Elállás az ingatlan adásvételi szerződéstől

Elállás az ingatlan adásvételi szerződéstől
2022. 06. 21., 09:17

Előfordulhat, hogy ingatlan adásvételi szerződés esetén az eladó vagy a vevő valamely okból szabadulni akar a szerződésből, azaz már nem kívánja eladni vagy megvenni az ingatlant. Van-e lehetősége az érintett félnek arra, hogy kihátráljon a szerződésből? Mikor lehet jogszerű az elállás ingatlan adásvételi szerződés esetén? A kérdésekre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.

Az elállás joga

Amennyiben valaki szerződést köt, akkor ezzel vállalja, hogy a szerződésben foglalt kötelezettségeket teljesíti. Ezért általános jelleggel nem mondható el, hogy a megkötött szerződésektől el lehet állni, vagy e szerződéseket bármikor fel lehet mondani. Ha a szerződésektől tetszés szerint, általános jelleggel el lehetne állni, akkor nem lenne sok értelme a szerződésben való kötelezettségvállalásoknak.

Mindazonáltal léteznek olyan szerződések, amelyek esetén a szerződés természetéből adódóan a feleknek széleskörű lehetősége van a szerződés megszüntetésére. Ilyen például

  • megbízási szerződés, amelyet a megbízó főszabály szerint bármikor indokolás nélkül felmondhat.
  • Vállalkozási szerződés esetén a megrendelő a szerződéstől a szerződés teljesítésének megkezdése előtt bármikor elállhat, ezt követően a teljesítésig a szerződést felmondhatja.

Az adásvételi szerződés általában nem tartozik a fenti szerződések körébe.

Az adásvételi szerződés megkötése után rendszerint nem illeti meg a szerződő feleket az indokolás nélküli elállás joga.

Kivételt képez ez alól például a fogyasztó és vállalkozás között áru adásvételére, üzlethelyiségen kívül kötött, ill. távollévők közötti szerződés. Ennél a fogyasztót 14 napon belül elállási jog illeti meg. Ide tartozik például a fogyasztó által webáruházban vásárolt háztartási gépre, könyvre, ruhaneműre vonatkozó elállási jog.

Ingatlan adásvételi szerződés

Az ingatlan adásvételi szerződéssel az eladó az ingatlan tulajdonjogának és birtokának átruházására köteles. A vevő pedig a vételár kifizetésére és az ingatlan átvételére vállal kötelezettséget.

Fontos, hogy a szerződő feleket ingatlan adásvétel esetén nem illeti meg törvény alapján elállási jog. Ez alól kivételt jelent a szerződésszegés esete.

Tehát az eladó nem tud jogszerűen elállni az aláírt ingatlan adásvételi szerződéstől önmagában azért, mert meggondolta magát vagy egy többet ígérő vevőnek kívánja eladni az ingatlant. A vevő sem állhat el a megkötött adásvételi szerződéstől azzal, hogy másik ingatlant szeretne megvásárolni, mert az olcsóbb.

A jogosulatlanul gyakorolt elállási jog az adásvételi szerződést nem bontja fel. Ekkor a felek továbbra is kötve maradnak a szerződéshez, és az abban foglalt kötelezettségeiket teljesíteniük kell.

Ha a szerződésben foglalt kötelezettségét a fél nem teljesíti, akkor szerződésszegést követ el. Ekkor a másik fél kezébe kerül a döntés, hogy a szerződésszegés jogi következményeivel miként kíván élni. Ha a szerződő fél jogtalanul áll el az adásvételi szerződéstől, akkor hiába hivatkozik arra, hogy a szerződésből fakadó kötelezettségét azért nem teljesítette, mert ő a szerződéstől korábban már elállt.

Természetesen minden további nélkül van arra lehetőség, hogy az ingatlan adásvételi szerződést a felek közös megegyezéssel felbontsák.

Lehetséges az elállás szerződésszegéskor?

Ha az adásvételi szerződésből eredő kötelezettségét a szerződő fél megszegi, akkor a másik felet illeti meg a jog, hogy a szerződésszegés következményeit alkalmazza. A másik felet ilyen esetben alapvetően kétféle jog illeti meg a szerződéssel kapcsolatban:

  • követelheti az adásvételi szerződés teljesítését vagy
  • elállhat a szerződéstől, amennyiben a szerződés teljesítéséhez fűződő érdeke megszűnt.

Amennyiben pedig a szerződésszegés következtében kár is érte, akkor követelheti a kárának megtérítését is.

A leggyakoribb szerződésszegések ingatlan adásvételkor

  • A késedelem

Adásvétel esetén a szerződés teljesítését megelőzően leggyakrabban előforduló szerződésszegés a szerződő fél késedelme. Például a vevő nem fizeti meg a vételárat a szerződésben kikötött határidőben vagy az eladó késedelmeskedik az ingatlan birtokának átadásával. Ide tartozik az az eset is, ha például a vevő jogosulatlanul állt el a szerződéstől és a vételárat nem fizette ki. A jogsértő módon gyakorolt elállás a szerződést nem szünteti meg, tehát a vevő továbbra is tartozik a vételárral.

Szerződésszegés esetén a másik fél eldöntheti, hogy ki kívánja-e kényszeríteni a szerződés teljesítését vagy inkább eláll a szerződéstől és érvényesíti az ezzel kapcsolatos jogait (pl. foglaló).

Elállásra főszabály szerint akkor van joga a másik félnek, ha előbb a szerződésszegő felet megfelelő póthatáridő tűzésével felszólította a teljesítésre, de az eredménytelen maradt.

Például, ha a vevő nem fizette meg határidőben a vételárat, akkor az eladó választhat, hogy kikényszeríti-e a vevőtől a vételár kifizetését, vagy a felszólítás után inkább eláll a szerződéstől.

  • A hibás teljesítés

A szerződésszegések másik, ingatlan adásvétel esetén gyakran előforduló típusa a hibás teljesítés. Ez jellemzően az eladó oldalán merül fel, ha kiderül, hogy az ingatlannak rejtett hibája van. Hibás teljesítés esetén a szerződésszegés következményei az általánostól kissé eltérően alakulnak. Ilyenkor a másik felet kellékszavatossági jogok illetik meg. Ez elsősorban az ingatlan hibájának kijavítására vonatkozó igényt jelenti. Ennek hiányában pedig a vételár arányos leszállítására vagy a hibának az eladó költségén való kijavítására való igényt. Ebben az esetben a félnek akkor van joga elállásra,

  • ha a kötelezett a kijavítást nem vállalta,
  • e kötelezettségének nem tud megfelelően eleget tenni, illetve
  • ha a jogosultnak a kijavításhoz fűződő érdeke megszűnt.

Fontos tudni, hogy jelentéktelen hiba miatt a szerződéstől elállni nem lehet.

Ingatlanok esetén az elállási jogot valóban súlyos hibák miatt szokták gyakorolni. Ha az ingatlan hibája kevésbé jelentős vagy javítható, akkor a vevő általában árleszállítást vagy a javítás költségeinek megtérítését szokta kérni.

 

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2022-06-27 11:27:00
Az MNB 70 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki a Bankmentor Kft.-vel szemben és azonnali hatállyal megtiltotta az engedély nélküli pénzügyi közvetítői tevékenység folytatását számára. A társaság huzamosabb időn át, több ezer lakossági ügyféllel szerződve végzett jegybanki engedély nélkül pénzügyi alkuszi és jelzáloghitel közvetítői tevékenységet.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2022. 06. 26., 09:15
epizód: 2022 / 7   |   hossz: 21:02
Milyen volt a Hannoveri Technológiai Kiállítás és Vásár a Covid után, de háborús időben? Hol tart az ipar 4.0 napjainkban, melyek a digitalizáció legfontosabb új irányai? Mit jelent a virtuális üzembe helyezés? Hogyan hat az automatizálás a munkaerőpiacra? Hogyan szimulálható a Marsra szállás? Mit jelent Európa egyik legnagyobb ipavállalatának, hogy kivonul az orosz piacról, ahol 1851 óta jelen volt? A kérdésekre Jeránek Tamás, a Siemens Magyarország Zrt. elnök-vezérigazgatója válaszol.
2022. 06. 13., 06:35
epizód: 2022 / 6   |   hossz: 19:01
A kamerás megfigyelés csak „célhoz kötött” lehet, de a célok meghatározásakor is körültekintően kell eljárni – hívja fel a figyelmet dr. Szabó Gergely ügyvéd. A Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda irodavezető partnerét a munkavállalók megfigyelésére, a kamerák elhelyezésére vonatkozó szabályokról, az élőképekre vonatkozó speciális előírásokról és a technika fejlődés nyújtotta lehetőségek jogi korlátairól kérdeztük.
2022. 05. 30., 12:00
epizód: 2022 / 5   |   hossz: 21:41
Mi vár a vendéglátóiparra a Covid-járvány végén és az ukrajnai háború közben? Miként lesznek a konkurensekből partnerek? Miért a 3. év a legkritikusabb az ágazatban? Hogyan lehet visszacsábítani a pályaelhagyókat? Hány főnök tud kiszabadulni a napi rutinból a hetenkénti feladatmegbeszélésre a csapattal? Bánhalmi Kata, a több ezer tagot számláló Piqniq Budapest szakmai szervezet társalapítója válaszol a kérdésekre.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS