Hogyan lehetséges az örökség visszautasítása?

2021. 11. 16., 10:07

Az örökség visszautasításának kérdése általában akkor merül fel, ha az elhunyt személy örököse valamilyen okból nem kíván örökölni. Ennek a leggyakoribb oka, hogy a hagyatékban lévő tartozások összege meghaladja az örökhagyó vagyonának értékét. Gyakran felmerül kérdésként az is, hogy vissza lehet-e utasítani egyes vagyontárgyak öröklését más vagyontárgyak elfogadása mellett. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

Az örökség visszautasítására értelemszerűen az örökösnek van joga. A végintézkedésben kijelölt örököst és a törvényes örököst is megilleti a visszautasítás joga. A törvény senkit sem kényszerít arra, hogy más után örököljön. Kivételt jelent az állam, mint törvényes örökös, amelyet nem illet meg a visszautasítás joga.

Az örökséget visszautasítani csak az öröklés megnyílása után lehet, tehát az örökhagyó halálát követően. Az örökhagyó halálát megelőzően hiába nyilatkozik a leendő örökös írásban arról, hogy az örökséget majd vissza kívánja utasítani, az ilyen nyilatkozat nem lesz érvényes. Fontos, hogy a visszautasításról az örökösnek kifejezetten nyilatkoznia kell. Ráutaló magatartással nem utasítható vissza az örökség. Ha például a hagyatéki tárgyalásra nem megy el az örökös, az nem jelenti az örökség visszautasítását.

Lemondás a visszautasítási jogról

Az örökség visszautasítására nincs végső határidő. Ám ha az örökhagyó halála után az örökös akár kifejezetten, akár hallgatólagosan lemondott a visszautasítás jogáról, akkor már nem utasíthatja vissza az örökséget. Hallgatólagos lemondásnak azt kell tekinteni, ha az örökös olyan magatartást tanúsít, amelyből az örökség elfogadására irányuló kétségtelen akarata tűnik ki. Ilyen magatartás a hagyaték birtokba vétele. Például, ha az örökös beköltözik az örökölt ingatlanba. Ide tartozik a hagyatékkal kapcsolatos minden olyan cselekmény, amelyből kitűnik az elfogadás szándéka. Például, ha az örökös az örökhagyó tartozásának megfizetése céljából megkeresi az örökhagyó hitelezőjét.

A visszautasítás jogáról való lemondásnak minősül az is, ha a hagyatéki eljárásban a visszautasításra vonatkozó nyilatkozat megtételére a közjegyző által tűzött határidőn belül az örökös nem teszi meg a visszautasító nyilatkozatot. A közjegyző a nyilatkozattételre vonatkozó határidőt a hagyatéki eljárásban részt vevő bármely érdekelt kérelmére kitűzi.

Örökség visszautasítása vagy öröklésről való lemondás?

Az örökség visszautasítását gyakran összetévesztik az öröklésről való lemondással. Szemben a visszautasítással az öröklésről való lemondásra csak az örökhagyó életében van lehetőség, az örökhagyóval kötött szerződésben.

Részben is lehetséges az örökség visszautasítása?

Általános szabály, hogy az örökösnek az egész örökséget van joga visszautasítani. Tehát nem választhat ki egyes vagyontárgyakat a hagyatékból, amelyeket vissza kíván utasítani.

A Polgári Törvénykönyv ismer néhány kivételt a visszautasításra vonatkozó általános szabály alól. Ha az örökös nem foglalkozik hivatásszerűen mezőgazdasági termeléssel, akkor külön is visszautasíthatja a mezőgazdasági termelés célját szolgáló föld, a hozzá tartozó berendezési, felszerelési tárgyak, állatállomány és munkaeszközök öröklését.

Abban az esetben, ha az örökös végintézkedéssel és törvény alapján is örököl, akkor joga van arra, hogy a végintézkedésen alapuló örökrészt vagy a törvény alapján örökölt örökrészt önállóan is visszautasítsa. Így, ha például az örökös végintézkedés alapján örököl egy ingatlant, törvényes örökösként pedig egy gépjárművet, akkor dönthet úgy, hogy a gépjárművet nem kívánja örökölni, de az ingatlant igen.

Az örökség visszautasításának következményei

Ha az örökös visszautasítja az örökséget, akkor úgy kell tekinteni, hogy az örökhagyó utáni öröklésből kiesett. A kiesés azt jelenti, hogy őt az öröklésnél figyelmen kívül kell hagyni és az öröklés rendjében soron következő örökös fog örökölni, akinek természetesen szintén joga van visszautasítani az örökséget.

A visszautasítás nem terjed ki azon az ágon lévő hozzátartozókra, ahol az örökös van. Így, ha az örökös visszautasítja az örökséget, ez nem jelenti, hogy az ő leszármazója (pl. gyermeke) is automatikusan kiesik az öröklésből, ha a törvényes öröklés szabályai szerint a leszármazó a következő az örökhagyó utáni öröklési rendben.

Abban az esetben, ha a végrendeleti örökös utasítja vissza az örökséget, akkor az öröklésre a törvényes öröklés szabályait kell alkalmazni.

 

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 06., 16:25
Szeptember 27-től új fogyasztóvédelmi előírások léptek életbe Magyarországon az Európai Unió EmpCo irányelve nyomán. A szabályozás 12 új tétellel bővíti az automatikusan jogsértőnek tekintett tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok feketelistáját, és konkrétabb kommunikációs sztenderdeket vár el a zöld állítások kapcsán.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.
Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS