Gyógyszergyártók: vannak, akiknek már nem kell extraprofitadót fizetni

2023. 03. 01., 17:19

Március 1-én hatályba lépett a kedd este kihirdetett, gyógyszergyártókat terhelő extraprofitadó-kötelezettség szabályait módosító kormányrendelet.

A jogszabálymódosítás pontosítja a gyógyszergyártó, tehát a különadó alanyának a meghatározását. Ennek nyomán adóalanynak azon vállalatok minősülnek, amelyeknek a gyógyszeralapanyag-, gyógyszerkészítmény-gyártási tevékenységből származó nettó árbevétele az adóév első napján rendelkezésre álló beszámolóban szereplő adatok alapján meghaladja a teljes nettó árbevételének 33,33 százalékát. A hivatkozott rendelkezés továbbá egyértelműbbé teszi, hogy csak az említett tevékenységeket ténylegesen végző vállalatok tartoznak a különadó hatálya alá.

A gyógyszeripar területén több vegyes tevékenységet végző társaság működik, amelyek a gyógyszergyártás mellett egyéb tevékenységből is realizálnak árbevételt. A fenti módosítás kedvezően érintheti azokat a társaságokat, amelyek az egyéb tevékenységeikhez viszonyítva kisebb – a fenti küszöbértéket el nem érő – arányban végeztek gyógyszer–, illetve gyógyszeralapanyag–gyártási tevékenységet. Ezen vállalkozások ugyanis nem lesznek kötelesek a különadó megfizetésére.

Az adóalany fogalmát pontosító fenti szabályt már a 2022. adóévtől alkalmazni kell. Erre figyelemmel a 2022. adóév tekintetében egy naptári évet követő adóalanynak a 2022. január 1-én rendelkezésre álló lezárt beszámoló adatait szükséges alapul vennie a küszöbérték elérése kapcsán.

Tekintve, hogy 2022.év elején a 2021-es évről szóló beszámoló nem áll rendelkezésre, az adókötelezettség keletkezését várhatóan a 2020. évi beszámoló alapján szükséges vizsgálni. Fontos kitétel, hogy a fizetendő adó összegét továbbra is a 2022/23-ik adóévben elért árbevétel alapján kell meghatározni.

„Bár a fentiek alapján a rendelet egyes vállalkozásokat kedvezően érint, az adóalanynak minősülő társaságoknak továbbra is több értelmezési kérdéssel kell szembenézniük. Ide tartoznak többek között az átalakulás esetén felmerülő értelmezési bizonytalanságok, illetve például a külföldi fióktelep útján végzett tevékenységek megítélése. Így az adóalanyok számára továbbra is javasolt szakértő igénybevétele az adókötelezettség meghatározása, teljesítése érdekében” – hívta fel a figyelmet Fábián Dorottya, a Deloitte Magyarország egészségügyi iparágra fókuszáló csoportjának vezetője.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 07. 09., 18:20
Kiválóan teljesített a Széchenyi Kártya Program 2025 első félévében, a programban részt vevő bankok 8555 beruházási célú hiteligényt fogadtak be 264,7 milliárd forint összegben – számolt be a Nemzetgazdasági Minisztérium.
2025-07-10 18:25:00
Az előző hónaphoz képest 0,3 százalékkal csökkent, az egy évvel korábbit azonban így is meghaladta 1,1 százalékkal a szolgáltatások volumene az Európai Unióban 2025 áprilisában – tájékoztatott az Eurostat.
2025-07-10 17:10:00
2025. júniusban nemcsak az elektromos és hibrid hajtásláncú használt autók iránt nőtt dinamikusan az érdeklődés, de a korábban csak stagnáló hagyományos (benzin, dízel) hajtású autók is újra szárnyra kaptak – derül ki a Használtautó.hu adataiból.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Donald Trump kriptoüzlete – és a piachoz kötődő szabályozó tevékenysége – miatt világszerte egyre nagyobb figyelem irányul a digitális valutákra. Mivel a téma egy 2025. július 1-jével érvénybe lépett kriptopiaci törvény miatt itthon is forró, megkértük Kalocsai Kornélt, a Blockchain Magyarország Egyesület alapító-elnökét, hogy segítsen tisztán látni, egyrészt az amerikai elnök által előidézett változásokkal, másrészt azzal kapcsolatban, hogy a kriptopiacot hogyan kellene mindenki javára megtisztítani. A blockchain és kripto szakértő-tanácsadó a leggyakrabban előforduló buktatókra és csalásokra is felhívta a figyelmet.
Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS