Elállási jog internetes vásárlásnál: a legfontosabb tudnivalók

2019. 05. 10., 13:16

Tudtad, hogy az internetes vásárlások esetén a fogyasztókat speciális előírások védik? Elállhatnak a szerződéstől. A kérdés, hogy meddig, hogyan és mikor nem? A legfontosabb tudnivalókat dr. Kocsis Ildikó ügyvéd foglalta össze.

Speciális szabályok a fogyasztók védelmében

A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól a 45/2014. (II. 26.) számú kormányrendelet szól.

A rendelet meghatározza a fogyasztói szerződéssel kapcsolatos tájékoztatás és a teljesítés egyes szabályait. Ezen kívül ebben találjuk meg a távollévők között és az üzlethelyiségen kívül kötött fogyasztói szerződések megkötésére és az elállási, illetve a felmondási jogra vonatkozó részletes szabályokat is – írja az Érthető Jog friss bejegyzésében dr. Kocsis Ildikó ügyvéd.

Mit jelen a távollévők közötti szerződés?

A rendelet így határozza meg a távollévők között kötött szerződést (felhívjuk kedves olvasóink figyelmét, hogy a következő sorokban a „nyugalom megzavarására alkalmas” igazi jogi megfogalmazás olvasható, de utána azért adunk támpontot a megértéshez is):

„Olyan fogyasztói szerződés, amelyet a szerződés szerinti termék vagy szolgáltatás nyújtására szervezett távértékesítési rendszer keretében a felek egyidejű fizikai jelenléte nélkül úgy kötnek meg, hogy a szerződés megkötése érdekében a szerződő felek kizárólag távollévők közötti kommunikációt lehetővé tévő eszközt alkalmaznak.”

Ennek alapján, amikor interneten vásárolunk, akkor a vásárló és az eladó között létrejött szerződés távollévők közötti szerződésnek minősül.

Ezen kívül még más esetekben is távollévők között jön létre szerződés. Ilyen lehet egy katalógusban lévő megrendelési nyomtatvány, telefonon történő vásárlás, vagy akár egy teleshopos megrendelés is, ha nem az üzletben történik a vásárlás.

Ki minősül fogyasztónak?

Ezt a Polgári Törvénykönyvben találhatjuk meg. „Fogyasztó: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy.”

A fogyasztó elállási joga

Távollévők között létrejött szerződés esetén, vagyis az internetes vásárlásoknál is, a fogyasztót a szerződés megkötésének napjától számított 14 napos határidőn belül elállási jog illeti meg.

Az elállást a fogyasztó nem köteles megindokolni. Mindegy, hogy csak meggondolta magát, vagy nem tetszik, amit rendelt, vagy netán nem jó a méret.

Mikor indul el a 14 napos határidő?

  • Termék vásárlásakor az átvétel napja a kezdő időpont. Ha egyszerre több termék vásárlása történt, és nem egyidejűleg történik az átvétel, akkor az utoljára átvett termék átvételének időpontja számít.
  • Ha valamilyen szolgáltatást vásárolt a fogyasztó, például egy konferencia belépőt, akkor a szerződés megkötésének napjától kezd el ketyegni az óra.

Hamarabb szeretnék elállni, megtehetem?

Természetesen annak nincs akadálya, hogy a fogyasztó akár a megrendelt termék átvétele előtt közölje az elállását. A lényeg, hogy a fenti módon számolt 14 napos határidőn belül történjen.

Hogyan közölhető az elállás?

A fogyasztó az elállási jogát közölheti:

  • a rendelet mellékletében található nyilatkozat-minta felhasználásával,
  • egy erre vonatkozó egyértelmű nyilatkozattal, vagy
  • a vállalkozás az internetes honlapján is biztosíthatja az elállási jog gyakorlását. Ebben az esetben haladéktalanul vissza kell igazolni, ha az elállási nyilatkozat megérkezett.

Az elállási jog határidőben érvényesített, ha a fogyasztó a nyilatkozatát a meghatározott határidő lejárta előtt elküldi.

Mindezt honnan tudhatja egy fogyasztó?

A rendelet a vállalkozás feladatává teszi, hogy vásárlóit megfelelően tájékoztassa. Ha ez mégis elmaradna, az bizony nem marad büntetlenül. Ilyen esetben ugyanis a 14 napból akár 12 hónap is lehet.

Ha a vállalkozás az elállási jog gyakorlásának határidejéről, egyéb feltételeiről, valamint a rendelet melléklete szerinti nyilatkozat-mintáról nem tájékoztatja a fogyasztót, akkor a 14 napos elállási határidő 12 hónappal meghosszabbodik.

Ha a tájékoztatás a 14 napos elállási határidő után történik meg, akkor az elállási határidő a tájékoztatás közlésétől számított 14. napon jár le.

Mindenre vonatkozik a 14 napos elállási jog?

Bizonyos esetekben nem lenne ésszerű, ha a vásárlást követően a fogyasztó 14 napig meggondolhatná magát és elállhatna a szerződéstől. A rendelet részletesen felsorolja ezeket. Nézzünk néhány példát:

  • olyan nem előre gyártott termék, amelyet a fogyasztó utasítása alapján vagy kifejezett kérésére állítottak elő,
  • olyan termék, amelyet egyértelműen a fogyasztó személyére szabtak,
  • romlandó vagy minőségét rövid ideig megőrző termék,
  • olyan zárt csomagolású termék, amely egészségvédelmi vagy higiéniai okokból az átadást követő felbontása után nem küldhető vissza,
  • lezárt csomagolású hang-, illetve képfelvétel, valamint számítógépes szoftver, ha az átadást követően a fogyasztó a csomagolást felbontotta,
  • hírlap, folyóirat, az előfizetéses szerződések kivételével,
  • letölthető digitális adattartalom, ha a vállalkozás a fogyasztó kifejezett, előzetes beleegyezésével kezdte meg a teljesítést, és a fogyasztó e beleegyezésével egyidejűleg nyilatkozott annak tudomásul vételéről, hogy a teljesítés megkezdését követően elveszíti elállási jogát.

Problémamentes online vásárlást kívánunk mindenkinek!

 

dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd
Érthető Jog

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2022-10-06 19:22:00
Október 6-án lkezdődött a 19. Budapest Design Week. A központi kiállításnak, illetve számos programnak helyet adó Néprajzi Múzeum mellett Budapesten és több vidéki városban mintegy 150 program várja az érdeklődőket.
2022-10-06 17:22:00
Több mint másfél milliárd forint adót csalt el egy biztonsági őröket foglalkoztató számlagyáras bűnszervezet. A NAV nyomozói tizennyolc embert fogtak el és hallgattak ki gyanúsítottként, közülük hatot őrizetbe vettek, a Szombathelyi Járásbíróság mind a hat fő letartoztatását elrendelte.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2022. 09. 23., 12:05
epizód: 2022 / 9   |   hossz: 18:38
Milyen a gazdaság, a vállalkozások helyzete Covid után, a háború és az energiaválság árnyékában? Mekkora sokkokat okozott az elmúlt pár év? Nyílnak-e kivezető utak az európai és a magyar gazdaság előtt? Hogyan segítheti a kilábalást az államilag támogatott Széchenyi Hitel MAX program? A kérdésekre Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója válaszol.
2022. 07. 26., 10:30
epizód: 2022 / 8   |   hossz: 20:30
Milyen új utakat nyitott az internet a csalók előtt? Hogyan azonosíthatjuk vállalkozóként az átverési kísérleteket? Mikor kell szakértőhöz, esetleg egyenesen a rendőrséghez fordulnunk? És mitől menthet meg bennünket egy kis önképzés? Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd olyan céges csalásokra is felhívja a figyelmet, amelyek még a hozzáértők előtt sem feltétlenül nyilvánvalóak.
2022. 06. 26., 09:15
epizód: 2022 / 7   |   hossz: 21:02
Milyen volt a Hannoveri Technológiai Kiállítás és Vásár a Covid után, de háborús időben? Hol tart az ipar 4.0 napjainkban, melyek a digitalizáció legfontosabb új irányai? Mit jelent a virtuális üzembe helyezés? Hogyan hat az automatizálás a munkaerő-piacra? Hogyan szimulálható a Marsra szállás? Mit jelent Európa egyik legnagyobb ipavállalatának, hogy kivonul az orosz piacról, ahol 1851 óta jelen volt? A kérdésekre Jeránek Tamás, a Siemens Zrt. vezérigazgatója válaszol.

  Rovathírek: GUSTO

Világszerte egyre erőteljesebb trend az állati eredetű élelmiszerek fogyasztásának csökkentése, azaz az átállás – teljes egészében vagy részben – a növényi eredetű táplálkozásra.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS