Gyógyszergyártók: vannak, akiknek már nem kell extraprofitadót fizetni

2023. 03. 01., 17:19

Március 1-én hatályba lépett a kedd este kihirdetett, gyógyszergyártókat terhelő extraprofitadó-kötelezettség szabályait módosító kormányrendelet.

A jogszabálymódosítás pontosítja a gyógyszergyártó, tehát a különadó alanyának a meghatározását. Ennek nyomán adóalanynak azon vállalatok minősülnek, amelyeknek a gyógyszeralapanyag-, gyógyszerkészítmény-gyártási tevékenységből származó nettó árbevétele az adóév első napján rendelkezésre álló beszámolóban szereplő adatok alapján meghaladja a teljes nettó árbevételének 33,33 százalékát. A hivatkozott rendelkezés továbbá egyértelműbbé teszi, hogy csak az említett tevékenységeket ténylegesen végző vállalatok tartoznak a különadó hatálya alá.

A gyógyszeripar területén több vegyes tevékenységet végző társaság működik, amelyek a gyógyszergyártás mellett egyéb tevékenységből is realizálnak árbevételt. A fenti módosítás kedvezően érintheti azokat a társaságokat, amelyek az egyéb tevékenységeikhez viszonyítva kisebb – a fenti küszöbértéket el nem érő – arányban végeztek gyógyszer–, illetve gyógyszeralapanyag–gyártási tevékenységet. Ezen vállalkozások ugyanis nem lesznek kötelesek a különadó megfizetésére.

Az adóalany fogalmát pontosító fenti szabályt már a 2022. adóévtől alkalmazni kell. Erre figyelemmel a 2022. adóév tekintetében egy naptári évet követő adóalanynak a 2022. január 1-én rendelkezésre álló lezárt beszámoló adatait szükséges alapul vennie a küszöbérték elérése kapcsán.

Tekintve, hogy 2022.év elején a 2021-es évről szóló beszámoló nem áll rendelkezésre, az adókötelezettség keletkezését várhatóan a 2020. évi beszámoló alapján szükséges vizsgálni. Fontos kitétel, hogy a fizetendő adó összegét továbbra is a 2022/23-ik adóévben elért árbevétel alapján kell meghatározni.

„Bár a fentiek alapján a rendelet egyes vállalkozásokat kedvezően érint, az adóalanynak minősülő társaságoknak továbbra is több értelmezési kérdéssel kell szembenézniük. Ide tartoznak többek között az átalakulás esetén felmerülő értelmezési bizonytalanságok, illetve például a külföldi fióktelep útján végzett tevékenységek megítélése. Így az adóalanyok számára továbbra is javasolt szakértő igénybevétele az adókötelezettség meghatározása, teljesítése érdekében” – hívta fel a figyelmet Fábián Dorottya, a Deloitte Magyarország egészségügyi iparágra fókuszáló csoportjának vezetője.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 01. 19., 10:00
A VOSZ idén tavasszal tisztújító választásokra készül: véget ér a 2021-től megkezdett időszak és kezdődik egy új, 2026-ban. Az elmúlt években – Eppel János elnöklevével – a VOSZ nagyot lépett előre, amelyet első sorban a VOSZ vállalkozói közösségének erősödése, a VOSZ hálózat fejlődése bizonyít.
2026. 01. 19., 09:05
1762 új traktort helyeztek forgalomba 2025-ben Magyarországon, 2 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A számok ugyanakkor azt jelzik, hogy a piac továbbra is óvatos, a gazdák beruházási döntései megfontoltabbá váltak – írják az Agroinform.hu szakértői.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.
A roma fiatalok továbbtanulási és munkavállalási esélyei továbbra is jelentősen elmaradnak az átlagtól – hívja fel a figyelmet a 15 éves HBLF-Romaster Alapítvány. A szegregátumokban élők gyakran alapvető tanulási feltételek nélkül nőnek fel, az iskolarendszer pedig sok esetben nem tudja kezelni a hátrányokat. Az EU és a KSH adatai szerint magas a szegregáció, a korai iskolaelhagyás és az alacsony végzettség aránya a roma fiatalok között, ami rontja a foglalkoztatottságot. Makádi Zsófia, az alapítvány ügyvezető igazgatója segít megérteni az okokat és elmondja, mekkora segítség lehet a jól célzott közösségi, ösztöndíj- és mentorprogram a helyzet hosszútávú rendezésében.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS