Hogyan örökölhet az élettárs?

2022. 03. 01., 10:48

Hazánkban is sokan élnek élettársi kapcsolatban. Mégis gyakran csak az élettárs halála esetén merül fel a kérdés, hogy a túlélő élettárs örökölhet-e az elhunyt után.

Az élettársnak szűkebb lehetőségei vannak az öröklésre, mint a túlélő házastársnak. Hogyan örökölhet az élettárs? A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

Öröklés végintézkedés alapján

Az elhunyt után örökölni végintézkedés alapján vagy a törvény rendelkezései alapján lehet.

Végintézkedésre többféle formában is sor kerülhet. Az örökhagyó általi végintézkedés legismertebb formája a végrendelet. A végrendeleten túl az örökhagyó végintézkedései közé tartozik az öröklési szerződés és a halál esetére szóló ajándékozás.

Amennyiben az örökhagyó után érvényes végintézkedés maradt, akkor a végintézkedés tartalma szabja meg, hogy az örökhagyó vagyonából ki és milyen vagyonrészt örököl. Amennyiben a végintézkedés csak az örökhagyó vagyonának egy részére terjed ki, akkor csak e vagyontárgyak tekintetében érvényesül a végintézkedésben megszabott öröklési rend.

A törvényes öröklés

Ha az örökhagyó után érvényes végintézkedés nem maradt, akkor az öröklés rendjét a Polgári Törvénykönyv rendelkezései szabják meg. Ezt az esetet nevezzük törvényes öröklésnek. Amennyiben a végintézkedés az örökhagyó vagyonának csak egy részére vonatkozik, akkor a fennmaradó rész tekintetében a törvényes öröklés szabályai szerint történik az öröklés.

A törvényes örökösök elsősorban az örökhagyó leszármazói (gyermek, unoka stb.), akik mellett a túlélő házastárs is örököl. Ha leszármazó nincs, vagy nem örökölhet, akkor az örökhagyó házastársa és szülei örökölnek a törvényben foglalt megosztás szerint. Ha sem leszármazó, sem szülő nincs (vagy nem örökölhet), akkor a túlélő házastárs az egyedüli örökös. A törvény részletesen megszabja az öröklés rendjét azokban az esetekben is, ha a fenti öröklési rend nem érvényesülhet, tehát például nincs házastárs (vagy nem örökölhet) és nincs szülő sem, aki örökölhetne.

Az élettárs öröklése

Az élettárs öröklése tekintetében nagyon fontos tudni, hogy a jelenlegi szabályozás szerint az örökhagyó élettársa nem törvényes örökös. Ezért, ha az örökhagyó végintézkedést nem tett, vagy tett ugyan végintézkedést, de abban az élettársára nem hagyott semmilyen vagyontárgyat, akkor a túlélő élettárs nem örökölhet az örökhagyó után.

Elmondható, hogy a törvény az öröklés szempontjából az élettársi kapcsolattal szemben a házastársi kapcsolatot részesíti előnyben. A túlélő élettárs csak végintézkedés alapján örökölhet az elhunyt élettársa után. Végintézkedés hiányában az élettárs még haszonélvezeti jogot sem örököl a közösen lakott ingatlanon.

A fentiek alól egy kivétel létezik: a bejegyzett élettársi kapcsolat. Fő szabály szerint a bejegyzett élettársra a házastársra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A bejegyzett élettárs halála esetén a túlélő bejegyzett élettársra az özvegyre vonatkozó szabályok alkalmazandók. A bejegyzett élettársi kapcsolat esetén a túlélő bejegyzett élettárs a túlélő házastársra vonatkozó szabályok szerint örökös, így végintézkedés nélkül is örökölhet. Azonban fontos tudni, hogy bejegyzett élettársi kapcsolatot csak két azonos nemű személy létesíthet, tehát ellenkező neműek számára ez nem megengedett.

A bejegyzett élettársi kapcsolatot gyakran szokták összekeverni azzal a lehetőséggel, hogy az élettársak közjegyző előtt nyilatkozhatnak arról, hogy egymással a Polgári Törvénykönyv szerinti élettársi kapcsolatban élnek. Az élettársak kérhetik a nyilatkozat bejegyzését az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába. Azonban ez a fajta nyilvántartásba vétel nem hoz létre bejegyzett élettársi kapcsolatot, így ilyen esetben végintézkedés hiányában nem örökölhet az élettárs.

Ha az élettárs örököl, akkor őt nem illeti meg az öröklési illeték alóli mentesség, ami a házastárs számára biztosított. Ezért az élettárs öröklése esetén főszabály szerint 18%-os öröklési illetéket köteles fizetni. Amennyiben lakástulajdont vagy lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogot (pl. haszonélvezeti jogot) örököl, akkor az illeték mértéke 9%.

Ebben az esetben is kivételt képez a bejegyzett élettárs, akit a túlélő házastárs státusza illet meg. Így a bejegyzett élettársak illetékmentesen örökölhetnek az elhunyt élettársuk után.

A túlélő élettárs egyéb igényei a hagyatékkal szemben

Ha a túlélő élettárs nem örökölhet az örökhagyó után, ez nem jelenti, hogy a hagyatékkal szemben semmilyen követelése nem lehet.

Hosszabb élettársi kapcsolat esetén gyakori, hogy az élettársak vagyona az élettársi kapcsolat alatt növekszik, mivel újabb vagyontárgyakat szereznek az együttélés alatt. A törvény szerint az élettársak az együttélés alatt önálló vagyonszerzők, azaz nem jön létre közöttük automatikusan közös tulajdon. Azonban az életközösség megszűnése esetén bármelyik élettárs követelheti a másiktól az együttélés alatt keletkezett vagyonszaporulat megosztását.

A vagyonszaporulat ráeső részét a túlélő élettárs is igényelheti a hagyatékból. Ehhez bizonyítania kell, hogy a szerzésben milyen arányban működött közre. Ha a szerzésben való közreműködés aránya nem állapítható meg, akkor egyenlőnek kell tekinteni. Ez alól kivétel, ha ez bármelyik élettársra nézve méltánytalan vagyoni hátrányt jelentene. Arra azonban ügyelnie kell a túlélő élettársnak, hogy a vagyonszaporulat megállapításánál és kiadásnál nem csak az elhunyt élettársnál jelentkező vagyonnövekedést kell számításba venni, hanem azt a szaporulatot is, ami az ő, mint túlélő élettárs nevén keletkezett. Amennyiben pedig az élettársak az együttélés idejére vagyoni viszonyaikat élettársi vagyonjogi szerződéssel rendezték, akkor e szerződés rendelkezéseit is figyelembe kell venni annak eldöntésénél, hogy az örökhagyó nevén lévő vagyonból a túlélő élettárs mire tarthat igényt.

 

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A hazai utasbiztosítási piac egyik legalapvetőbb problémáinak egyike az, hogy az ügyfelek még mindig túl sokat akarnak spórolni rajta, holott a nyaralás költségének csak elhanyagolható töredékét teszi ki – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor jelezte: a legolcsóbb és az 1–2 ezer forinttal többért kötött prémium biztosítás szolgáltatásai között óriási különbség tátong, és erre az utolsó pillanatban – mert bizony akkor kötjük – már nem biztos, hogy felfigyelünk.
Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS