Fizetési meghagyás: az öt leggyakoribb tévhit

2019. 04. 08., 10:55

A pénzkövetelések behajtása során az adósok gyakran találkozhatnak a fizetési meghagyással. Nem véletlen ez, hiszen ma már 3 millió forint alatt a legtöbb esetben kötelező fizetési meghagyás útján behajtani a tartozást. De nem csak ezért olyan gyakori. Mire figyeljünk, ha fizetési meghagyást hoz a postás? A kérdésre dr. Kocsis Ildikó ügyvéd válaszol.

Mi a fizetési meghagyásos eljárás?

A fizetési meghagyásos eljárás pénzkövetelések érvényesítésére szolgáló peren kívüli eljárás, amit a közjegyzők folytatnak le. Rövidítve FMH-ként is szokták emlegetni – kezdi az Érthető Jog friss bejegyzését dr. Kocsis Ildikó ügyvéd.

Célja, hogy a nem vitatott pénzköveteléseket gyorsan és hatékonyan lehessen érvényesítni. Ha azonban nem ismerjük a szabályait, könnyen belecsúszhatunk egy olyan fizetési kötelezettségbe, ami nem biztos, hogy teljes mértékben megalapozott volt.

1. Ez is csak egy újabb felszólítás

Miután a fizetési meghagyást a közjegyzők bocsátják ki és nem egy bíróságtól érkezik a levél, vannak, akik hajlamosak ezt nem túl komolyan venni. Azt gondolják, hogy ez is csak egy újabb felszólítás, amire nem kell válaszolni. Ez azonban nagy hiba lehet!

Ha a fizetési meghagyás ellen a megadott határidőben nem ad be ellentmondást a kötelezett, a fizetési meghagyás jogerőssé válik.

A jogerős fizetési meghagyás után a következő lépés már a végrehajtó lesz.

2. Ha nem veszem át a levelet, akkor semmi sem történhet

Egy korábbi cikkünkben már részletesen írtunk arról, hogy mit ne tegyünk, ha levelet hoz a posta. Röviden a lényeg: ha szabályosan küldték meg a fizetési meghagyást, de azt nem keressük, nem vesszük át, életbe lép a kézbesítési vélelem.

A kézbesítési vélelem alapján, ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett az iratot nem vette át, így az „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza a feladóhoz, akkor azt úgy kell tekinteni, hogy a levél szabályszerűen kézbesítve lett.

Az is előfordulhat, hogy valakit otthon talál a postás, azonban az illető megtagadja, hogy átvegye a hivatalos levelet. Ekkor is kézbesítettnek tekintendő az irat.

Ha a fizetési meghagyást kézbesítettnek tekintik, akkor az ellentmondásra rendelkezésre álló 15 napos határidő is el kezd ketyegni. Amikor a határidő letelt, a fizetési meghagyás jogerőssé válik.

Még ezután sem záródott be minden kapu véglegesen, hiszen az át nem vett és így kézbesítettnek tekintett fizetési meghagyással szemben a végrehajtható okirat kézbesítését követő 15 napon belül is adható be ellentmondás. Ekkor azonban a végrehajtással addig felmerült költségeket a kötelezettnek kell kifizetnie. Egy biztos, sokkal egyszerűbb és olcsóbb az elején figyelni és ellentmondással élni.

3. A 15 nap az 15 munkanap

Ha egy átvett fizetési meghagyásban szereplő pénzköveteléssel nem értünk egyet vagy azzal nem tartozunk, akkor ellentmondást kell beadnunk. Erre vonatkozó tájékoztató magában a fizetési meghagyásban is szerepel, mégis vannak, akik elmulasztják ezt. A mulasztás egyik oka az a tévhit, hogy a 15 nap, az 15 munkanapot jelent.

A határidők számítása során figyelnünk kell arra, hogy pontosan hogyan is van megfogalmazva az adott határidő. A napokban megadott határidők naptári napokat jelentenek, vagyis abba bele kell számolnunk a szombatot, vasárnapot, és minden ünnepnapot is.

Ahhoz, hogy egy határidőnél csak a munkanapok számítsanak, kifejezetten annak kell szerepelnie a határidő megadásakor, hogy hány munkanapunk van az adott válaszra, teljesítésre.

Visszatérve a fizetési meghagyásos eljárásra, az ellentmondásra megadott határidő 15 nap és nem 15 munkanap.

4. A fizetési meghagyást csak egyszer lehet beadni ugyanarra a tartozásra?

A fizetési meghagyás esetén, ha a kötelezett ellentmondással élt (vagyis vitatta a követelést), akkor a jogosultnak perben kell folytatnia az eljárást.

A gyakorlat ugyanakkor azt mutatja, hogy vannak olyan hitelezők, akik pereskedni nem szeretnének.

Ha a jogosult (hitelező) meghatározott időn belül nem folytatja szabályszerűen az eljárást a bíróságon, akkor az eljárást megszüntetik. Ez a megszüntetés azonban nem ugyanaz, mintha egy ítélet született volna, hiszen érdemben senki nem bírálta el az igényt. A jogosult később még újra megpróbálhatja behajtani a pénzkövetelését egy újabb fizetési meghagyásos eljárásban.

Miért van olyan hitelező, aki ezt választja annak ellenére, hogy az újabb beadás újabb költséget jelent neki? Az ok pont a tévhitek elterjedésében keresendő. Elképzelhető ugyanis, hogy az újabb fizetési meghagyás megérkezésekor az adós már nem fog ellentmondani, lekési a határidőt, nem veszi át a levelet, szóval végül is „célba ér” a dolog. A fizetési meghagyás jogerőssé válik.

5. Semmit nem kell tennem, hiszen ez a követelés már elévült

A követelés elévülése azt jelenti, hogy az adott követelés jogi úton már nem érvényesíthető. Hogyan lehet akkor, hogy egy elévült követelés miatt is küldhetnek fizetési meghagyást, sőt az még jogerőssé is válhat?

Ennek oka, hogy az elévülésre mindig a kötelezettnek, az adósnak kell hivatkoznia. Azt a közjegyző és a bíróság fő szabály szerint nem fogja hivatalból vizsgálni, figyelembe venni.

Abban az esetben, ha a fizetési meghagyásban szereplő pénzkövetelés már elévült, ellentmondást kell benyújtani, amiben hivatkozni kell az elévülésre. Ha ez elmarad, a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik.

 

dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd
Érthető Jog

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS