Felmondási tilalom: Fel lehet-e mondani a bérleti szerződéseket?

2020. 04. 01., 11:30

A legsúlyosabban érintett ágazatok tekintetében a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre vonatkozó bérleti szerződéseket 2020. június 30-áig nem lehet felmondással megszüntetni – áll a kormány rendeletében. Mi a helyzet azonban szerződésszegés esetén? Mi történik akkor, ha a felmondási tilalom időszaka alatt jár le a bérleti szerződés határozott időtartama? A Deloitte Legal a különböző lehetőségeket járta körül.

A kormányzat a COVID-19 járvány gazdasági hatásainak enyhítése érdekében legelső rendelkezései között határozott 2020. március 18-án, hogy a legsúlyosabban érintett ágazatok tekintetében „a nem lakás céljára szolgáló helyiségre vonatkozó bérleti szerződéseket 2020. június 30-áig nem lehet felmondással megszüntetni."

Bérbeadókra vagy bérlőkre irányadó a felmondási tilalom?

A felmondási tilalmat a kormány által a járvány hatásai által legsúlyosabban érintettnek vélt ágazatok – mint kereskedelem, turisztika, előadói, rendezvényszervezői szektor – szereplőire és az általuk kötött bérleti szerződésekre lehet alkalmazni. Ezek a szereplők ugyan tipikusan bérlőként jelennek meg a bérleti jogviszonyokban, a rendelet azonban nem határozza meg, hogy az érintett szereplőknek milyen pozícióban, bérbeadóként vagy bérlőként kell szerepelniük a bérleti szerződésben.

„Ebből következően úgy gondoljuk, hogy mind bérlőként, mind bérbeadóként szerepelhetnek, és mindkét esetben érvényesül a bérleti szerződések felmondási tilalma. Tehát, ha egy turisztikai ágazati szereplő bérbe ad egy területet kiskereskedelmi tevékenység folytatására, akkor sem a turisztikai ágazati szereplő, mint bérbeadó, sem a kiskereskedelmi tevékenységet végző vállalkozó nem mondhatja fel a bérleti szerződést" – mondta dr. Csider Magdolna, a Deloitte Legal ingatlanjogi vezetője.

Milyen helyiségek vonatkozásában érvényesül a felmondási tilalom?

A kormányrendelet egyértelműen rögzíti, hogy a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre irányadó a tilalom. A „nem lakás céljára szolgáló helyiség” egy széleskörűen meghatározott jogi fogalom, ami lényegében valamennyi, kizárólag gazdasági célra szolgáló ingatlant magában foglalja.

Vonatkozik-e lakásokra a felmondási tilalom?

A fent említett „nem lakás céljára szolgáló helyiség” fogalomból következik, hogy a felmondási tilalmat irodaházak, bevásárlóközpontok, logisztikai parkok, gyárak és más gazdasági célra szolgáló ingatlanok vonatkozásában kötött bérleti szerződésekre lehet alkalmazni. Ezektől eltérően, lakás megjelölésű ingatlan esetében – függetlenül attól, hogy irodaként vagy más gazdasági célra veszi a bérlő igénybe az ingatlant – a felmondási tilalom nem alkalmazható. Ettől függetlenül elképzelhető, hogy a közeljövőben – akár a készülő nagy gazdasági csomag részeként – a Kormány kiterjeszti a felmondási tilalmat a lakásokra is.

Kizárólag rendes felmondásnál vagy rendkívüli felmondásnál is érvényesül a tilalom?

A rendelet a felmondásról általánosságban beszél, anélkül, hogy részletezné, hogy „rendes" vagy „rendkívüli” felmondásra vonatkozik-e a korlátozás. Érdemes a két esetet különválasztani.

Határozatlan idejű bérleti szerződések esetén a Ptk. lehetőséget ad arra, hogy a felek a bérleti jogviszonyt indokolás nélkül, bármikor, rendes felmondással megszüntessék. A legsúlyosabban érintett ágazatokat pedig feltehetőleg ez alól a kiszolgáltatott helyzet alól próbálta védeni a jogalkotó azzal, hogy 2020. június 30. napjáig kizárta a megszüntetés lehetőségét, biztosítva ezzel a jelenleg bérelt ingatlan használatát a járvány okozta veszélyhelyzet idején is.

Tekintettel arra, hogy a rendes felmondástól eltérően a rendkívüli felmondás szankciós jellegű rendelkezés, amely valamelyik fél szerződésszegése esetén alkalmazható, kérdés, hogy erre az esetre is vonatkozik-e a felmondási tilalom? A jogalkotó a rendelethez indokolást nem fűzött, a rövid megfogalmazásból és a kormányrendelet céljából azonban arra következtethetünk, hogy a rendkívüli felmondás is tiltásra került.

A rendkívüli felmondás legtipikusabb példája a bérleti díj nem fizetése miatt történő felmondás, a rendelet célja pedig pontosan a járvány miatt nehéz helyzetbe kerülő gazdasági szereplők helyzetének a biztosítása, vagyis, hogy fizetési késedelmek miatt ne lehessen a bérleti szerződéseket felmondani.

Bár a fizetési késedelem a leggyakoribb rendkívüli felmondási ok, rendkívüli felmondásra ezen túl mind a bérlő, mind a bérbeadó más magatartása is okot adhat. A bérbeadó részéről ilyen lehet az, hogy a bérlő rongálja az ingatlant, vagy a bérlő részéről az, ha a bérbeadó nem biztosítja az ingatlan rendeltetésszerű használatát. Kérdés, hogy ezekben az esetekben, amelyeknél a szerződésszegő magatartás nincs kapcsolatban a kihirdetett veszélyhelyzettel, alkalmazható-e a kormányrendelet általános jellegű tiltása, tekintettel arra, hogy ez olyan mértékű beavatkozás lenne a felek autonómiájába, ami a másik fél számára akár visszaélésre is okot adhat.

Meddig tart a tilalom és mikor mondhatom fel a szerződést?

A kormányrendelet szövege szerint a szerződéseket „2020. június 30-áig nem lehet felmondással megszüntetni.” Az időpont kapcsán felmerül a kérdés, hogy ez azt jelenti-e, hogy 2020. június 30. napjáig nem is mondható fel a bérleti szerződés, vagy 2020. június 30. napja előtt is felmondható, de leghamarabb 2020. július 1. napjára?

Ez a kérdés azért fontos, mert a határozatlan idejű bérleti szerződések általában 1-3 hónapos felmondási idővel mondhatók fel, azaz a bérleti jogviszony várhatóan hónapokkal később szűnne meg, ha a bérleti szerződés leghamarabb 2020. július 1. napján lenne felmondható. Abban az esetben azonban, ha a bérleti szerződés 2020. június 30. napja előtt is felmondható, akkor a felmondási idő hosszától függően akár 2020. július 1. napján is megszűnhet a bérleti jogviszony.

A Deloitte Legal meglátása szerint a „felmondással megszüntetni” fordulattal a jogalkotó azt akarta szabályozni, hogy ezek a bérleti szerződések 2020. június 30. napjáig ne legyenek megszüntethetők a felek közös megegyezése nélkül, vagyis 2020. június 30. napja előtt – mind rendes, mind rendkívüli felmondással – felmondható a bérleti szerződés, de leghamarabb 2020. július 1. napjára. A jogalkotó a fenti határidőt egyébiránt bármikor meghosszabbíthatja a járványhelyzettől függően.

Mi történik akkor, ha a felmondási tilalom időszaka alatt jár le a bérleti szerződés határozott időtartama?

Ha a határozott idejű bérleti szerződés időtartama 2020. június 30. napját megelőzően jár le, akkor a szolgáltatás teljesült, és így a bérleti szerződés megszűnik. A fent hivatkozott korlátozás tehát nem vonatkozik a határozott idejű bérleti szerződés lejártára.

Más esetről beszélünk, ha a felek a bérleti szerződésben a határozott idejű bérleti szerződés határozatlan idejűvé alakulását nem zárták ki és a szerződés lejártát követően a bérlő az ingatlant a bérbeadó tudtával tovább használja. Ebben az esetben a bérleti szerződés határozatlan idejűvé alakul, amire már érvényes lesz a felmondási tilalom.

