„Hiába lenne igazad, ha már elévült a munkaügyi igény?”

Meddig győzhet az igazság?

Végül mindig győz az igazság – legalábbis a mesékben. Az életben azonban más a helyzet. Persze azon is hosszan lehetne elmélkedni, hogy mi is az igazság, hiszen a jogviták esetén mindkét fél úgy véli, hogy az igazság az ő oldalán áll. Talán éppen ezért lenne lehetetlen küldetés mindig mindenkinek igazságot szolgáltatni? – teszi fel a kérdést az Érthető Jog friss bejegyzésében dr. Kocsis Ildikó ügyvéd.

Ami azonban biztos, hogy a jogvitákat akár így, akár úgy, de előbb-utóbb el kell dönteni, le kell zárni. Egy-egy vita, követelés vagy igény nem állhat fenn az idők végezetéig, de addig sem várhat, míg megérkezne a hős lovag fehér paripája hátán és kivívná az igazságot. Ez bizony nem lenne megoldás a jogviták esetén. Éppen ezért gondoskodni kellett arról, hogy egy-egy igény, követelés ne lóghasson az emberek feje felett beláthatatlan ideig. Azért, hogy egy követelés, igény ne állhasson fenn időtlen időkig úgy, hogy azt sem lehet tudni, mikor áll elő vele a követelést érvényesíteni akaró fél, a jogban létezik az úgynevezett elévülés.

Mit jelent az elévülés?

Az elévülés azt jelenti, hogy az elévült követelés vagy igény jogi úton többé már nem hajtható be, nem kényszeríthető ki. Az elévülés nem szünteti meg a követelést. Azt sem jelenti, hogy az elévült követelés soha nem is lehetett jogos. Elévülés esetén a bíróság már nem foglalkozik annak megítélésével, mert túl sok idő telt el anélkül, hogy a követelés jogosultja lépett volna a jogai érvényesítése érdekében.

Az, hogy egy elévült követeléssel a bíróság már nem foglalkozik érdemben, nem jelenti azt, hogy a követelés kötelezettje önként ne teljesíthetné azt a jogosultnak. Ám, ha ezt nem tenné meg, akkor a jogosult már nem tehetne semmit vele szemben. Ennek oka pedig egyedül az, hogy a jogosult túl sokáig várt a joga érvényesítésével. Nem lépett kellő időben.

Miért létezik elévülés?

A jog célja, hogy a jogviták így vagy úgy, de előbb-utóbb lezáruljanak. Pont kerüljön a vitás helyzetek végére. Az örök bizonytalanság ugyanis senkinek sem jó.

A viták eldöntése során pedig lényeges, hogy mi az, ami bizonyítható. A bizonyítás a kulcs a bírósági döntések során is. A bizonyítékok azonban nem maradnak fenn örökké, nem állnak rendelkezésre mindig. Lehet, hogy a tanúk már nem elérhetőek, az iratok megkoptak vagy elvesztek, és a vitázók emlékezetében is másként élnek már az események. Így tehát minél később kerülne sor a vita elbírálására, annál nehezebb lenne kideríteni, hogy kinek van igaza, jogos-e a követelés.

De nem csupán a bizonyítás nehézségei indokolhatják az elévülés létezését. Ahogyan az életben, a jogban is fontos, hogy egy bizonytalan helyzet ne álljon fenn örökké. Ha valaki hosszú időn át nem foglalkozik azzal, hogy érvényesítse a jogát, akkor talán soha nem is akarja majd. Éppen ezért a jog meghatározza azt az időtartamot, amin túl egy követelés már elévülhet. Ezt nevezzük elévülési időnek.

Mikor mondhatjuk, hogy elévült a munkaügyi igény?

Az elévülési idő hosszát mindig jogszabály határozza meg. A legtöbb polgári ügyben ez az idő 5 év. Ezt tekinthetjük a polgári jogban az általános elévülési időnek.

A munkajogban is létezik elévülés. Vagyis a munkaügyi követeléseket sem lehet akármeddig érvényesíteni. A Munka Törvénykönyve fő szabályként úgy rendelkezik, hogy a munkajogi igények 3 év alatt évülnek el. Vannak esetek, amikor a munkajogi elévülés is hosszabb 3 évnél, mint például a bűncselekménnyel okozott kár megtérítése esetén.

Mik azok a munkajogi igények?

Joggal merülhet fel a kérdés, hogy mik azok a munkajogi igények, amelyek 3 év alatt évülnek el.

Munkajogi igény a munkavállalónak és a munkáltatónak a munkaviszonyból származó, illetve a Munka Törvénykönyvén alapuló igénye. Ilyen igény lehet például a munkabér kifizetése, a prémium megfizetése iránti igény, vagy akár a munkavállaló, akár a munkáltató kártérítési igénye. Más jellegű munkajogi igények is léteznek, de most nem térek ki mindenre.

Ki vizsgálja, hogy elévült a munkaügyi igény?

A polgári igények elévülése esetén van egy olyan szabály, hogy az elévülésre a kötelezettnek kell hivatkoznia, azt a bíróság magától nem fogja figyelembe venni. Ez úgy mondjuk jogilag, hogy a bíróság hivatalból nem vizsgálja, hogy a követelés elévült-e vagy sem.

A munkajogi ügyekben azonban más a helyzet. A munkajogi igények elévülését hivatalból kell figyelembe venni. Vagyis a bíróságnak akkor is vizsgálnia kell az elévülés kérdését, ha ezt a kötelezett elfelejti, nem hozza fel, nem hivatkozik rá. Ha pedig a bíróság megállapítja, hogy az érvényesíteni kívánt követelés időközben elévült, akkor emiatt nem fogja megítélni a követelést, nem kötelezi a másik felet annak rendezésére.

Ez a szabály akkor is, ha a munkavállaló követel valamit a munkáltatótól, de akkor is, ha a munkáltató fordul a bírósághoz a dolgozóval szemben. A bíróságnak minden esetben hivatalból kell vizsgálnia, hogy az érvényesíteni kívánt munkaügyi igény elévült-e.

A követelések érvényesítésével nem érdemes sokáig várni, hiszen lehet, hogy mire észbe kapnál, már túl késő lenne.

Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd,
vitarendezési szakjogász
Érthető Jog