
• ábra, kép,
• sík- vagy térbeli alakzat, beleértve az áru vagy a csomagolás formáját,
• szín, színösszetétel, fényjel, hologram,
• hang,
• mozgást megjelenítő megjelölés,
• pozíciómegjelölés,
• multimédia-megjelölés,
• mintázat,
• többféle megjelölés összetétele.

A fentiekből láthatjuk, hogy egy logó megfelelhet a fenti kritériumoknak. De önmagában ez még nem elég a védelemhez.

Mi az, ami nem kaphat védelmet?

Vannak olyan megjelölések, amik bár látszólag megfelelnek a védjegyekkel számban támasztott fenti követelményeknek, vagyis védjegyoltalomban részesülhetnének, de valami mégis hibádzik.

A védjegyekről szóló törvényben viszonylag sok kizáró okot találunk. Ezek közül – a teljesség igénye nélkül - néhány:

• kizárólag olyan jelekből vagy elemekből áll, amelyeket az általános nyelvhasználatban, illetve a tisztességes üzleti gyakorlatban állandóan és szokásosan alkalmaznak,
• nem alkalmas a megkülönböztetésre,
• a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközik,
• alkalmas a fogyasztók megtévesztésére,
• olyan jelvényből, jelképből vagy címerből áll, amelynek használatához közérdek fűződik,
• azonos áruk, illetve szolgáltatások tekintetében a korábbi védjeggyel azonos megjelölés,
• az a megjelölés, amelyet a fogyasztók összetéveszthetnek a korábbi védjeggyel a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt.

Hogyan kaphatunk védjegyoltalmat?

Védjegyoltalmat szerezhet bármely természetes személy, cég, szervezet, és az sem feltétel, hogy gazdasági tevékenységet folytasson. A védjegyoltalmat a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál lehet kezdeményezni, kérni. Ezt a hivatal elbírálja, és ha mindent rendben talált, kiállítja az erről szóló igazolást.

A védjegyoltalom időtartama 10 év, melyet a lejárat után újabb 10 évre, akár több alkalommal is meg lehet hosszabbítani.

Fontos, hogy maga az oltalom már a bejelentés napjától visszamenőlegesen érvényes, ha azt később számunkra jóváhagyták. Ennek azért van jelentősége, mert a bejelentést követően hónapokig tart, míg megszületik a döntés.

Milyen védelmet nyújt a védjegy?

A védjegyoltalom alapján a védjegyjogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára. Ez alapján már felléphet a jogtalan használattal szemben is.

dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd
Érthető Jog