Egy szerződés is lehet erkölcstelen?

2019. 03. 22., 14:32

Az erkölcs és a jog nem minden esetben ugyanazt takarja. Van, ami bár jogszerű, egyesek szerint még sem erkölcsös. Van azonban olyan is, melyet már a jog sem tolerál. Ezek a jóerkölcsbe ütköző szerződések. A kérdés, hogy jogilag mi ütközik a jóerkölcsbe? A kérdésre dr. Kocsis Ildikó ügyvéd válaszol.

Mit takar a jóerkölcs a jogban?

A Polgári Törvénykönyv tiltja a szerződések jóerkölcsbe ütközését, ám azt nem olvashatjuk a vaskos törvénykönyvben, hogy mit is jelent a jóerkölcs. Mégsem maradunk azonban teljesen magunkra, ha meg akarjuk ezt érteni – kezdi friss bejegyzését az Érthető Jogon dr. Kocsis Ildikó ügyvéd.

Minden olyan esetben, amikor egy jogszabály nem ad meg valamilyen pontos meghatározást, a bíróságokra marad, hogy kitöltsék az űrt. Ilyenkor a jogszabályi rendelkezések tartalmát a bírói gyakorlat tölti ki tartalommal. Így van ez a jóerkölcs fogalmával is. A bírósági jogalkalmazás segít a jóerkölcs körvonalazásában. Bíráink ítéleteikben többek közt ezt értik jóerkölcs alatt:

  • a jóerkölcs a társadalom általános értékítéletét, a közmegegyezés által meghatározott társadalmi korlátot, az általánosan elvárható magatartás zsinórmértékét fejezi ki – mondta ki a Legfelsőbb Bíróság,
  • az üzleti életben a tisztességesen gondolkodó emberek értékrendje a mérce a jóerkölcs megítélésében,
  • jóerkölcsbe tartozik az, ami az általánosan elfogadott normákat, szokásokat követi,
  • nem fér bele a jóerkölcsbe az, amit az általános társadalmi megítélés egyértelműen tisztességtelennek, elfogadhatatlannak tart.

Bár nincs egyetlen mindent magában foglaló meghatározás, az irány mégis látszik. Igaz, hogy pont az egyértelmű meghatározás hiánya miatt jelenthet nehézséget egy-egy konkrét ügyben eldönteni, hogy a szerződés a jóerkölcsbe ütközi-e, vagy sem.

Mi történik, ha egy szerződés a jóerkölcsbe ütközik?

A Polgári Törvénykönyv kimondja: „Semmis az a szerződés, amely nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik.”

Lényeges, hogy egy szerződés akkor tekinthető jóerkölcsbe ütközőnek, ha ez már a szerződés megkötésekor fennállt. „A semmis szerződés megkötésének időpontjától érvénytelen” – rendelkezik a törvény.

A tét tehát nem kicsi. Ezt nem csupán néhány rosszalló tekintet, vagy felhúzott szemöldök követi. A semmis szerződésekről részletesen itt olvashatsz.

Miről mondták már ki, hogy jóerkölcsbe ütköző?

Miután láthattuk, hogy a jogszabály nem mondja meg, hogy mi ütközik a jóerkölcsbe, a bíróságok ítéletei nagyon lényegesek ebben a kérdésben. Ezért is nézzünk olyan ítéleteket, amikben már kimondták, hogy milyen szerződés semmis a jóerkölcsbe ütközés miatt. Jöjjenek hát a példák:

  • alvállalkozói láncolat: itt olyan szerződések minősülnek jóerkölcsbe ütközőnek, ahol tevékenység, illetve üzleti kockázatvállalás nélkül akar valaki díjazáshoz jutni olyan kötelezettségvállalás esetén, amelynek a teljesítésére vállalkozóként nem képes,
  • a gazdasági társaság tulajdonosai, egyben ügyvezetői által bejelentett csődhelyzetet közvetlenül megelőzően a cég által lízingelt személygépkocsik eladása az ügyvezetők részére, mert elvonja a társaság hitelezőinek kielégítési alapját,
  • ha azonos személy a kezességet vállaló cég igazgatója és annak a cégnek az ügyvezetője, akiért a kezességet vállalták,
  • a kirívóan alacsony vételáron közvagyonnak minősülő ingatlan közjogi funkciót betöltő személy részére történő eladása,
  • pilótajátékok során megkötött szerződések.

Annak nincs jelentősége, hogy a jóerkölcsbe ütköző szerződést megkötő felek jóhiszeműek, vagy rosszhiszeműek voltak-e. Ez nem változtat azon, hogy a szerződés a jóerkölcsbe ütközik, ezért semmis.

dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd
Érthető Jog

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2022. 09. 19., 10:49
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége és a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége szervezésében 2022. szeptember elején Budapesten tanácskozott a genfi székhelyű Munkaadók Nemzetközi Szövetségének Európai és Közép-Ázsia csoportja. A konferencián, amelyre 35 országból érkeztek küldöttek, a VOSZ-t dr. Kovács Patrik és Barabás Tamás társelnökök, valamint Varga Julianna nemzetközi és oktatási igazgató képviselte, aki egyben az esemény egyik szervezője is volt. A rendezvényről őt kérdeztük.
2022-09-23 19:23:00
A Központi Nyomozó Főügyészség a külföldi hivatalos személy vonatkozásában üzletszerűen elkövetett befolyással üzérkedés bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban lévő nyomozása során őrizetbe vett gyanúsított letartóztatását indítványozta.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2022. 09. 23., 12:05
epizód: 2022 / 9   |   hossz: 18:38
Milyen a gazdaság, a vállalkozások helyzete Covid után, a háború és az energiaválság árnyékában? Mekkora sokkokat okozott az elmúlt pár év? Nyílnak-e kivezető utak az európai és a magyar gazdaság előtt? Hogyan segítheti a kilábalást az államilag támogatott Széchenyi Hitel MAX program? A kérdésekre Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója válaszol.
2022. 07. 26., 10:30
epizód: 2022 / 8   |   hossz: 20:30
Milyen új utakat nyitott az internet a csalók előtt? Hogyan azonosíthatjuk vállalkozóként az átverési kísérleteket? Mikor kell szakértőhöz, esetleg egyenesen a rendőrséghez fordulnunk? És mitől menthet meg bennünket egy kis önképzés? Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd olyan céges csalásokra is felhívja a figyelmet, amelyek még a hozzáértők előtt sem feltétlenül nyilvánvalóak.
2022. 06. 26., 09:15
epizód: 2022 / 7   |   hossz: 21:02
Milyen volt a Hannoveri Technológiai Kiállítás és Vásár a Covid után, de háborús időben? Hol tart az ipar 4.0 napjainkban, melyek a digitalizáció legfontosabb új irányai? Mit jelent a virtuális üzembe helyezés? Hogyan hat az automatizálás a munkaerő-piacra? Hogyan szimulálható a Marsra szállás? Mit jelent Európa egyik legnagyobb ipavállalatának, hogy kivonul az orosz piacról, ahol 1851 óta jelen volt? A kérdésekre Jeránek Tamás, a Siemens Zrt. vezérigazgatója válaszol.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS