Együttműködési megállapodást kötött a GVH és a Megyei Jogú Városok Szövetsége

2021. 12. 07., 18:18

Együttműködési megállapodást kötött a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és a Megyei Jogú Városok Szövetsége (MJVSZ). A nemzeti versenyhatóság és az önkormányzati ernyőszervezet közös erővel törekszik majd a verseny tisztaságának fenntartására az önkormányzatok közbeszerzései során.

Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke és Szita Károly, a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke a két szervezet jövőbeni együttműködéséről állapodott meg annak érdekében, hogy kölcsönösen elősegítsék egymás feladatainak ellátását – különösen a verseny tisztaságának, átláthatóságának és nyilvánosságának biztosítását az önkormányzati hatáskörbe tartozó közbeszerzések során.

A megállapodás alapján a két szervezet a jövőben egyebek mellett szakértői, illetve vezetői konzultációkat tart a joggyakorlat alakulásáról, tájékoztatják egymást az általános piaci tapasztalatokról, illetve képzéseket, konferenciákat és szakmai rendezvényeket tarthatnak az önkormányzatok versenyjogi tudatosságának növelése érdekében. A nemzeti versenyhatóság vállalta, hogy kiemelt figyelmet fordít a megyei jogú városok versenyjogi ismereteinek bővítésére.

„Az önkormányzatok a hazai közbeszerzések meghatározó részét bonyolítják le: a darabszámot tekintve 2020-ban az összes közbeszerzés 37,5 százalékát, 2019-ben 46,4 százalékát bonyolították, becsült értékben pedig több száz milliárd forintról beszélhetünk. A hatékony közpénzfelhasználás szempontjából egyáltalán nem mindegy, hogy az önkormányzatok ajánlatkérőként mekkora versenyt támasztanak az eljárásaikban. A beérkezett ajánlatok értékelése és bírálata során pedig lényeges, hogy különös figyelmet fordítsanak az esetleges versenyellenes magatartások kiszűrésére. Ebben tud segíteni a GVH a Megyei Jogú Városok Szövetségén keresztül az önkormányzatoknak” – mondta Rigó Csaba Balázs.

Szita Károly hangsúlyozta, hogy az önkormányzatok szolgáltatásai napjainkban megváltoztak, ideértve az új innovatív közbeszerzéseket is. Ezekkel együtt a kötelező és az önként vállalt feladatok terén bekövetkező változások is új helyzetet teremtettek az önkormányzatok számára.

Az együttműködési megállapodás szövege elérhető a Gazdasági Versenyhivatal www.gvh.hu honlapján és a Megyei Jogú Városok Szövetségének www.mjvsz.hu oldalán. (GVH Sajtóiroda)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS