Egy szerződés is lehet erkölcstelen?

2019. 03. 22., 14:32

Az erkölcs és a jog nem minden esetben ugyanazt takarja. Van, ami bár jogszerű, egyesek szerint még sem erkölcsös. Van azonban olyan is, melyet már a jog sem tolerál. Ezek a jóerkölcsbe ütköző szerződések. A kérdés, hogy jogilag mi ütközik a jóerkölcsbe? A kérdésre dr. Kocsis Ildikó ügyvéd válaszol.

Mit takar a jóerkölcs a jogban?

A Polgári Törvénykönyv tiltja a szerződések jóerkölcsbe ütközését, ám azt nem olvashatjuk a vaskos törvénykönyvben, hogy mit is jelent a jóerkölcs. Mégsem maradunk azonban teljesen magunkra, ha meg akarjuk ezt érteni – kezdi friss bejegyzését az Érthető Jogon dr. Kocsis Ildikó ügyvéd.

Minden olyan esetben, amikor egy jogszabály nem ad meg valamilyen pontos meghatározást, a bíróságokra marad, hogy kitöltsék az űrt. Ilyenkor a jogszabályi rendelkezések tartalmát a bírói gyakorlat tölti ki tartalommal. Így van ez a jóerkölcs fogalmával is. A bírósági jogalkalmazás segít a jóerkölcs körvonalazásában. Bíráink ítéleteikben többek közt ezt értik jóerkölcs alatt:

  • a jóerkölcs a társadalom általános értékítéletét, a közmegegyezés által meghatározott társadalmi korlátot, az általánosan elvárható magatartás zsinórmértékét fejezi ki – mondta ki a Legfelsőbb Bíróság,
  • az üzleti életben a tisztességesen gondolkodó emberek értékrendje a mérce a jóerkölcs megítélésében,
  • jóerkölcsbe tartozik az, ami az általánosan elfogadott normákat, szokásokat követi,
  • nem fér bele a jóerkölcsbe az, amit az általános társadalmi megítélés egyértelműen tisztességtelennek, elfogadhatatlannak tart.

Bár nincs egyetlen mindent magában foglaló meghatározás, az irány mégis látszik. Igaz, hogy pont az egyértelmű meghatározás hiánya miatt jelenthet nehézséget egy-egy konkrét ügyben eldönteni, hogy a szerződés a jóerkölcsbe ütközi-e, vagy sem.

Mi történik, ha egy szerződés a jóerkölcsbe ütközik?

A Polgári Törvénykönyv kimondja: „Semmis az a szerződés, amely nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik.”

Lényeges, hogy egy szerződés akkor tekinthető jóerkölcsbe ütközőnek, ha ez már a szerződés megkötésekor fennállt. „A semmis szerződés megkötésének időpontjától érvénytelen” – rendelkezik a törvény.

A tét tehát nem kicsi. Ezt nem csupán néhány rosszalló tekintet, vagy felhúzott szemöldök követi. A semmis szerződésekről részletesen itt olvashatsz.

Miről mondták már ki, hogy jóerkölcsbe ütköző?

Miután láthattuk, hogy a jogszabály nem mondja meg, hogy mi ütközik a jóerkölcsbe, a bíróságok ítéletei nagyon lényegesek ebben a kérdésben. Ezért is nézzünk olyan ítéleteket, amikben már kimondták, hogy milyen szerződés semmis a jóerkölcsbe ütközés miatt. Jöjjenek hát a példák:

  • alvállalkozói láncolat: itt olyan szerződések minősülnek jóerkölcsbe ütközőnek, ahol tevékenység, illetve üzleti kockázatvállalás nélkül akar valaki díjazáshoz jutni olyan kötelezettségvállalás esetén, amelynek a teljesítésére vállalkozóként nem képes,
  • a gazdasági társaság tulajdonosai, egyben ügyvezetői által bejelentett csődhelyzetet közvetlenül megelőzően a cég által lízingelt személygépkocsik eladása az ügyvezetők részére, mert elvonja a társaság hitelezőinek kielégítési alapját,
  • ha azonos személy a kezességet vállaló cég igazgatója és annak a cégnek az ügyvezetője, akiért a kezességet vállalták,
  • a kirívóan alacsony vételáron közvagyonnak minősülő ingatlan közjogi funkciót betöltő személy részére történő eladása,
  • pilótajátékok során megkötött szerződések.

Annak nincs jelentősége, hogy a jóerkölcsbe ütköző szerződést megkötő felek jóhiszeműek, vagy rosszhiszeműek voltak-e. Ez nem változtat azon, hogy a szerződés a jóerkölcsbe ütközik, ezért semmis.

dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd
Érthető Jog

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 07., 14:25
Széles körben ismert az online vásárlások esetén a fogyasztót megillető 14 napos elállási jog. Az elálláshoz való jog gyakorlásának megkönnyítése érdekében 2026. júniustól kötelező online elállási funkciót biztosítani a távollévők közötti fogyasztói szerződések esetén. Az elállási joggal, illetve az online elállási funkcióval kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.
2026. 10. 06., 21:55
„A változások elsősorban a fogyasztóknak értékesítő kereskedőket, webáruházakat és online piactereket érintik. A gyártóknak és importőröknek is érdemes azonban áttekinteniük, hogy a kereskedőknek átadott – a termékek tartósságára, javíthatóságára, várható élettartamára, szoftverfrissítéseire és tartóssági jótállására vonatkozó – információk pontosak és megfelelően alátámasztottak-e.”
2026. 10. 06., 16:25
Szeptember 27-től új fogyasztóvédelmi előírások léptek életbe Magyarországon az Európai Unió EmpCo irányelve nyomán. A szabályozás 12 új tétellel bővíti az automatikusan jogsértőnek tekintett tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok feketelistáját, és konkrétabb kommunikációs sztenderdeket vár el a zöld állítások kapcsán.
2026-10-07 11:25:00
A kötelező nyugtaadat-szolgáltatás első hónapjában már több mint 12,3 millió nyugta adata érkezett be a NAV-hoz; a szeptemberben beküldött bizonylatok összértéke meghaladta a 32,6 milliárd forintot – tájékoztatott az adóhivatal. A NAV ingyenes ePénztárgép alkalmazásával már csaknem 700 ezer elektronikus nyugtát állítottak ki.
2026-10-06 21:15:08
Khurshid Samiev, a szamarkandi régió kormányzóhelyettesének vezetésével üzleti delegáció tárgyal Budapesten 2026. október 15-16. között. Üzbég vállalatok képviselőinek részvételével üzleti fórumot rendeznek október 15-én Budapesten.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.
Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS