Elrendelhet-e kötelező túlórát a munkáltató?

2024. 04. 16., 09:10

Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.

A túlmunka, avagy a rendkívüli munkaidő

A munkaidő beosztás szabályait főszabály szerint a munkáltató állapítja meg. Ez azt jelenti, hogy a törvény adta kereteken belül a munkáltató határozza meg, hogy a munkavállaló mikor teljesítse a munkavégzési kötelezettségét. A munkaidő-beosztást a munkáltató köteles legalább egy hétre, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább 168 órával korábban írásban közölni. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó.

A hétköznapokban túlóraként ismert munkavégzést jogi nyelven rendkívüli munkaidőnek nevezzük. Ez azt jelenti, hogy a munkavállaló a munkaidő-beosztásától eltérő időben, ill. munkaidőkeret esetén a munkaidőkereten felül végez munkát. Például rendkívüli munkaidő keletkezik, ha a munkavállalót a beosztás szerinti munkaidejéhez képest korábban rendelik be dolgozni vagy tovább kell dolgoznia, mint a beosztás szerinti munkaidejének vége. Ugyancsak rendkívüli munkaidő, ha a dolgozót szabadnapján, heti pihenőnapján hívják be dolgozni.

A túlóra elrendelése

A rendkívüli munkavégzés elrendelése a munkáltató munkaidő-beosztáshoz fűződő jogához és utasítási jogához kapcsolódik. A rendkívüli munkavégzést a munkáltató egyoldalúan rendelheti el, nem szükséges hozzá a munkavállaló beleegyezése.

A túlórát nemcsak írásban, hanem szóban is elrendelheti a munkáltató. Azonban a rendkívüli munkaidőt a munkavállaló kérése esetén írásban kell elrendelni. Előfordulhat, hogy a munkavállaló nem kap sem írásban, sem szóban utasítást a rendkívüli munkaidőre, mégis a beosztástól eltérően végez munkát. Ha az elvégzett többletmunka a munkáltató érdekében szükséges és indokolt volt, a munkáltató pedig a rendkívüli munkavégzést tudomásul vette, akkor a bíróság az ilyen munkavégzést is elismeri rendkívüli munkaidőnek.  

A kötelező túlóra bármikor elrendelhető?

A munkáltató „túlóráztatási” jogai korántsem korlátlanok. Számos törvényi előírásra kell figyelemmel lenni, amelyek garanciális jelleggel a munkavállalók védelmét szolgálják. A rendkívüli munkaidővel szembeni korlátok egy része számszerű korlátozást jelent. Például napi 8 órás teljes munkaidő esetén, naptári évenként 250 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el. A munkáltató és a munkavállaló önként vállalt túlmunkára vonatkozó megállapodása alapján a maximális túlóra időtartama naptári évenként további 150 órával emelhető, tehát összesen 400 óra lehet.

A rendkívüli munkavégzés elrendelésénél figyelemmel kell lenni a napi munkaidő leghosszabb tartamára és a napi pihenőidőre vonatkozó szabályok betartására is. A dolgozó napi munkaideje az elrendelt túlórával együtt sem haladhatja meg a törvényben foglalt maximumot. Ez főszabály szerint 12 óra. A munka befejezése és a következő napi munkakezdés között pedig túlóra esetén sem telhet el a minimális napi pihenőidőnél kevesebb idő, ami főszabály szerint 11 óra.  

Léteznek olyan védett munkavállalói csoportok, akik részére rendkívüli munkaidő nem rendelhető el. Például nem rendelhető el rendkívüli munkavégzés a következő esetekben:
– A munkavállaló várandósságának megállapításától a gyermeke 3 éves koráig.
– Védelem alatt áll a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló gyermekének 3 éves koráig.
– Nem rendelhető el rendkívüli munkaidő a fiatal munkavállaló számára sem.

Munkaszüneti napokon (karácsonykor vagy olyan ünnepnapokon, mint a húsvéthétfő stb.) jelentősen korlátozott a rendkívüli munkavégzés elrendelésének lehetősége. Munkaszüneti napon olyan munkavállaló számára rendelhető el rendkívüli munkaidő, aki e napon rendes munkaidőben is foglalkoztatható. Ilyen például a megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott vagy a külföldön munkát végző munkavállaló.

Nem korlátozott viszont a rendkívüli munkaidő elrendelése baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében. Ilyen esetben például az éves túlóra keret is túlléphető és munkaszüneti napra is elrendelhető rendkívüli munkaidő.

Megtagadható-e a kötelező túlóra?

A munkavállaló a munkáltató utasítását köteles teljesíteni, ezért főszabály szerint a rendkívüli munkavégzésre való utasítást sem tagadhatja meg. Ha azonban a munkáltató által elrendelt túlóra valamely törvényi korlátba ütközik, akkor a munkavállaló jogszerűen tagadhatja meg a rendkívüli munkavégzést.

A túlóra elrendelése akkor is lehet jogsértő, ha nem sért kifejezett korlátozást, de a körülmények alapján a munkavállalóra mégis aránytalan sérelemmel jár az elrendelése. Például, ha ismert a munkáltató előtt, hogy a munkavállaló másnap a 25. házassági évfordulóját ünnepelné, akkor az erre a napra elrendelt túlóra aránytalan sérelmet jelenthet a munkavállalónak. Különösen, ha a munkáltató helyette más dolgozó túlmunkáját is igénybe veheti.

Ha a munkavállaló jogszerűen tagadja meg a rendkívüli munkavégzést, akkor emiatt őt hátrányos következmény nem érheti. Így ezen okból elbocsátani sem lehet. Ha viszont alaptalanul tagadta meg a rendkívüli munkaidőre vonatkozó utasítás teljesítését, akkor ez számára hátrányokkal járhat. Végső esetben a munkaviszonyának megszüntetéséhez is vezethet. Mindkét félnek érdemes körültekintően eljárni a kötelező túlóra elrendelése és esetleges megtagadása esetén.

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 12. 18., 09:20
A banki hitelek jóváhagyása és folyósítása kritikus szerepet játszik egy vállalkozás életében, különösen akkor, amikor a gyorsaság kulcsfontosságú a piaci lehetőségek kihasználásában. Az MBH Bank legújabb vállalati hitelbírálati folyamata, az MBH Rapid jelentős változást hoz a finanszírozási piacon: lehetővé teszi a hitelösszegek akár öt munkanapon belüli folyósítását, ami értékes előnyt biztosíthat a vállalkozások számára.
2024. 12. 19., 11:45
A 8+1 pontos Demján Sándor Program keretében a korábbi 5 százalék helyett évi 3,5 százalékra csökkent a Széchenyi Kártya Program beruházási hiteleinek kamatát. Az intézkedés „felkorbácsolta a beruházási hitelek iránti keresletet” a hazai kkv-k körében – tájékoztatott a Nemzetgazdasági Minisztérium.
2024. 12. 18., 16:30
Bár ma még nem tudni, hogy milyen forgatókönyv szerint fagy be vagy zárul le a Magyarország szomszédságában zajló háború, a közelmúlt fegyveres konfliktusaiból kiindulva a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet összegyűjtötte azokat a szuverenitási kockázatokat, amelyek a Kárpát-medencére veszélyt jelenthetnek.
2024. 12. 18., 16:30
A tizenhárom éve tartó szíriai polgárháború november 27-től újra a világsajtó központi témája lett, amikor a Jaysh al-Izzah lázadócsoport támadást indított a Bassár el-Aszad vezette szír hadsereg ellen, december 7-én a nemzetközi sajtó pedig már arról adott hírt, hogy Aszad elnök valószínűleg elmenekült az országból.
2024-12-20 18:05:00
A K&H fenntarthatósági index legfrissebb adatai szerint a magyar vállalatok körében két kiemelt terület rajzolódik ki a fenntarthatósági törekvésekben: az energiafelhasználás csökkentése és a munkavállalók környezetbarát munkába járásának támogatása.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 12. 17., 10:35
epizód: 2024 / 24   |   hossz: 27:58
A 2025-ös évre vonatkozó adócsomag változásai minden vállalkozást érintenek, és komoly átalakulás küszöbén állnak a NAV digitális megoldásai is, amelyekben már szerepet kap a mesterséges intelligencia. Farkas Gábor, a PwC Magyarország adó- és jogi tanácsadási üzletágának vezetője részletesen beszélt a BizniszPlusznak az adórendszert érintő új szabályokról, az áfabevallások digitális jövőjéről és az adótanácsadás fejlődési irányairól. Ezek a nagyvállalatok és a kkv-k mellett a könyvelői és adótanácsadói szakmára is hatással lesznek, érdemes tehát meghallgatni a szakértő értékelését és tanácsait.
2024. 12. 04., 12:30
epizód: 2024 / 23   |   hossz: 20:22
A PwC Magyarország által, a Publicis Groupe Hungary megrendelésére készült kutatás szerint a Black Friday a korábbi 1–2 napról mára hosszabb kampányidőszakká nőtte ki magát. A vásárlók jelentős részét ennek ellenére nem befolyásolja az akciókkal teli esemény, az emberek egyre jobban hajlanak a tervezett vásárlásra, ahelyett, hogy hirtelen ingerek hatására költenének. Horváth Rita, a Publicis Groupe Hungary Chief Media Officere részletesen bemutatja, hogy mennyire elégedettek a vásárlók a promóciókkal, mennyire népszerűek a körükben a külföldi webshopok vagy éppen maga az online vásárlás, és hogy milyen körülmények miatt maradhatnak távol az év végi akcióktól.
A nyugdíjpénztárak vagyona nem várt mértékben gyarapodott az idén – jelezte az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ), amely szerint az öngondoskodók korábban egyetlen esztendő harmadik negyedében sem tettek félre olyan magas összeget egészségügyi és nyugdíjcélra, mint 2024-ben. Dr. Kravalik Gábor, az ÖPOSZ főtitkára ebben az epizódban vezeti le a kedvező tendencia okait, azt, hogy milyen motivációs tényezők vezettek a remek eredményhez, valamint azt is, hogy milyen módon és melyik korosztály pénzügyi tudatosságát lehetne még növelni.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS