Hogyan lehetséges az örökség visszautasítása?

2021. 11. 16., 10:07

Az örökség visszautasításának kérdése általában akkor merül fel, ha az elhunyt személy örököse valamilyen okból nem kíván örökölni. Ennek a leggyakoribb oka, hogy a hagyatékban lévő tartozások összege meghaladja az örökhagyó vagyonának értékét. Gyakran felmerül kérdésként az is, hogy vissza lehet-e utasítani egyes vagyontárgyak öröklését más vagyontárgyak elfogadása mellett. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

Az örökség visszautasítására értelemszerűen az örökösnek van joga. A végintézkedésben kijelölt örököst és a törvényes örököst is megilleti a visszautasítás joga. A törvény senkit sem kényszerít arra, hogy más után örököljön. Kivételt jelent az állam, mint törvényes örökös, amelyet nem illet meg a visszautasítás joga.

Az örökséget visszautasítani csak az öröklés megnyílása után lehet, tehát az örökhagyó halálát követően. Az örökhagyó halálát megelőzően hiába nyilatkozik a leendő örökös írásban arról, hogy az örökséget majd vissza kívánja utasítani, az ilyen nyilatkozat nem lesz érvényes. Fontos, hogy a visszautasításról az örökösnek kifejezetten nyilatkoznia kell. Ráutaló magatartással nem utasítható vissza az örökség. Ha például a hagyatéki tárgyalásra nem megy el az örökös, az nem jelenti az örökség visszautasítását.

Lemondás a visszautasítási jogról

Az örökség visszautasítására nincs végső határidő. Ám ha az örökhagyó halála után az örökös akár kifejezetten, akár hallgatólagosan lemondott a visszautasítás jogáról, akkor már nem utasíthatja vissza az örökséget. Hallgatólagos lemondásnak azt kell tekinteni, ha az örökös olyan magatartást tanúsít, amelyből az örökség elfogadására irányuló kétségtelen akarata tűnik ki. Ilyen magatartás a hagyaték birtokba vétele. Például, ha az örökös beköltözik az örökölt ingatlanba. Ide tartozik a hagyatékkal kapcsolatos minden olyan cselekmény, amelyből kitűnik az elfogadás szándéka. Például, ha az örökös az örökhagyó tartozásának megfizetése céljából megkeresi az örökhagyó hitelezőjét.

A visszautasítás jogáról való lemondásnak minősül az is, ha a hagyatéki eljárásban a visszautasításra vonatkozó nyilatkozat megtételére a közjegyző által tűzött határidőn belül az örökös nem teszi meg a visszautasító nyilatkozatot. A közjegyző a nyilatkozattételre vonatkozó határidőt a hagyatéki eljárásban részt vevő bármely érdekelt kérelmére kitűzi.

Örökség visszautasítása vagy öröklésről való lemondás?

Az örökség visszautasítását gyakran összetévesztik az öröklésről való lemondással. Szemben a visszautasítással az öröklésről való lemondásra csak az örökhagyó életében van lehetőség, az örökhagyóval kötött szerződésben.

Részben is lehetséges az örökség visszautasítása?

Általános szabály, hogy az örökösnek az egész örökséget van joga visszautasítani. Tehát nem választhat ki egyes vagyontárgyakat a hagyatékból, amelyeket vissza kíván utasítani.

A Polgári Törvénykönyv ismer néhány kivételt a visszautasításra vonatkozó általános szabály alól. Ha az örökös nem foglalkozik hivatásszerűen mezőgazdasági termeléssel, akkor külön is visszautasíthatja a mezőgazdasági termelés célját szolgáló föld, a hozzá tartozó berendezési, felszerelési tárgyak, állatállomány és munkaeszközök öröklését.

Abban az esetben, ha az örökös végintézkedéssel és törvény alapján is örököl, akkor joga van arra, hogy a végintézkedésen alapuló örökrészt vagy a törvény alapján örökölt örökrészt önállóan is visszautasítsa. Így, ha például az örökös végintézkedés alapján örököl egy ingatlant, törvényes örökösként pedig egy gépjárművet, akkor dönthet úgy, hogy a gépjárművet nem kívánja örökölni, de az ingatlant igen.

Az örökség visszautasításának következményei

Ha az örökös visszautasítja az örökséget, akkor úgy kell tekinteni, hogy az örökhagyó utáni öröklésből kiesett. A kiesés azt jelenti, hogy őt az öröklésnél figyelmen kívül kell hagyni és az öröklés rendjében soron következő örökös fog örökölni, akinek természetesen szintén joga van visszautasítani az örökséget.

A visszautasítás nem terjed ki azon az ágon lévő hozzátartozókra, ahol az örökös van. Így, ha az örökös visszautasítja az örökséget, ez nem jelenti, hogy az ő leszármazója (pl. gyermeke) is automatikusan kiesik az öröklésből, ha a törvényes öröklés szabályai szerint a leszármazó a következő az örökhagyó utáni öröklési rendben.

Abban az esetben, ha a végrendeleti örökös utasítja vissza az örökséget, akkor az öröklésre a törvényes öröklés szabályait kell alkalmazni.

 

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS