A kizárólag elektronikus számlát választó végfogyasztók számára akár a hatóságilag jóváhagyott rendszerhasználati és hozzáférési díjakból is adhat engedményt a villamosenergia kereskedő – döntött az Európai Unió Bírósága (EUB).
Az ügy onnan indult, hogy a 2017-ben a finn Oulun Sähkönmyynti Oy energiakereskedő úgy döntött: az elektronikus számlát választó ügyfelei részére havi rendszeres engedményt biztosít az egyébként kötelezően alkalmazandó villamosenergia rendszerhasználati díjból. A finn energiahivatal, az Energiavirasto, megvizsgálta az energiakereskedő gyakorlatát. A hatósági vizsgálat azt állapította meg, hogy az energiakereskedő gyakorlata diszkriminatív, mert az elektronikus számlát kérő ügyfelek részére biztosított engedményt valójában az elektronikus számlát nem kérő ügyfelek fizetik meg. Ezzel pedig a hagyományos, papír alapú számlát kérő ügyfelek az elektronikus számlát választó ügyfelekkel összehasonlítva hátrányosabb helyzetbe kerültek.
Az Energiavirasto szerint a kereskedő e gyakorlatával megsértette az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi Irányelv 11. cikkének (1) bekezdése rendelkezését, miszerint „[a] tagállamok biztosítják, hogy a végső felhasználók térítésmentesen kaphassák meg az energiafogyasztásról szóló számláikat és a számlainformációkat, és hogy a fogyasztási adatokhoz is megfelelő módon és térítésmentesen férhessenek hozzá”. A finn energiahivatal ennek alapján kötelezte a kereskedőt, hogy módosítsa a számlázási gyakorlatát, illetve hogy biztosítsa valamennyi ügyfele részére a számlák térítésmentes átvételéhez való jogát. A hatóság előírta azt is, hogy azon ügyfelei részére, akik nem kértek elektronikus számlát, és így a kedvezményben sem részesültek, az energiakereskedő fizessen kártérítést.
Az Oulun Sähkönmyynti Oy energiakereskedő a fenti határozat ellen a finn versenybírósághoz fordult. A kereskedő szerint ugyanis az elektronikus számlának köszönhetően bővül az energiafogyasztással kapcsolatos információk hozzáférhetősége és gyakorisága. Ráadásul az intézkedéssel ügyfelenként a kedvezménnyel közel azonos mértékű adminisztrációs díjat lehet megtakarítani, végső soron tehát a kedvezmény bevezetésével az Irányelvben rögzített „energiahatékonyság elsőbbsége” („energy efficiency first") elv érvényesüléséhez járult hozzá. A finn versenybíróság e körülményekre és érvekre tekintettel az Irányelv említett rendelkezésének adott esetbeli értelmezése céljából az EUB előzetes döntését kérte.
Az EUB ítéletében a kereskedő érvelését fogadta el. Megállapította, hogy az Irányelvvel nem ellentétes a kereskedő által alkalmazott azon gyakorlat, miszerint az elektronikus számlát választó ügyfelei részére engedményt biztosít az egyébként alkalmazandó villamosenergia rendszerhasználati, hozzáférési díjból.
„Az ítélet lényeges eleme, hogy az EUB eljárása során figyelembe vette az Európai Bizottságnak az Irányelv átültetésével kapcsolatban kiadott munkadokumentumában foglaltakat is annak ellenére, hogy ez nem tekinthető jogforrásnak. Az EUB tárgyi ügyben hozott döntése az „energy efficiency first" elv érvényesítésének egyik első konkrét példája, amely a jövőben további ügyek eldöntésére is hatással lehet. Bár a tárgyi ügy középpontjában villamosenergia rendszerhasználati alapdíjak álltak, az ítélet megállapításai analógia alapján az energiaszektorban alkalmazott más szabályozott díjakra is alkalmazandók lehetnek” – mondta el dr. Várszeghi Balázs, a Deloitte Legal Ügyvédi Iroda energiajogi csapatának vezető ügyvédje.
A legutóbbi kivitelezési fázisban több mint kétezer köbméter beton került az 5. blokki nukleáris sziget épületeinek alaplemezébe – számolt be a paks2.hu.