„Tapasztalatunk szerint a piaci szereplők tekintettel vannak mind a veszélyhelyzetre, mind egymásra. Igyekeznek olyan magatartást tanúsítani, amivel a másik társaság talpon maradását támogatják. Ennek megfelelően, meglátásunk szerint a bérleti szerződések közös megegyezéssel, egymás érdekeire tekintettel lévő módosítása lesz inkább gyakori, ahogy ezt már most több esetben láttuk is, és a felek a felmondás eszközéhez szélsőséges esetben fognak nyúlni” – mondta dr. Babus Gábor, a Deloitte Legal ügyvédje.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 11. 11., 11:40
Sokakat érintő uniós türelmi időszak jár le december 2-án: ettől kezdve azoknak a vállalatoknak is meg kell felelniük az AI-tartalmak átláthatóságára vonatkozó előírásoknak, amelyek már 2026. augusztus 2. előtt szolgáltattak tartalmat előállító mesterségesintelligencia-megoldást. A változás magyar szoftverfejlesztőket, AI-funkciókat saját termékeikbe építő vállalkozásokat és saját nevük alatti AI-megoldásokat kínáló vagy használó társaságokat is érinthet – hívja fel a figyelmet az EY.
2026. 11. 10., 17:25
A társadalmi egyeztetésre bocsátott törvénytervezet alapján az új szabályozás hatálybalépésével megszűnhet a kettős magyar FDI-rendszer, és a legtöbb vállalatfelvásárlás kikerülhet a különleges bejelentési kötelezettség alól. A legfontosabb tudnivalókat Bejó Ágnes, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője foglalta össze.
2026-11-11 07:25:00
A hazai gyártású számítógépek és IT-eszközök értékesítése 2019 óta csaknem négyszeresére nőtt, az autóiparban pedig már a hibrid és elektromos járművek adják az értékesítés közel harmadát – derül ki többek között a KSH november 10-i sajtótájékoztatóján bemutatott adatokból. A statisztikai hivatal bejelentette továbbá a havi ipari teljesítménystatisztika megújítását, amelynek köszönhetően a vállalkozások kevesebb adminisztrációra, a döntéshozók gyorsabban elérhető adatokra számíthatnak 2027-től.
2026-11-10 12:25:00
Az OTP Ingatlanpont friss elemzése szerint a következő hónapokban a bejelentett kormányzati intézkedések rajzolhatják át a piaci viszonyokat, az olcsóbb finanszírozás miatt felértékelődhetnek az új lakások, a fővárosban viszont a 1,5 millió forintos négyzetméterár-korlát egyre nagyobb akadályt jelenthet.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Lassan búcsút veszünk az árrésstoptól, amely masszív veszteségbe tolt egész kereskedelmi ágazatokat és termékpályákat, ezért cserébe pedig éppen arra a célra volt alkalmatlan, amire elvileg bevezették. Dr. Csorbai Hajnalka, az árrésstoppal kapcsolatban kritikus szakmai közleményeket is kiadó Joint Venture Szövetség (JVSZ) elnöke hangsúlyozta: a kis üzletek - bár nem voltak közvetlenül érintettek - nagy számban zártak be, miközben a korlátozásra kényszerített áruházláncok úgy-ahogy átvészelték ezt az időszakot. A JVSZ vezetője a BizniszPlusznak levezette, mit művelt a hazai gazdasággal a piactorzító beavatkozás, mit vár a szakma attól, hogy eltűnik a termékláncra nehezedő nyomás, illetve milyen utat igényel az áhított euróbevezetés.
2026. 10. 17., 23:00
epizód: 2026 / 20   |   hossz: 26:36
A nemzetközi vámháború következtében visszaesett az e-kereskedelem Kínából származó áruforgalma, de a vásárlók és az igényeik nem tűntek el, csak a kereslet terelődött át más platformokra. A jelenség végre kiugrási lehetőség lenne a hazai kereskedőknek a távol-keleti webshopokkal szemben, de a növekedés egyelőre nem itthon, hanem a régióban érzékelhető, mondja a PwC Magyarország szakértője. Cserjés-Kopándi Ildikó a szervezet felmérése alapján azt látja, téves az az elképzelés, hogy az ár kizárólagos fontosságú a magyar vevőknek, és elárulta, milyen előnyök vannak még, amelyek segíthetnek a hazai közönség átcsábításában.
2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS