Fizetés nélküli szabadság vagy állásidő?

2020. 03. 31., 16:45

Számos megkeresést kaptunk az elmúlt napokban a munkavállalók részéről, miszerint a koronavírus-járvány miatt „megteheti-e azt a munkáltató, hogy fizetés nélkül szabadságra küld”? Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a legtöbb esetben – jogi értelemben – nem fizetés nélküli szabadságról van szó. A fogalmakat a Rátkai Ügyvédi Iroda „teszi tisztába”.

A fizetés nélküli szabadság munkáltató által történő biztosítása csak néhány, a Munka törvénykönyvében szereplő esetben kötelező, így például a gyermek gondozása céljából, a gyermek három éves koráig. E kötelező eseteken kívül a felek megállapodásától függ az, hogy a munkavállaló fizetés nélküli szabadságra jogosult-e, azaz egyoldalúan a munkáltató ilyet nem rendelhet el. (A képet árnyalja az, hogy a veszélyhelyzettel összefüggésben született 47/2020. (III. 18.) Kormányrendelet feljogosítja a feleket, hogy a Munka törvénykönyve szabályaitól megállapodásban eltérjenek, ezért nem kizárt – ám tapasztalataink szerint nem is nagyon elterjedt - olyan megállapodás megkötése, amely szerint a munkáltató egyoldalúan is elrendelhet fizetés nélküli szabadságot.)

Az állásidő viszont teljesen más jogi fogalom, tehát nem azonos a fizetés nélküli szabadsággal. Az állásidő azt jelenti, hogy a munkavállalót, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget, alapbér illeti meg. Nem jár azonban alapbér, ha az állásidő valamely elháríthatatlan külső okból következik be. Az állásidő önmagában nem függ a felek megállapodásától, hiszen a munka biztosítása a munkáltató feladata és ha ennek nem tud eleget tenni, akkor jön szóba az „állásidő” fogalma. Az állásidőre járó díjazás lehet vitás a felek között, nevezetesen: a koronavírus-járvánnyal összefüggő, a munkáltatói működésben tapasztalható visszaesés miatt felmerülő állásidőre jár-e alapbér, azaz ez elháríthatatlan külső ok-e vagy megfelelő munkaszervezési intézkedésekkel a munkáltató gondoskodhatott volna-e a munkavállalók foglalkoztatásáról? Ebből vélhetőleg a jövőben több jogvita lesz és a bírói gyakorlat fogja kimunkálni az elbírálás elveit. Ugyanakkor a határozott munkajogi álláspont az, hogy ha egy munkáltató azért nem tudja biztosítani a munkavégzés feltételeit, mert jogszabály ilyen jellegű rendelkezést tartalmazott, úgy arra a munkáltatónak semmilyen ráhatása nem volt és nem lehetett, így ilyen esetben fizetetlen állásidőről beszélhetünk.

Tapasztalataink szerint a munkáltatók próbálnak minden racionális intézkedést meghozni annak érdekében, hogy gazdasági értelemben túléljék a járványt, de a munkaerőt se veszítsék el: például a fizetetlen időszakokra (amely során szünetel a társadalombiztosítási jogviszony) átvállalják a munkavállalóktól az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetését vagy az állásidőre fizetnek az alapbértől alacsonyabb díjazást abban az esetben is, ha erre – az elháríthatatlan külső ok miatt – jogszabályi kötelezettségük nem lenne.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2023. 03. 22., 13:09
Vezetői stílusom szerves része a folyamatos és drasztikusan őszinte visszajelzés, de ezt nagyon szépen be tudom csomagolni – mondta az Üzletemnek Hortobágyi László, a Nova Human Resource Kft. új üzletágának igazgatója.
2023. 03. 14., 13:43
Tíz év alatt sikerült egy marginális szereplőnek számító magyar kisvállalatból Magyarország elsőszámú fejvadász cégét felépíteni – mondta az Üzletemnek dr. Molontay Patrik, a HumanField Vezető- és Specialistakiválasztó Kft. ügyvezető igazgatója és Executive-üzletágvezetője.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2023. 03. 26., 23:45
epizód: 2023 / 3   |   hossz: 19:51
Mi kerül akár több tízmillió forintba egy nagy teljesítményű hangsugárzón és miben különbözik a hagyományos értelemben vett hangfalaktól? Hogyan lehetséges, hogy nem vastagabb egy faliképnél, mégis úgy szólaltat meg analóg és digitális zenét, mint semmi más? A világhír felé haladó márka sztoriját Kiss Imre, a Popori Acoustics értékesítési és marketingvezetője mutatja be.
Miért és hogyan érdemes különbséget tenni vállalkozás és női vállalkozás között? Hogyan segítheti ez a szekció a VOSZ-on belül a hazai társas vállalkozások női vezetőit és dolgozóit? Mi az, amit egy női vállalkozás csípőből tud, de a cégeknek – még a nagyobbaknak is – még mindig tanulni kell? A szövetség legújabb szervezetét, a Női Vállalkozói Szekciót az elnök, Lakatosné Lukács Zsuzsanna mutatja be.
Mire számíthatnak a hazai vendéglátók és a szálláshely-szolgáltatók 2023-ban? Melyek az ágazat legfőbb problémái és kiugrási lehetőségei, mely régiók reménykedhetnek leginkább jó eredményekben? Hogyan támogatja a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége az ágazat szereplőit? A kérdésekre Duska Sándor, az Idegenforgalmi, Szálláshely-szolgáltatók és Vendéglátó-ipari szekció elnöke válaszol.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

A szervezők célja, hogy összehozzák a kenyér szerelmeseit, hogy kicserélhessék tapasztalataikat, hogy visszaemeljék a köztudatba az igazi kenyérsütés fogalmát, készítésének változatait, eredeti ízeit.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS