Élettársi kapcsolat jogi szemmel: a legfontosabb tudnivalók

Mi az élettársi kapcsolat?

Az élettársi kapcsolatot a Polgári Törvénykönyv szabályozza – kezdi az Érthető Jog friss bejegyzését dr. Kocsis Ildikó ügyvéd. A törvény kimondja:

„Élettársi kapcsolat áll fenn két olyan, házasságkötés nélkül közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben (a továbbiakban: életközösség) együtt élő személy között, akik közül egyiknek sem áll fenn mással házassági életközössége, bejegyzett élettársi életközössége vagy élettársi kapcsolata, és akik nem állnak egymással egyenesági rokonságban vagy testvéri kapcsolatban.”

Mit jelent mindez a gyakorlatban? Nézzük azt is.

Kik lehetnek élettársak?

Több feltételnek teljesülnie kell ahhoz, hogy egy párkapcsolat élettársi kapcsolatnak minősüljön. Ráadásul minden feltételnek meg kell felelni. A feltételek a következők:

• A monogámia itt is érvényesül, akárcsak a házasságban. Ahogyan egyidőben több felesége vagy férje sem lehet valakinek, úgy több élettársa sem. Élettársi kapcsolat is kizárólag két személy között állhat fenn, több személy nem lehet egymással élettársi kapcsolatban.
• Élettársak lehetnek különnemű és azonos nemű személyek is, ebben a körben nem tartalmaz korlátozást a törvény.
• Az élettársak házasságkötés nélkül közös háztartásban élnek, közöttük érzelmi és gazdasági közösség áll fenn. Ezeket együttesen életközösségnek hívjuk. Vagyis az élettársak életközösségben élnek. Hogy ez mit is takar pontosabban, azt külön is megnézzük, hiszen igen lényeges. Csak olvass tovább.
• Feltétel, hogy egyik fél sem él házassági életközösségben. Ez nem azt jelenti, hogy „papíron” nem lehet házas. A lényeg, hogy már nem áll fenn a házassági életközösség, vagyis nem él együtt a házastársával. Nem feltétel azonban, hogy már hivatalosan is elvált tőle.
• Feltétel, hogy egyik fél sem él valaki mással élettársi kapcsolatban. Ahogy mondtam, a monogámia továbbra is feltétel.
• A pár tagjai nem egymás egyenesági rokonai. Vagyis kizárt az élettársi kapcsolat a szülő-gyermek, nagyszülő-unoka között.
• Az élettársak nem lehetnek egymás testvérei.

Mit takar az a bizonyos életközösség az élettársi kapcsolat esetén?

Az életközösséghez önmagában sem az érzelmi közösség, sem a gazdasági közösség, sem a közös háztartásban együttélés még nem elegendő. Vagyis nem elég, ha csak az egyik áll fenn. Gondoljunk csak bele! Az egyetemista lakótársak még nem válnak élettársakká csak azért, mert közösen bérlik a lakást. Az a pár sem él élettársi kapcsolatban, akik bár évek óta együttjárnak, de a mindennapjaikban nem élnek egy háztartásban, nem közösek a pénzügyeik.

A Legfelsőbb Bíróság – mai nevén Kúria – kimondta, hogy egy pár esetén a közös szórakozások és utazások fizetése, illetve a másik anyagi támogatása önmagában még nem alapozza meg az élettársi kapcsolatot.

Bírósági döntések értelmében az élettársi kapcsolat feltételeként fennálló érzelmi közösség megállapítható, ha a pár mások előtt közösen jelenik meg, felvállalják egymást és a kapcsolatukat. Így például közösen, egy párként vesznek részt családi eseményeken. Szintén az érzelmi közösségre utal, ha a pár megállapodik a házasságkötés nélküli együttélésben és családalapításban.

A gazdasági közösség megítélése talán a legnehezebb. Akkor, ha a pár gazdasági, anyagi értelemben is mindent közösen csinál, együtt terveznek és együtt döntik el, hogy mit hogyan használnak fel, közös háztartásban és közös kasszán élnek, akkor nyilván nem kérdés a gazdasági közösség fennállása. Ha azonban nem ennyire egyértelmű a kép, már nehezebb a döntés. Ekkor bizony részletesebben kell vizsgálni a kérdést, megnézni a felek életvitelét, szokásait. A korábbi bírói megközelítés szerint a gazdasági közösség fennállásának feltétele volt, hogy a felek nemcsak egy-egy vagyontárgy megszerzésében vagy az együttélés mindennapi kiadásai tekintetében működtek együtt, hanem közös céljaik voltak és a jövedelmüket együttesen használták fel. Ez a nézet a jövőben lehet, hogy változik, alakul figyelembe véve a társadalmi szokásokat. A gazdasági közösség fennállására vonatkozó feltétel azonban továbbra is fennáll majd.

Bejegyzett élettársi kapcsolat és élettársi kapcsolat – Vigyázat, a kettő nem ugyanaz!

A bejegyzett élettársi kapcsolatról egy 2009-ben született külön törvény rendelkezik. Ez alapján bejegyzett élettársi kapcsolat azonos nemű 18. életévüket betöltött személyek között jöhet létre, ha az anyakönyvvezető előtt együttesen személyesen kijelentik, hogy egymással bejegyzett élettársi kapcsolatot kívánnak létesíteni.

Kiskorúak nem létesíthetnek bejegyzett élettársi kapcsolatot. Vagyis ebben az esetben nem érvényesül a házasságkötéshez hasonló szabály, ami megengedi, hogy 16. életévét betöltött kiskorú meghatározott feltételek esetén házasságot kössön.

A bejegyzett élettársi kapcsolat tehát nem ugyanaz, mint az élettársi kapcsolat.

Élettársak hivatalos nyilvántartása

Az élettársi kapcsolat fennállásának igazolása nem mindig könnyű. Éppen ezért hozták létre 2010-től az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartását, azaz az ÉNYNY-t. (Igen, ezt valóban így rövidítik.) Célja, hogy megkönnyítsék az élettársi kapcsolat fennállásának bizonyítását és igazolását.

Az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartása az élettársak döntése alapján tartalmazza a közjegyző előtt közösen tett nyilatkozatukat, hogy egymással élettársi kapcsolatban élnek.

Félreértés ne essék, nem a nyilvántartásba vétellel jön létre az élettársi kapcsolat. Az élettársi kapcsolat a fent felsorolt feltételek fennállása esetén létrejön, akár bejegyzik a nyilvántartásba, akár nem. A nyilvántartás csupán megkönnyíti annak hivatalos igazolását, hogy a felek egymással élettársi kapcsolatban állnak. A bejegyzett élettársi kapcsolat esetén ez nem igaz, ott szükséges, hogy azt az anyakönyvbe is bejegyezzék. Tehát a bejegyzett és a nyilvántartásba vett ebben az esetben nem ugyanazt takarja.

Ha egy nyilvántartásba kérhető a „felvétel”, akkor arra is van mód, hogy az élettársi kapcsolat megszűnését is rögzítsék. A nyilvántartásba vétellel ellentétben, ekkor már nem kell a párnak együtt bejelenti a megszűnést, azt az egyik fél önállóan is megteheti.

„Unokáink is látni fogják?”

Az élettársi nyilvántartás esetén a törvény kimondja:

„Az élettársi nyilvántartás az adatokat az élettársi kapcsolat fennállásáról szóló nyilatkozat bejegyzésének időpontjától számított 100 évig tartalmazza.”

Ez tehát a jogalkotó akarata szerint elég sokáig fennmarad majd az utókorra

dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd
Érthető Jog