Előfordulhat, hogy ingatlan adásvételi szerződés esetén az eladó vagy a vevő valamely okból szabadulni akar a szerződésből, azaz már nem kívánja eladni vagy megvenni az ingatlant. Van-e lehetősége az érintett félnek arra, hogy kihátráljon a szerződésből? Mikor lehet jogszerű az elállás ingatlan adásvételi szerződés esetén? A kérdésekre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.
Az elállás joga
Amennyiben valaki szerződést köt, akkor ezzel vállalja, hogy a szerződésben foglalt kötelezettségeket teljesíti. Ezért általános jelleggel nem mondható el, hogy a megkötött szerződésektől el lehet állni, vagy e szerződéseket bármikor fel lehet mondani. Ha a szerződésektől tetszés szerint, általános jelleggel el lehetne állni, akkor nem lenne sok értelme a szerződésben való kötelezettségvállalásoknak.
Mindazonáltal léteznek olyan szerződések, amelyek esetén a szerződés természetéből adódóan a feleknek széleskörű lehetősége van a szerződés megszüntetésére. Ilyen például
Az adásvételi szerződés általában nem tartozik a fenti szerződések körébe.
Az adásvételi szerződés megkötése után rendszerint nem illeti meg a szerződő feleket az indokolás nélküli elállás joga.
Kivételt képez ez alól például a fogyasztó és vállalkozás között áru adásvételére, üzlethelyiségen kívül kötött, ill. távollévők közötti szerződés. Ennél a fogyasztót 14 napon belül elállási jog illeti meg. Ide tartozik például a fogyasztó által webáruházban vásárolt háztartási gépre, könyvre, ruhaneműre vonatkozó elállási jog.
Ingatlan adásvételi szerződés
Az ingatlan adásvételi szerződéssel az eladó az ingatlan tulajdonjogának és birtokának átruházására köteles. A vevő pedig a vételár kifizetésére és az ingatlan átvételére vállal kötelezettséget.
Fontos, hogy a szerződő feleket ingatlan adásvétel esetén nem illeti meg törvény alapján elállási jog. Ez alól kivételt jelent a szerződésszegés esete.
Tehát az eladó nem tud jogszerűen elállni az aláírt ingatlan adásvételi szerződéstől önmagában azért, mert meggondolta magát vagy egy többet ígérő vevőnek kívánja eladni az ingatlant. A vevő sem állhat el a megkötött adásvételi szerződéstől azzal, hogy másik ingatlant szeretne megvásárolni, mert az olcsóbb.
A jogosulatlanul gyakorolt elállási jog az adásvételi szerződést nem bontja fel. Ekkor a felek továbbra is kötve maradnak a szerződéshez, és az abban foglalt kötelezettségeiket teljesíteniük kell.
Ha a szerződésben foglalt kötelezettségét a fél nem teljesíti, akkor szerződésszegést követ el. Ekkor a másik fél kezébe kerül a döntés, hogy a szerződésszegés jogi következményeivel miként kíván élni. Ha a szerződő fél jogtalanul áll el az adásvételi szerződéstől, akkor hiába hivatkozik arra, hogy a szerződésből fakadó kötelezettségét azért nem teljesítette, mert ő a szerződéstől korábban már elállt.
Természetesen minden további nélkül van arra lehetőség, hogy az ingatlan adásvételi szerződést a felek közös megegyezéssel felbontsák.
Lehetséges az elállás szerződésszegéskor?
Ha az adásvételi szerződésből eredő kötelezettségét a szerződő fél megszegi, akkor a másik felet illeti meg a jog, hogy a szerződésszegés következményeit alkalmazza. A másik felet ilyen esetben alapvetően kétféle jog illeti meg a szerződéssel kapcsolatban:
Amennyiben pedig a szerződésszegés következtében kár is érte, akkor követelheti a kárának megtérítését is.
A leggyakoribb szerződésszegések ingatlan adásvételkor
Adásvétel esetén a szerződés teljesítését megelőzően leggyakrabban előforduló szerződésszegés a szerződő fél késedelme. Például a vevő nem fizeti meg a vételárat a szerződésben kikötött határidőben vagy az eladó késedelmeskedik az ingatlan birtokának átadásával. Ide tartozik az az eset is, ha például a vevő jogosulatlanul állt el a szerződéstől és a vételárat nem fizette ki. A jogsértő módon gyakorolt elállás a szerződést nem szünteti meg, tehát a vevő továbbra is tartozik a vételárral.
Szerződésszegés esetén a másik fél eldöntheti, hogy ki kívánja-e kényszeríteni a szerződés teljesítését vagy inkább eláll a szerződéstől és érvényesíti az ezzel kapcsolatos jogait (pl. foglaló).
Elállásra főszabály szerint akkor van joga a másik félnek, ha előbb a szerződésszegő felet megfelelő póthatáridő tűzésével felszólította a teljesítésre, de az eredménytelen maradt.
Például, ha a vevő nem fizette meg határidőben a vételárat, akkor az eladó választhat, hogy kikényszeríti-e a vevőtől a vételár kifizetését, vagy a felszólítás után inkább eláll a szerződéstől.
A szerződésszegések másik, ingatlan adásvétel esetén gyakran előforduló típusa a hibás teljesítés. Ez jellemzően az eladó oldalán merül fel, ha kiderül, hogy az ingatlannak rejtett hibája van. Hibás teljesítés esetén a szerződésszegés következményei az általánostól kissé eltérően alakulnak. Ilyenkor a másik felet kellékszavatossági jogok illetik meg. Ez elsősorban az ingatlan hibájának kijavítására vonatkozó igényt jelenti. Ennek hiányában pedig a vételár arányos leszállítására vagy a hibának az eladó költségén való kijavítására való igényt. Ebben az esetben a félnek akkor van joga elállásra,
Fontos tudni, hogy jelentéktelen hiba miatt a szerződéstől elállni nem lehet.
Ingatlanok esetén az elállási jogot valóban súlyos hibák miatt szokták gyakorolni. Ha az ingatlan hibája kevésbé jelentős vagy javítható, akkor a vevő általában árleszállítást vagy a javítás költségeinek megtérítését szokta kérni.
dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
